Késmárki Szent Kereszt plébániatemplom és harangtorony

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

KÉSMÁRK (17 100 lakos) tátraaljai város, már hosszú ideje a Szepesség műveltségi központja, és remek kiindulópont a Magas-Tátra felfedezéséhez és megismeréséhez.

A város a hosszú történelemmel rendelkező városok közé tartozik. A Magas-Tátra közelsége a várost a nyári és a téli idegenforgalom fontos központjává teszi. A város legjobban a nyár folyamán élénkül fel, amikor (július második hétvégéjén) megrendezésre kerül a hagyományos Európai Kézműves Fesztivál.

A középkori Késmárk három település egyesüléséből született. Az új település 1269-ben nyerte el a városi rangot, és 1348-ban már városfalakkal is rendelkezett.

A 17. században a város kedvezően fejlődött gazdaságilag, amit 21 egy céh akkori létezése is bizonyít. Késmárk a helyi posztókészítőkről és vászonkészítőkről volt ismert, akik termékeiket egészen Görögországba és Albániába is exportálták. Ezt a tradíciót folytatta az 1860-ban alapított első helyi ipari üzem, amely egy mechanikus fonóüzem és szövöde volt. Ezt az üzemet követte 1884-ben a lenfeldolgozó üzem és 1901-ben a posztókészítő üzem.

A város történelmi központjában található műemlékek a városi műemlék-rezervátum részét képezik.

A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt gótikus plébániatemploma 1444 és 1486 között épült a korábbi román stílusú kápolna helyén. A templomot egykor szintén fal övezte. 1533 és 1673 között az evangélikusoké volt. Harangtornya 1591-ben épült, egykor őrtornyul is szolgált. Művészi faragott szárnyas főoltára van.

Forrás: wikipédia, szlovakia.travel

Vélemény, hozzászólás?