Pákozd – Sukoró emlékmű, 175 éve volt a magyar diadal

Határon belül - 93.000 km2

fotó:  ifjú Bagyinszki Zoltán
Az 1848–1849-es szabadságharc egyik nagy ütközete, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csata a Sukorótól és Pákozdtól északra lévő magaslatokon zajlott le. A Móga János vezette magyar honvédsereg – még mielőtt véres közelharcra került volna sor – megfutamításra késztette a Székesfehérvárról Buda felé vonuló Jelačić horvát bán seregét. A környék fegyverforgató férfi lakossága is részt vett a csatában, amelynek során a horvátok tartalék seregét lefegyverezték, következményeként pedig a fegyverszünetet kérő Jelačić Bécs felé vonult el. A pákozdi diadal tiszteletére 1950–1992 között szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem emléknapját (előbb Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja elnevezéssel).

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csak most, az idén lett volna 80 éves Kiss György éremművész barátunk.

Gyula városa

A fotók segítségével néhány baráti gondolattal és életéből vett pillanatokkal, továbbá alkotásainak szűk keretű bemutatásával szeretnék megemlékezni Róla.
Két dátumot szoktak jelezni egy személyiség számára ha odafigyelnek, – tisztelegnek, -emlékeznek róla.
Kiss Gyuri a jeles éremművész, festőművész, szobrászművész 1943-ban született és 2016-ban hunyt el.
Munkácsy Mihály – díjas alkotó , Gyula város díszpolgára. Szeretetreméltó barátunk gazdag életpályát tudhat maga mögött-főleg a plasztikában alkotott maradandót.
Művei mellett sok egyéni kiállítása és közös tárlata gazdagította művészeti életünket.
Emlékeim szerint 800 érem köthető a nevéhez kreatÍv fantáziájához – kezének művészi mozdulataihoz… bővebben az interneten is olvashatunk Róla.

Gyulán több művét is említhetjük, láthatjuk: Az 56 -os gránit emlékművet, a Kossuth szobrot, a Stációkat a Kálvária dombon, a Gyulavári kastélykápolna különleges szakrális alkotását, Koszta Rozália emléktábláját.
A város Szentháromság temetőjében nyugszik ahová rendszeresen viszünk virágokat, megállunk a különleges és elegáns síremléke előtt és gondolatban visszaidézzük életét, kiáll. megnyitóit, alkotásait, barátságunkat, vidám találkozásainkat.

Szervusz Gyuri – baráti tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán

Malbork – Német Keresztes Lovagrend Vára

A nagyvilágról

Fotó: Pete István és Bagyinszki Zoltán

Malbork – a bevehetetlen erőd, Lengyelország travel.

Európában nincs nagyobb középkori vár. A vár építését a német lovagrend a XIII. században kezdte meg, azzal a céllal, hogy itt lesz a fő székhelyük. Idővel Malbork a szétterjedt, a rend által létrehozott állam fővárosa lett, a várat pedig a következő században jelentősen kibővítették.
Ekkor épült a Nagy Refektórium és a Nagy Mester Palotája.
Mély benyomást keltenek a Közepes és Magas Vár vörös téglából emelt falai, a várfalak bástyákkal és kapukkal, valamint a különböző technikai megoldások, melyek a középkorban újszerűnek számítottak, mint. pl. a rafinált központi fűtésrendszer.
A vár impozáns méreteit a legjobban a folyó felől elénk táruló panoráma mutatja, de a vár látogatása közben is megismerhetjük a vár méltóságteljes és szigorú szépségét. Jelenleg a Vármúzeum székhelye, mely számos érdekességet ajánl a turistáknak. A helyreállított belső termekben érdekes kiállításokat láthatunk – régi fegyverek, borostyán, porcelán, fajansz és iparművészeti tárlatokat. Malbork-os címmel.
Malbork a „Lengyelországi gótikus várak” egyesület tagja, mely egyesíti a régió további nyolc városában található várat. A váregyüttest felvették az UNESCO Világörökség listájára. A várat bástyákkal, kapukkal megerősített többszörös védfalövezet veszi körül.

A keresztesek nagymesterének palotája a késő gótikus udvari építkezés legnagyobb vívmányának számító építmény. A reprezentatív nyári refektórium a várbelső legszebb része. A lovagvárban jelenleg múzeum van. A vár fő nevezetessége a fény és hangjátékokból összeállított látványelőadás.

Minden évben nyáron megrendezik a vár ostromát, ez egy több napos, hatalmas látványosság.

Bagyinszki Zoltán

Magas-Tátra – Tarpataki vízesések

Felvidék


Fotó: Bagyinszki Zoltán, téli képek: Bagyinszki János

Lőcsei panoráma csodája a piros háztetőkkel

Felvidék

Kedves Felvidéket szerető Barátom!

Megint egy kis LŐCSEI úti élmény. Sziasztok Mindenkinek. Világörökségi érték látnivaló.
www.bagyinszki.eu Felvidék Lőcse Szent Jakab templom + ott a templom belső fotói – érdemes rákeresni ránézni!
Most a Lőcsi Szent Jakab templom 70 m magas tornyában vagyunk. – Remek a panoráma, érdemes volt felmenni, az élményt megosztom veletek is.
Amikor lejöttünk a gótikus historizáló templom torony kilátóból körbesétáltuk a történelmi Magyarország talán legszebb városi főterét: valódi gótikus, reneszánsz, barokk polgárházakkal, csodálatos faragott kapukkal és persze a városháza épületével, ami szintén külön is megtekinthető a honlap Felvidéki képanyagánál.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Kulturális Örökség Napjai 2023. II.

Gyula városa

A képek alatt a feliratok önmagukért beszélnek… Városunk nagyon gazdag kulturális hagyományokban, épített örökségben vagy 35 védett épület – műemlék van vonzó városképpel és rengeteg “ÁSZ” személyiség szobra emlékműve is látható.
Nehéz volt tovább szűkíteni a kört… érdemes szemezgetni a kínálatból. Szép tartalmas gyulai anyag – 2 részben, az egyik csak I. műemlék, épített örökség témakör, a másik hozzá kapcsolódva a II. gyulai kult. érték örökség személyek, alkotók, művészeink javaslata, így teljes a kép.
Nem véletlen az országos elismertségünk a sok sok turista látogatása. Valóban gazdag Gyulai Étéktári listánk van és persze a város 15 éve már a Kultúra Magyar Városa is egyben.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Kulturális Örökség Napjai 2023. I.

Gyula városa

A képek alatt a feliratok önmagukért beszélnek… Városunk nagyon gazdag kulturális hagyományokban, épített örökségben vagy 35 védett épület – műemlék van vonzó városképpel és rengeteg “ÁSZ” személyiség szobra emlékműve is látható.
Nehéz volt tovább szűkíteni a kört… érdemes szemezgetni a kínálatból. Szép tartalmas gyulai anyag – 2 részben, az egyik csak I. műemlék, épített örökség témakör, a másik hozzá kapcsolódva a II. gyulai kult. érték örökség személyek, alkotók, művészeink javaslata, így teljes a kép.
Nem véletlen az országos elismertségünk a sok sok turista látogatása. Valóban gazdag Gyulai Étéktári listánk van és persze a város 15 éve már a Kultúra Magyar Városa is egyben.

Bagyinszki Zoltán

Balatongyörök – Szépkilátó

Határon belül - 93.000 km2

Alsósztregova – II. Madách-kastély, 200 éve született a zseniális M. Imre

Felvidék

„Nem az idő halad: mi változunk, / Egy század, egy nap szinte egyre megy.” 200 éve született Madách Imre, Az ember tragédiájának megalkotója.

Madách Imre 1823. január 20-án Alsósztregován. Kisnemesi családból származott, nagyapja a Martinovics-per vádlottjainak védője, apja vezető közéleti személyiség volt Nógrád megyében. Az ő korai halálát követően szigorú és kemény akaratú édesanyja egyedül nevelte Imrét és négy testvérét. A kisfiúkorától fogva tüdőbajjal, köszvénnyel és szívbetegséggel küszködő fiú magánúton tanult, vizsgáit a piaristák váci gimnáziumában tette le, több nyelvet sajátított el és betekintést nyert a klasszikus és a modern irodalom világába.
1837-től a pesti egyetemen filozófiát, majd jogot hallgatott. Ekkor már verselgetett, 1840-ben Lantvirágok címmel kötete is megjelent, korai szentimentális líráján Kölcsey hatása érezhető. A negyvenes években írta a Csák végnapjai, a Férfi és nő, a Csak tréfa című drámákat, a Csák végnapjai akadémiai dicséretben is részesült. Tanulmányait befejezve Nógrád megyében aljegyzőséget vállalt, 1842-ben ügyvédi vizsgát tett, de betegsége miatt egy évvel később lemondott az aljegyzői tisztségről. Néhány ifjúkori fellobbanást követően megismerkedett Fráter Erzsébettel, egy bihari nemesi család szabad szellemű és szabados viselkedésű lányával, akit anyja akarata ellenére vett el 1845-ben. Az anyós és menye közt feszülő feloldhatatlan ellentét, a sorozatos otthoni problémák elől Madách az írásba menekült. Madách 1848 júliusában jelentkezett a nemzetőrségbe, a harcokban rossz egészségi állapota miatt nem vehetett részt. 1852-ben Kossuth személyi titkárának rejtegetése miatt letartóztatták, s Pozsonyban, majd a pesti Újépületben raboskodott. 1853-as szabadulása után házassága megromlott, s 1854. július 25-én közös megegyezéssel aláírták elváltak. Madách ezt követően három gyermekükkel visszaköltözött anyjához, Sztregovára. Ezután irodalommal foglalkozott, ekkoriban született a Bach-rendszert gúnyoló szatíra, A civilizátor, és kezdte el Mózes című drámáját. 1861-ben visszatért a közéletbe: országgyűlési képviselő lett.
Az írót beválasztották a Kisfaludy Társaságba, 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, főműve bemutatását azonban már nem élhette meg, 1864. október 5-én hunyt el Alsósztregován. Az ember tragédiáját először 1883. szeptember 21-én vitte színre a Nemzeti Színház Paulay Ede rendezésében, a darab 1500. előadására 2000. április 7-én került sor. A Duna partján felépült új Nemzeti Színház 2002. március 15-én szintén Az ember tragédiája díszbemutatójával nyitotta meg kapuit.

www.cultura.hu/kultura/200-eve-szuletett-madach-imre

Veszprém – EU. Kulturális Fővárosa II. a Szent Mihály Főszékesegyház rekonstrukció után

Határon belül - 93.000 km2

Szeptember elején a II. köröm volt Veszprémben az EU. Kult. Főváros megtekintése kapcsán, csodálatos dolgok, de még mindig építkeznek -több épületet- intézményt nem lehetett megtekinteni/bejutni. Érdekes volt a formálódó munkahely látványa, a beállványozott érseki palota magánkápolnája.
Azonban már sok minden látható!!!! Szuper magyar történelmi művészeti értéktár.
-Jó lett volna ha végre a kész szépségeket nézegethettük volna.
18 objektum a várban, a kereszténység művészeti szakrális csodái, az 1000 éves magyar történelem – XXI. századi formában a Veszprémi vár területén.
Leginkább izgatott A neoromán st. Főszékesegyház épülete- a beharangozott változtatások (minden fehér?!) után, szerintem igazán elfogadható.
Érdemes olvasni még a legkorábbi egyházi értékünk létrejöttéről -átváltozásairól, Gizella szerepéről. Az altemplom még-már zárva, vajon miért nem tekinthető meg az ott lévő híres püspökök síremlékei?
Csoda volt végre fotózhatóan látni a szomszédos Gizella kápolna jó 800 éves, védett freskóit formavilágát – ezt a fotósort majd később mutatom be.
A közelmúltban ismét jártam Temesváron, az EU. partnervárosban ez azért jobban tetszett.(ott is vannak szépségek, állványok, még itt-ott építkezések.)
Veszprém magyar, keresztény és a miénk Temesvár a miénk volt… és román. Bár láthatóan mindkettő változik épül, nem olyan rég még a kommunizmus áldozatai voltak.

Bagyinszki Zoltán