A Kossuth Kiadó, Farkas József György legfrissebb könyve 2019. május – Bzoli címlapfotójával.
Prága: Sárkányölő Szent György a prágai várban. / gótikus középkori emlékünk a Kolozsvári testvérek alkotásaként.
Igazán szép, igényes és érdekes a könyv sok sok tartalmas infóval. Érdemes beszerezni.
Ezelőtt 3 éve, esőben készült a képsorozat – honlapomon bővebben részletekkel együtt.
Bagyinszki Zoltán
A késő középkori kórus a 300 ülőhellyel Németországban a legnagyobb. Különlegessége, hogy a pápának és a császárnak mindig fenntartanak egy-egy helyet.
A háromkirályok művészien díszített ereklyetartójában nyugszanak azok a csontok, amelyeket a három királyok (napkeleti bölcsek) maradványaiként tisztelnek.
A festett üvegablakokat, köztük a déli hajóban található híres bajor ablakokat I. Lajos bajor király ajándékozta a dómnak. Ezek a kereszténység kezdetéről vett jeleneteket ábrázolnak, Keresztelő Szent Jánostól Szent István vértanúig. Ezeket Max Emmanuel Ainmiller (1807-1870) vezetésével készítették, H. v. Hess (1798-1863) tervei alapján. Az ablakok leleplezése 1848-ban, a 600 éves évforduló ünnepségei során történt.
A 970 körül készült Gero-kereszt a szentély közelében áll, ez a legrégebbi kereszt az Alpoktól északra.
Az egyik kápolnában található a fából, 1290 körül készült Milánói Madonna Szűz Máriát ábrázolja a kisded Jézussal.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Bakancslista egyik tagja kipipálva !
Talán a legérdekesebb magyar vonatkozású információ a dómhoz. II. RÁKÓCZI FERENC Kölnben megismerte a hessen–wanfriedi őrgróf leányát, Hessen–Wanfriedi Sarolta Amália hercegnőt – akit hamarosan feleségül vett – 1694. szept. 26. és itt a katedrálisban volt az esküvőjük. (4 gyermekük született.)
A méretre vonatkozó számok is imponálóak a mega épülethez ami technikai, összművészeti csoda is volt számomra. Grandiózus élmény sok 100 fotóval több órás látogatói programként, kegyes Isteni segítséggel az időjárást tekintve – remek fényekkel a “FEKETE TEMPLOMRA VONATKOZÓAN”. A világ legnagyobb gótikus temploma- legmagasabb 157 m- tornyokkal. Természetesen Világörökség!
Bagyinszki Zoltán fotográfus
A kölni dóm, hivatalos nevén Szent Péter és Szűz Mária Dóm a Kölni főegyházmegye főszékesegyháza. 157 méteres magasságával Németország második és a világ harmadik legmagasabb temploma. (1880 és 1884 között a világ legmagasabb épülete volt). Németország legnépszerűbb látványosságainak egyike: 2004-ben körülbelül 6 millió látogatója volt, nagyjából annyi, mint a párizsi Eiffel-toronynak.
A Rajna bal partján emelkedik, szomszédságában a kölni főpályaudvarral.
A dóm alatti ásatások során 1–4. századi római lakóházak maradványai kerültek elő. A 4–5. század fordulóján, a mai kórus helyén egy 30-40 méter hosszú apszis volt, talán már az első templomé, amit az 5. században, de legkésőbb a 6. század elején lebontottak; a helyére az 530-as évek frank hercegeinek a hasonló méretű temetkezőhelye került. A 6. század második felében ide új templom épült, amely elfedte a korábbiakat és kb. a 9. század közepéig maradt fenn.
A régi dóm, a mainak a közvetlen elődje, amit 873. szeptember 27-én szenteltek fel, főhajóját mindkét végén kereszthajók határolták. 1248-ban ezt részben le akarták bontani, hogy új, gótikus katedrálist építsenek a helyére. Amikor azonban a keleti kórust tűzzel próbálták meg lebontani, majdnem a teljes épület leégett. A nyugati részeket ideiglenesen újjáépítették, hogy a miséket meg lehessen tartani. Még ugyanabban az évben elkezdődött a jelenlegi dóm építése.
1164-ben Rainald von Dassel kölni érsek idehozta a napkeleti bölcsek ereklyéit a milánói dómból, I. Frigyes német-római császár ajándékaként. Ezeknek az ereklyéknek kellett új dómot építeni – a régi katedrális ugyanis nem bírta volna el a növekvő zarándoktömeget.
A gótikus épületet 1248. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén kezdték építeni Gerhard von Rile építőmester tervei szerint, a minta az amiens-i katedrális volt. Miután a kölniek 1288-ban elűzték a városból az érseket, az építkezés is elakadt: a kórus felszentelése 1322-ben történt. 1410-ben a déli torony elérte a második emeletet. 1528-ban az építkezést a pénz és érdeklődés hiányában leállították, így 300 éven át a déli tornya befejezetlenül meredezett.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Fertő tó – nádassal borított sekély vizű, partközeli részét is beleszámítva – 36 kilométer hosszú, 12 kilométer széles, csupán másfél méter mély és vize enyhén sós, a hőmérséklete nyáron akár a 30 fokot is elérheti. A „Bécsiek tengere” télen rendszerint befagy, ezáltal kedvelt találkozóhelye a korcsolyázás, a jégvitorlázás és a jégszörfözés szerelmeseinek.
A tó környéke Ausztria legmelegebb régiója. A vidék évi 60 forró nyári nappal és 250 napos termékeny periódusával ideális feltételeket kínál a szőlőtermesztéshez és borászathoz, az itt élő növényzetnek és az állatvilágnak. A tó keleti partja Európa egyik legszelesebb területének számít, ezen belül is a déli széljárás miatt kedvelt találkozóhelye a vízisportok szerelmeseinek.
A Fertő tó 13 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak idején keletkezett. Eredetileg ezen a földsávon mindenütt ritkás tölgyfaerdő állt, amelyet elsőször az emberek irtottak, később a vízelvezetés és a legeltetés vezetett a mai sztyeppeszerű pusztaság kialakulásához. A tavat a Wulka folyó, illetve földalatti talajvízforrások, melegvízforrások és a csapadék táplálják. Ezek a vízforrások mégsem mindig elegendőek, így a nagymértékű párolgás következtében 1865 és 1871 között a Fertő tó teljesen kiszáradt. Az Einserkanal csupán 100 éve szabályozható és néhány év óta gondolkoznak azon a lehetőségen is, hogy a vizet a Duna-csatornából vezessék ide.
A doborjáni Liszt-ház Liszt Ferenc szülőháza, itt látta meg a napvilágot 1811. október 22-én.
Édesapja, Liszt Ádám, juhászati számtartóként tevékenykedett az akkor még majorsági központként működő épületben. A kőből épített zsindelytetős ház ekkoriban hat szobából, egy konyhából, egy éléskamrából és egy présházból állt. A szülőház, amely egy korabarokk épületegyüttes része volt, az akkor mintegy 600 főt számláló település legtekintélyesebb épületének számított.
Az Esterházy hercegek egykori majorságának fennmaradt épületrészében ma múzeum található, amely ideális helyszínt nyújt Liszt korai éveinek és világraszóló zenei karrierjének tanulmányozásához.
Ide nyúlnak vissza Liszt Ferenc családi gyökerei, itt bontogatta szárnyait, hogy a 19. század szupersztárjaként zenéjével meghódítsa a világot és az emberek szívét.
A többnyelvű tárlatvezetések, a diákok és fiatalok számára tartott élményközpontú múzeumpedagógiai foglalkozások, a modern audio guide-ok valamennyi vendégünk számára maradandó élménnyé teszik a Liszt Ferenc szülőházában tett látogatást.
A Centrál kávéházat 1887-ben nyitották meg. A XIX. és XX. században a különböző magyar szellemi irodalmi, tudományos áramlatok központja volt. 1890 és 1945 között a Centrálban összegyűlő neves írók, költők, mecénások irodalmi lapokat szerkesztettek itt, valamint tudósok, zeneszerzők, képzőművészek, tartottak benne találkozókat.
A II. világháború utáni helyreállítás után 1953-ban folytatta a vendéglátást, egyetemisták részére volt menza és esti diák klub, szórakozóhely, ahol koncerteket szerveztek a diákok számára.
2000-ben nyitott újra a patinás kávéház, hogy ismét elfoglalja kitüntetett helyét Budapesten és a gasztronómiában. Küldetése, hogy a felújított és újrainduló Centrál Kávéház az 1887-ben megnyílt történelmi Centrál Kávéház életének méltó folytatója legyen. Megvalósítja a kávéház kettős funkcióját: jó színvonalú és népszerű vendéglátóhely és közkedvelt társasági és kulturális programok helyszíne.
A 132 éves Centrál kávéház azt a korszakot szeretné visszaidézni, amelyet a hazai gasztronómia aranykoraként emlegetnek. Ezek azok az évek, melyek hagyományait a mai napig érezzük ételeink ízében, illatában.
Bagyinszki Zoltán
Elkészült a város interaktív szecessziós térképe.
-Jó kis anyag jelent meg a gyulai hírlap online felületén.-
Riport a Kossuth Rádióban – talán a Gyula TV-ben is hamarosan.
Szép szabadtéri kiállítás került ki az Óbudai Műv. Központ nagy szabadtéri falfelületére.
Készülünk az idei budapesti szecessziós világnapi programra, a Nádor teremben bemutatva város és épületfotókat, a gyulai várostérképpel együtt, népszerűsítve a hazai szecesszió értékeit.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
