A nagyváradi Poynár-ház műemlék épület Romániában, Bihar megyében.

Építés éve: 1907
Tervező: Sztarill Ferenc
Kivitelező: Sztarill Ferenc

A terveket 1907 januárjában hagyta jóvá a városi közgyűlés. A kivitelezést is a tervező Sztarill Ferenc végezte, s a ház oly gyorsan elkészült, hogy 1907 novemberében már beköltöztek.

A kétemeletes sarokház mindkét oldala szimmetrikus. Visszaköszön, hogy a tervező dolgozott a Komor-Jakab építészpárosnak, több helyen is a Fekete Sas palota megoldásait láthatjuk. A földszint síkjából kiugró két emeletet a félemeleten ívelten előrehajló konzolsor tartja. Az első emelet ablakai egyenes, a másodiké félköríves lezárásúak. Az ablakkereteket gombok díszítik. A homlokzatot egykor gazdagon díszítő majolikalapokból mára szinte semmi nem maradt. Az oromzati padlásablakot virágcsokor formájú vakolatdíszek veszik körbe. Az épület fő látványossága a sarok kialakítása. Mindkét emeleten félkörös erkély díszíti, fölöttük a sarki, féloszlopokkal díszített torony, tetején karcsú hagymakupolával. A tetőzet pala borítású.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

1870-ben alakult meg a Aradon a Széchenyiről elnevezett, 1871-ben pedig Újaradon a Petőfi nevű jánosrendi páholy. A két páholy mellett 1870-ben kezdte el működését egy skót rítusú páholy, Fraternitas néven. Nyolc-tíz évi aktivitás után a bérelt helyiségekben működő mindhárom aradi páholy kifulladt, és az ideiglenes beszüntetés, azaz a szabadkőműves zsargon szerint “elaltatás” mellett döntött. 1888-ban az egykori tagok közül többen Összetartás néven egy új páholy létrehozása és felépítése mellett döntöttek. Ezek Institoris Kálmán, Bing Ede, Kristyóry János, Máday Mátyás, egykori “Széchenyi” páholy tagok , Rozsnyay Mátyás, Lukácsy Miklós, Krispin József, Millig József, az egykori “Fraternitas” páholy tagjai, és Bokm Lajos a ” Felvidék” páholyból.

Az új páholy johannita rítusban, három alapvető szabadkőműves-fokozatban tevékenykedett. 1888 október 6-án megkapta a Symbolikus Nagypáholy hozzájárulását az ideiglenes működéshez, majd november 23-ától már hivatalosan is megalakult. Első főmesterének Rozsnyai (később Rozsnyay) Mátyást választották meg.

A páholy alaptőkéjére a tagok személyenként 10 forintot fizettek be a megalakuláskor, és a volt páholyok bútorai, eszközei is az Összetartás tulajdonába kerültek. A további anyagi forrást a havi 1 forint tagdíj volt hivatva fedezni. Nem törekedtek gyors növekedésre, eléggé nehezen nyitották meg kapuikat meg az újonnan belépni szándékozók előtt. Kezdetben összejöveteleiket Krispin József házában, a zeneteremben tartották. Amikor elhatározták önálló páholyházuk felépítését, akkor a Corso cukrászdában pénz gyűjtő urnát állítottak fel és az adakozásból összegyűlt 4000 koronával egészítették ki a páholyház felépítéséhez félretett összeget.

https://szk.miraheze.org/wiki/Az_aradi_%C3%96sszetart%C3%A1s_p%C3%A1holy_p%C3%A1holyh%C3%A1za

Tabakovics Emil tervei szerint 1905 -ben épült fel a különleges épület, a görög templom formavilágát szecessziós díszítőelemekkel látták el.
Szerencsénkre a z épület kiváló állapotban van –jelenleg iskolai funkciót lát el, kulturális objektum.

Bagyinszki Zoltán

123►

Fotós élmények Lugoson.
Eddig vagy 3-4 alkalommal jártam a városban, a z egykori Bánáthoz tartozó megyeszékhelyen, a Retyezát felé menet, meg-megállva . 1881-től az akkor létrehozott Krassó-Szörény vármegye székhelye volt. A ténylegesen már korábban is egységes
Német- és Románlugos 1889-ben egyesült véglegesen egy rendezett tanácsú várossá.
Magam sem gondoltam mennyi szép épület, a templomok, egykori középületek, szép részletek, a hangulatos folyópart, a széles Temes csendes folyóvize mind mind értékes eleme a városképnek.
A sok szecessziós épület / no meg az eklektika változatos igényes jelenléte lepett meg leginkább. Villányi Ármin építész nevét érdemes megjegyezni. Igen itt is a múlt-múlt századforduló jelentette a felvirágzás a fejlődés lehetőség-t- még a történelmi Magyarország idejében.
A régmúlt történelmének, az egykori várnak már írmagja sem látható. A török porta és a császári hadak dúlása és a magyarellenes politika megtette hatását.
Sajnos a képeken is látható az elhanyagolt épületek nagy száma, de dicséretes módon itt is elindult a városrekonstrukció. Nem könnyű Temesvár árnyékában élni, fejlődni.
Lugos megér egy sétát / kettőt is….érdemes megállni ismerkedni a város értékeivel – látnivalóival. Különösen ajánlom a szecessziót kedvelő fotós kollégák számára.

Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Lucasként olvashatunk róla. Az itt álló XIV. században felépített várat a karlócai béke hatályba lépését követően semmisítették meg.
Fontos momentum volt történelmi szempontból, amikor a császári seregek fölött a törökök döntő győzelmet arattak.
A XIX. században a románok megtartották első népgyűlésüket, amikoris autonómiájuk kiharcolásáért szálltak síkra.
1849-ben a honvéd seregekre mértek döntő vereséget a császáriak.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de jelentős a román, német , szerb és szlovák nemzetiségűek számaránya is.
1992-es adatok viszont már arról árulkodnak, hogy a románság került számbeli többségbe, a magyarok a németek a cigányok és egyéb nemzetiségűek számaránya azonban továbbra sem elhanyagolható.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Krassó-Szörény vármegye székhelyét.

https://www.erdelyiutazas.hu/magyar/telepules/lugos-1007