12►

A Székesegyház nyugati oldalán álló terület már a XII. században kiépült a püspökség központjaként. A Püspökvárnak is nevezett komplexum külön várfalat kapott, az évszázadok folyamán több átalakításon is átesett, a középkori jellegre leginkább az épületegyüttes délkeleti oldalán álló Barbakán bástyája emlékeztet.

A középkori eredet látható formáit a későbbi átépítések szinte teljesen eltüntették. A reneszánsz korban a palotát jelentősen átalakították és kibővítették, a XVIII. század második felében Klimó György püspök az egész épületet teljesen átépítette, egységes barokk homlokzatot kaptak az épületek.

A palota ma is látható arculata a XIX. században alakult ki, Scitovszky püspök megbízásából 1838-52 között végezték el az utolsó nagyobb átalakítást, ekkor építették át a tér felé néző homlokzatot neoreneszánsz stílusúvá.

A jelenleg is a Pécsi Püspökség központjaként, a püspök úr rezidenciájaként és munkahelyeként funkcionáló épületegyüttes egy részét 2015-ben nyitották meg az érdeklődők előtt.

http://kirandulastippek.hu/pecs-baranya/pecsi-puspoki-palota

12►

1942-ben történt, hogy a Cserkeszőlő határában olajat kerestek, de helyette 92 Celsius fokos hévíz tört föl a mélyből, melyet akkor le is zártak, mondván, hogy értéktelen és motorban nem használható folyadék. Az itt lakók fantáziáját azonban erősen ösztökélte a forró víz jelenléte – ami az ország legmelegebb hévize volt sokáig-, így a kutat kinyitották 1948-ban, de visszazárni már nem tudták.
A kútfej olyan szőlőterület és gyümölcsfák közepén helyezkedett el, ahol a forró víz kipusztította volna a kultúrnövényeket, így a gazdák hetekig ástak egy árkot, ahol a vizet elvezették a szőlő és gyümölcsfás területekről.

Az árkot folyamatosan ásók között sok olyan ember akadt, akiknek fájt a lába, a dereka, reuma, vagy izületi betegség kínozta. Néhány dolgos nap után, – amit a kiömlő vizes sárban töltöttek-, azt tapasztalták, hogy megszűntek a fájdalmaik. Az első megfigyelések arról, hogy gyógyvíz folyhat itt ki, ezek voltak.
Később a fő meder mentén, illetve kanális mellett kis teknőket ástak a földbe, amibe beleengedték a vizet, majd mikor kihűlt, beleültek és így váltak ők az első fürdőzőkké.

A „cserkei” víz gyorsan népszerű lett az emberek között. Széles körből érkeztek egyre többen pihenni, kirándulni, gyógyulni. Később felfigyeltek a környező településeken arra, hogy Cserkeszőlőre milyen sokan látogatnak – a nagyszerű adottságú és tartalmú gyógyvíz miatt. Az akkori Szolnok Megyei Tanács segítségével 1955. május 1-jén 3 medencével, valamint női-férfi vállfás öltözővel, az akkori időknek megfelelő elvárási szinten megnyitották a cserkeszőlői Fürdőt.

A rendszerváltást követően a cserkeszőlői fürdő 1992-ben Önkormányzat tulajdonába került. A lepusztult medencék, öltözők felújítására 1998-ig nemigen fordítottak gondot.
1998 őszén azonban az önkormányzat a kor kihívásainak megfelelő fürdő építéséről döntött és nagy tervekkel vágott bele a fürdő és a turizmus fejlesztésébe. Ennek eredménye ma már a több hektáros, gondozott park, a kb 20 medence, élményelem, és a folyamatosan bővülő wellness- és gyógykínálat, minden korosztály számára!

https://www.cserkeszoloapartman.hu/A-furdo-tortenete-aloldal-4.html

12►

Özv. Rekettyés Istvánné 1908 tavaszán alapítványt tett a szentesi római katolikus egyháznál, hogy kápolna épüljön a Kálvária nagytemetőben. Az egyháztanács tervpályázatát ifjú Bene István szentesi építész nyerte.

A toronnyal ellátott, gúlatetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kiképzett épület az év végére elkészült. A harang fölszerelése, az oltár és a belső berendezés adományokból csak évekkel később készült el. A temetőkápolna szecessziós vonalvezetésű építészeti elemei, falfelületei kecsesek, minden oldalról látványos hatást keltenek a síremlékek övezetében.

https://szentes.utisugo.hu/latnivalok/szecesszios-temetokapolna-szentes-87141.html

A régóta esedékes rekonstrukció a végénél tart- lásd a fotósorozatot.
Rögtön kész a szentesi szecessziós ékszerdoboz a faszobrokkal, amely kívül belül megszépült.
A város ékessége építészeti értéke sajnos “szinte társasjátékként-eldugva nagyon kell akarni megtalálni” megnézni a város szélén, de érdemes. Keressék Önök is, Én megtaláltam.

Bagyinszki Zoltán

12►

Nagyatádon a Széchényi tér parkjában található termál- és gyógyfürdő a gyógyulni vágyók ezreit csalogatja a parkok, szobrok és fürdők városába, ahol a kellemes, nyugodt kisvárosi környezet megfelelő légkört biztosít a kikapcsolódni és felépülni vágyóknak.

A város központjában működő fürdő 1906-ban nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt. A 410 méteres mélységből feltörő gyógyvíz, fürdő- illetve ivókúrára egyaránt alkalmas. A város szívében található gyógyfürdő vize Magyarország egyik legjobb hatású minősített gyógyvizei közé tartozik. Főleg reumatikus panaszok enyhítésére, csonttörések utókezelésére, ízületi panaszok gyógyítására és nőgyógyászati betegségek kezelésére javasolják a fürdő használatát, de az ivókúrát gyomorbántalmakkal küszködőknek valamint mindennapos fogyasztásra is ajánlják.

2007-ben a fürdő elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet.

A létesítmény a környezet védelméhez is hozzájárul: egy közeljövőbeli fejlesztés révén ugyanis az elfolyó termálvizének hőjével fogják fűteni a nagyatádi városházát, a helyi kulturális központot, a turisztikai központot, a Baross Irodaházat és magának a gyógyfürdőnek az épületeit is.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A kalocsai egyházmegye érseki székhelyén kezdetben erődített várkastély állott, majd a 18. században alakult át barokk kastéllyá. A kétemeletes, klasszicista elemeket is hordozó épületet 1775-ben Batthyány József érsek, későbbi bíboros kezdte meg, de mai kinézetét báró Patachich Ádám kalocsai érseknek, korábbi nagyváradi püspöknek köszönheti, aki 1776-ban a váradi palotájának mintájára terveztette meg „U” alaprajzú, középrizalitos főhomlokzatú érseki rezidenciáját, mely a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött.

A keleti szárny díszes könyvtártermében Patachich Ádám érsek közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára különleges könyvpéldányokkal ma látogatható. A magánkápolna és a díszterem freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette.
A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. sz. elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.

Az érseki kastély mögötti Érsekkertet 1790-ben gróf Kollonich László érsek terveztette és kezdte kialakítani, majd Haynald Lajos érsek csodálatos parkká alakíttatta, gazdag kertkultúrával.
1930-ban e történeti kert nagy részét Kalocsa város lakóinak használatába adták, pihenő parkként, mely ma a francia és angol kertépítészet hagyományaira emlékezteti a benne sétálót.

http://www.astriceum.hu/erseki-kastely-es-erseki-konyvtar