Ruszt műemlék város

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

A Fertő-tó osztrák oldala évtizedekig el volt zárva a magyar turisták elől, így még a közelben lakóknak is misztikus, egzotikus helynek számított. Most már szabad a vásár, de részben még mindig fehér foltnak számít a tó túloldala. Kétrészes írásunk első részében Európa legnagyobb sóstavát és egy festői kisvárost, Rusztot mutatjuk be.

A Fertő-tó a világörökség része

A világörökség szót meghallva a kínai Nagy Fal, Stonehenge, a Taj Mahal és a Yellowstone Park jut eszünkbe. Ha földrajzilag közelebbi helyszínen erőltetjük fejünket, beugrik a schönbrunni kastély, Prága óvárosa, esetleg Hollókő. Arra csak nagyon kevesek gondolnak, hogy szinte karnyújtásnyira is található egy világörökségi helyszín. A két országhoz tartozó Fertő-tó 2001-ben, az UNESCO Világörökségi Központ Bizottsága döntése alapján kapta meg ezt a megtisztelő címet.

Ruszt

Ha egynapos kirándulást tervezünk a környékre, akkor a határmenti Ruszt (Rust) lehet kirándulásunk első megállója. A tó partján fekvő kisvárost mindösszesen 1700 fő lakja. Az útikönyvek Rusztot a Fertő-tó ékszerdobozának titulálják, és van is benne valami.

A település nyugalma, rendezettsége magával ragadó. Főszezonban a turisták kedvelt kirándulóhelye, de találunk a közelben több wellness-szállót, köztük négycsillagosat is. Parkolóhelyet a kikötő mellett keressünk, mert a helybéliek nem engedik be a buszokat és az autókat a főtérre.

Sétánk során megnéztük a Halásztemplomot, az evangélikus templomot, ahol magyar feliratot találtunk, mellyel az egy évszázaddal korábbi Millenniumnak állítottak emléket. A hangulatos, virágokkal díszített, régi házakat nemcsak kívülről tekinthetjük meg. Számos régi épület kapuja nyitva áll, az udvaron kis éttermek, borozók, vagy egyszerűen csak virágcsendéletek fogadják a kíváncsiskodókat.

Ruszt híres mint borvidék is. A földművelés, állattartás mellett hosszú múltra tekint vissza a szőlő- és borkultúra ezen a tájon. A dombokra felkúszó szőlőültetvényekről zamatos vörösbor, a híres kékfrankos kerül a palackokba. A kisváros másról is nevezetes: A város jelképe a gólya, sok ház kéményén látni a magyar szemnek oly kellemes nagytestű madár fészkeit.

A Fertő-tó

Ha a tóval is szeretnénk megismerkedni, keressük fel a hajókikötőt. Számoljuk azzal, hogy hiába a Fertő-tó a legnagyobb sóstó Európában (felülete 309 négyzetkilométer), a víz sekély, a vízmélység állandóan változik, de átlagosan az egy métert sem éri el. A tó többször is kiszáradt már, legutóbb 1867-1871 között. Elsősorban a talajvíz és csapadékvíz táplálja, továbbá két patak folyik belé. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el. Hajózni lehet a tavon, Mörbishből indul hajójárat, célszerű előre egyeztetni a hajózási társasággal.

A Fertő az eurázsiai sztyeptavak legnyugatibb képviselője. A Fertő-Neusiedler régió viszonylag kis területén különböző klimatikus viszonyok uralkodnak; a kontinentális, a szub-mediterrán és az alpesi éghajlati hatások találkozása változatos növény- és állatvilágot eredményez ezen a területen. A tó partját a kontinentális szikes tavakra és tengerpartokra jellemző sótűrő vegetáció díszíti.

A sűrű nádasok és a mintegy 80 sós mocsárfolt valóságos madár-paradicsomot alkotnak. A számos ritka, csakis itt élő növény és a kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérővel látogathatók. A Fertő vízi telepe nyáron népszerű strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.

A környék 8 ezer éve különböző kultúrák találkozópontja. A régészeti feltárások során az i.e. 6. századból származó, emberi településre utaló eszközöket találtak. Kelták és rómaiak is éltek itt, megtalálták például egy fürdő maradványait. Már a rómaiak is bányászták az itteni mészkövet, ám az ősi bányászat bizonyítéka a határ innenső oldalán van: a fertőrákosi kőfejtő.

Forrás: alpokalja-online

Vélemény, hozzászólás?