Kategória Archívum: Fotóim

Buda – Királyi palota-lovarda (visszaépült!)

Budapest

A munkálatokat a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a Várkapitányság NZrt. megrendelésére a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezte
Befejeződtek az építési munkálatok, teljesen újjáépült a világháborúban megsérült Lovarda, valamint az egykori Főőrség épülete és Stöckl-lépcső is a Budai Várnegyedben. Ahogy azt korábban megírtuk, a beruházás egyik különlegessége az volt, hogy a teljes rekonstrukció érdekében olyan alapanyagokat használtak a szakemberek, melyeket legalább száz éve nem alkalmaz már az építőipar.
A Lovarda 21. századi multifunkcionális rendezvénytérként működik majd, a Főőrségben pedig étterem és kiállítótér várja a látogatókat.
A Budai Várban zajló Nemzeti Hauszmann Program első szakasza a sétányok, utak, lépcsők és a kertek rendbetételéről, kialakításáról szól, valamint befejeződött a Lovarda és a Főőrség épület rekonstruálása, amit a Várkapitányság megrendelésére a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezett. Emellett további, hajdanán történelmi okokból lerombolt épületeket terveznek újra és építenek vissza.

Többek közt újjászületik:

-József főherceg 1968-ban felrobbantott palotája,
-az egykori Honvéd Főparancsokság eredeti magasságban épül újjá, látogatóközpont és kiállítótér kap majd helyet benne,
-valamint az egykori Vöröskereszt Székház épülete, ami modern irodaépületként funkcionál majd.

https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/02/ujjaszuletett-a-lovarda-es-a-foorseg-a-budai-varban

Arad – Gyula, szecessziós építészet a Világnaphoz.

Határon belül - 93.000 km2

További érdekességek a Szecesszió Világnap kapcsán.
Szecessziós Magazin honlapot beírni, menü balra, Arad- Gyula legalul katt.
sok sok érdekesség, igényes prezentáció gazdagon a megvalósult programok- sok sok fotóval.

Alföldi szecessziós  építészet, internetes szavazás – kakukktojás- játék.
fotó: Bagyinszki  Zoltán
Sorsolás a beérkezett helyes megfejtők közül :  Gyula, Komló Hotel 2020. június 10. 11.00
A sajtót, a meghívott vendégeket köszöntötte Kónya  István alpolgármester és Rapport  István ügyvezető.
sorsolás:

1. Corso Boutique Hotel **** szállás voucher 2 fő részére – nyertes: Koszecz Ildikó, Gyula

2. Komló Hotel **** Gyula 10 000 Ft értékű étkezési utalvány 2 fő részére – nyertes: Somogyiné Lukács Gizella, Érd

3. Bagyinszki  Zoltán, Gerle  János: Alföldi szecesszió c. művészeti albuma – nyertes: Petrás Lászlóné, Gyula

Gratulálunk, köszönjük a játékot, a nyertesek ma kiértesítésre kerültek.

Zsigmond Ágnes – Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft és Tourinform Iroda

 

Íme a beérkezett szavazatok épületenként:

1. volt 1-es iskola épülete, Gyula 103 like

2. Almásy-kastély, Gyula 90 like

3. Raichle-palota, Szabadka 34 like

4. Városháza, Szabadka 32 like

5. Reök-palota, Szeged 32 like

6. Fekete Sas palota, Nagyvárad 25 like

7. Cifra palota, Kecskemét 25 like

8. Tűzoltóság, Zenta 18 like

9. Városháza, Nagyszalonta 16 like

10. Városháza, Kiskunfélegyháza 15 like

11. Kultúrpalota, Arad 14 like

12. Vármegyeháza, Debrecen 11 like

13. Lloyd palota, Temesvár 11 like

14. Zsinagóga, Hódmezővásárhely 10 like

15. Bácskai Kultúrpalota, Baja 9 like

16. Iparbank egykori épülete, Cegléd 9 like

17. Ruzsonyi-villa egykori épülete, Nyíregyháza 9 like

18. Petőfi Szálló, Szentes 8 like

19. Városháza, Törökszentmiklós 8 like

20. Polgári Lakóház, Nagykikinda 8 like

Elérés: 7.544 – ennyi személyhez jutott el a játék

Aktivitás: 1.017 – ők azok, akik valamilyen formában bekapcsolódtak

Like a képekre összesen: 489 – ennyien szavaztak a legszebb épületre!

Like a posztra: 82 – ők nyilvánítottak véleményt arról, hogy tetszik nekik a kezdeményezés

Hozzászólás: 128 – ők tippeltek a kakukktojásra is.

Megosztás: 54 – ők segítettek nekünk abban, hogy a játék másokhoz is eljuthasson

A sajtó révén a Facebook segítségével, www.bagyinszki.eu honlap, a Szecessziós Magazin honlap által valószínű 15.000-20.000 játékos érdeklődő került közelebb a szecessziós építészethez.

Valamennyi közreműködő Barátunk, Kollégánk segítségét köszönjük.

Bagyinszki Zoltán

Drégelypalánk – Várrom, fekete zászlóval-2020. június 4.

Határon belül - 93.000 km2


Trianon áldozatainak, elszakított országrészeink magyarjainak tiszteletére, a kis fekete kendővel. A panoráma kép a közeli Északi 100 éves államhatárt mutatja.
Budapesttől jó egy óra kocsival. és + gyalogséta az erdőben. Mindenkinek ajánlom Szondi és 150 katonája históriáját, ami 468 éve történt.
Az Ő haditettük, bátorságuk igazán elismerésre méltó, küzdelmük jelképes is lehet. Arany Jánost is megihlették, Szondi két apródja műve irodalmunk egyik legszebb balladája. melyet most 50 év után ismét meghallgattam Sinkovits Imre előadásában.
Gyuláról a D-K –i határtól a 100. évfordulóhoz kapcsolódó fotós programunk így adta ki számunkra a fekete Június 4-.ét! Természetesen mécsest is gyújtottunk Szondi György tiszteletére és a Trianoni tragédiánkra emlékezve.
Drégely kicsi vár romosan , de a történelmünk- a középkor kiemelt eseménye zajlott itt a támadó török ellen ! A Börzsöny É- K-i szélén, emléktáblákkal domborművekkel.
A program folytatásaként Acsára autóztunk ahol a Prónay reneszánsz barokk 4 saroktornyos kastély fotós programja következett- hamarosan a honlapon is megtekinthetően.

Bagyinszki Zoltán

Tura – Schossberger kastély

Határon belül - 93.000 km2

A Schossberger-kastély, más néven Turai-kastély, Tura város nevezetessége Pest megyében, az Aszódi járásban. Bukovics Gyula tervei alapján épült. Megjelenésében a kastély a francia Loire menti kastélyokat idézi és a magyarországi kastélyok egyik gyöngyszemeként tekinthetünk rá. Az épület különlegessége abban áll, hogy építésekor kora legfejlettebb építési technológiáit és technikáit alkalmazták, így már akkor rendelkezett pl. központi fűtéssel, villanyárammal, egyedi szigeteléssel, a természetes fény pedig tüköraknás fénycsapdákon jutott le az épület alsó helyiségeibe. Különleges még az épület meredek tetejét borító természetes pala, mely Franciaországból származik.

Tura helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. A báró a kastélyt nyári tartózkodás céljára, vadászkastélynak szánta. A kastélyt 1883-ban kezdték el építeni, amely dátumot az északi tornyon lévő szélzászlón is megfigyelhetjük. Hosszú ideig az a hiedelem járta, hogy Ybl Miklós volt az építésze, de a Vasárnapi Újság 1885-ben megjelent egyik közleményében már Bukovics Gyulát jelölték meg építésznek, amit Ybl Miklós nem cáfolt meg. A félreértésre valószínűleg az is okot adhatott, hogy egyes építészeti elemeiben hasonlít az Ybl Miklós által tervezett Operaházhoz, ezért az “Operaház kistestvéreként” is szokták emlegetni. A kastély “előképének” azonban nem az Operaház tekinthető, hanem a buckinghamshire-i Halton House, amely Alfred de Rothchild számára készült William Rogers tervei alapján 1881–1883-ig.

A második világháborúban előbb német, majd szovjet főhadiszállás, később kórház lett. A kastélyt az államosítást követően 1973-ig iskolaként használták, majd egy állami vállalat kezelésébe került és állapotát elhanyagolták. Műemlékké 1958. január elsején nyilvánították. Az épület felújítása 2005-ben kezdődött és 2019 első negyedévére fejeződik be. A BOTANIQ Turai Kastély néven tovább üzemelő kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként működik majd, esküvőknek és kulturális programoknak ad majd helyet. A felújítást követően előre meghatározott nyílt napokon lesz látogatható az épület és a park.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Aracs – Pusztatemploma – már Hungarikum

Délvidék

A Délvidék legfontosabb Árpád kori építészeti emléke az Aracsi templom.
Valószínű az első építési dátum: 1187, később a templomot lerombolják és kora gótikus stílusban építik fel újra.

A Bánság szerbiai részén a Törökbecse, Beodra és Basahíd közötti határban egy téglaépület monumentális hatású romjai találhatók. A templom eredetileg három köríves, apszisos, nyolcszögű és kötegelt pillérekkel tagolt háromhajós, bazilikális szerkezetű, boltozott, román stílusú építmény volt, amelyet utóbb az északi mellékhajó keleti szakasza fölé emelt, a ferences liturgiai szokásoknak megfelelően elhelyezkedő toronnyal egészítettek ki. A templomból mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fenn eredeti állapotban. Ezeket a részeket az 1970-es évek ásatásait követően, a romállapotot továbbra is fenntartva, kiegészítették. A kolostori épületek föld alatti maradványai a templomtól északra terülnek el.

A templom a 13. század első harmadában, valószínűleg egy korábbi templomot felváltva épült (az előzmény létére az 1896-ban előkerült ún. aracsi kő utalhat). A datálás a művészeti kapcsolatokra alapozható, amelyeknek rekonstruálásával Raffay Endre foglalkozott. Megállapítása szerint a kapcsolatok az 1200-körüli magyarországi emlékek mintakép-, illetve közvetítőszerepét feltételezik.

Az alaprajz, a pillérformák és a szentélyrész előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval, a boltozati rendszer pedig a franciaországi Bourges székesegyházát is jellemző megoldással rokonítható. A díszítőfaragványok egy része antikizáló kompozíciójú. Ezek az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház provence-emiliai eredetű stílusrétegének a hatásáról tanúskodnak: mestereik a tudásukat ott szerezték. A faragványok egy másik csoportja gótikus jellegű, egy közülük a Pannonhalmi Bencés Főapátsági templom reimsi kapcsolatú faragványaival mutat összefüggést.

Az épület sorsát a 16. század török pusztításai pecsételték meg. A romok a környék elnéptelenedésének, majd a 19. századi romkultusznak és a művészettörténeti-régészeti tudomány általi felfedezésnek köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól. Fennmaradásuk állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye.

Az aracsi pusztatemplomot az 1990-es években a délvidéki magyarság újra felfedezte, s fokozatosan a délvidéki magyarság jelképévé, kultikus emlékévé válik. Két civil szervezet, s a délvidéki magyarság közéleti szereplőinek adományozandó díj viseli e nevet.

Bagyinszki Zoltán

Düsseldorf – Németország, Fotógaléria

A nagyvilágról


Különleges fotócsemege és építőművészeti alkotás a vájt fülűek számára Fotográfia pop és digitális kultúra galériája az óvárosban a Rajna partján, a Művészetek Palotája közvetlen szomszédságágban – a kupolás koncertterem előtt (a két világháború közötti modern német építészet) egyik remek épületegyüttesében található.
Németország egyik érdekes és ismert fotógalériája ahol most éppen a világhírű fotóművész Joachim Brohm tárlatát tekinthettük meg 2019-ben. Különleges és irigylésre méltó a város művészeti élete és benne a fotó kiemelt szerepe is.
Megtaláltuk e galériát, a fotótárlatot (tágas termekkel szép környezettel) és a könyvesboltot is hozzá – érdekes album-címlappal ami feltétlen kamerám objektíve elé kívánkozott.
Art deco és szecessziós épületekkel tűzdel Düsseldorf városában 18 múzeum található.
Az épületek körüli park szobrokkal díszített és több mozaik található e korból. Valóban szerencsések voltunk mert megtekinthettük ráadásként a Művészetek Palotájában rendezett pazar német üvegművészeti kiállítást. A műélvezet után a jó német sörök is további kellemes, kicsit más jellegű műélvezetet okoztak számunkra.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Szabadkígyóson, a zöld parkban

Határon belül - 93.000 km2

A tervek alapján jövőre megnyitják a felújítás alatt álló szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt. Jelenleg közel ötvenszázalékos a készültség. A park és a kert azonban mától kezdve a nagyközönség számára ismét látogatható.
Dr. Virág Zsolt ismertette a szabadkígyósi kastély kiállítási tematikáját, amely a Vendégségben Wenckheiméknél címet viseli, és a historizmus korának, a 19. század második felének főúri életformáját mutatja be. A miniszteri biztos hangsúlyozta, a Nemzeti Kastélyprogram keretében megújuló épületeket – a szemléltetés hagyományos eszközei mellett – interaktív módon mutatják be a látogatóknak. A vendégek VR szemüveg használatával átélhetik a repülés élményét, kipróbálhatják a személyzeti hívócsengő-rendszert, korabeli képeslapot készíthetnek egy preparált íróasztalon, illetve könyvajánló installáció is készül, de a korabeli divat világáról és a gasztronómiáról is érdekes információkat kaphatnak a látogatók – hívta fel a figyelmet.

Glázer Tamás szólt arról, hogy az évszázados múltra visszatekintő szabadkígyósi Wenckheim-kastély és a védett kastélypark építészeti-műszaki megerősítésével a mai kornak megfelelő turistafogadás feltételei és egy egyedi turisztikai kínálat biztosítása valósul meg. Ennek eredményeként tovább erősödik a térség turisztikai vonzereje, ami hozzájárul annak gazdasági fellendüléséhez – tette hozzá a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. ügyvezető igazgatója.

www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/jovore-nyitja-ki-kapuit-a-szabadkigyosi-kastely-2705841

 

Visegrádi Négyek fővárosai: Buda – Varsó – Prága – Pozsony királyi várai

A nagyvilágról

Egy egy különálló fotós program keretében készültek a Visegrádi Országok együttműködő 4 fővárosának emblematikus látnivalói, értékeinek képei.
Együtt így e 4 főváros történelmi uralkodói központjai nem igazán voltak láthatóak. az 1000 év történelme mindig is összekötötte a fővárosokat.
Híres korszakos uralkodók sorával rendelkezetek csak néhány közülük: Hunyadi Mátyás, II. Erős Ágost, II. Habsburg Rudolf, Mária Terézia stb.
( Báthory István Erdélyi Fejedelem, lengyel “királyunk” neve külön említendő még – bár ez még Krakkóhoz köthető inkább).
Többször volt közös királyunk – a közös magyar király- császár is uralta e palotákat/ országokat. Buda és Prága hatalmas és vonzó európai rezidencia központok is voltak.
Mindkettő rendelkezik a művészet, építészet kiemelkedő értékeivel. Budán láthatóan – végre zajlik a nagy rekonstrukció. ( a XX. századi pusztítások után).
Prágának, az ottani impozáns királyi palotának nagy szerencséje, hogy a jelentős világháborús, ja és a törökök pusztításait is elkerülte.
Varsó városa, a királyi palotája megszenvedte az évszázadokat, a XX. század kegyetlenségeit különösen. Talán a közös történelem, szimpátia, a sok szenvedés, sikeres és sikertelen szabadság küzdelmek lehetnek a Magyar – Lengyel Barátság fő tartópillérei.
Az értékek mellett a napi politikában és a híradásokban is egyre többet – eredményesen szerepelnek a négyek. Szeretném remélni mindenki tudja, hogy Pozsony magyar koronázó városként majd 1000 éven át kiemelkedő Felvidéki településünk volt. Trianon tragédiájaként veszítettük el, azonban Szlovákia elismeréssel, végre renoválta, egyben szlovákosította . Valamennyi város turisztikai attrakció is egyben.

Bagyinszki Zoltán

Madrid – Spanyol királyi palota

A nagyvilágról

Ha Madridban járunk ne hagyjuk ki a Palacio Real-ét, Spanyolország legnagyobb barokk stílusú építményét, mert igazán impozáns és megéri a belépőt! Bár a palota már nem a királyi család otthona, de a hivatalos rendezvényekre, fogadásokra, bálokra továbbra is a királyi palota hatalmas és gazdagon díszített fogadótermeit használják.
Aki esetleg lemaradt volna róla június 2-án lemondott közel 40 év uralkodás után János Károly és fia, VI. Fülöp lépett a trónra. Róla érdemes megjegyezni, hogy már kiskora óta erre a feladatra készült, 3 egyetemet el is végzett, hogy kellő tudás birtokában uralkodhasson. Emellett a sport nagy szerelmese is, az 1992-es barcelonai olimpián a jacht-csapatot is erősítette! Párválasztása sem volt mindennapi: 2003 nyarán bejelentette, hogy megtalálta az igazit, a spanyol tévé csillag, az elvált Letizia Ortiz személyében, és érte még a trónról is hajlandó lemondani, ha kell. Így Letizia-val a spanyol uralkodó család egy polgári származású taggal bővült. A hercegi párnak két kislánya született: 2005-ben Leonóra, két évvel később Zsófia.
A palota a 14. században, I. Károly és fia, II. Fülöp idején lett a spanyol királyi család állandó lakhelye. Azonban 1734-ben a tűz áldozatává vált. Mai formáját V. Fülöpnek köszönheti, aki elrendelte újraépítését. 17 évre volt szükség a befejezéshez, melyen nem kell csodálkozni, ha az épület méretére és túldíszített helyiségeire gondolunk.

https://dolcevitainnapoli.cafeblog.hu/2014/07/05/madrid-helyek-melyeket-latnod-kell-palacio-real-kiralyi-palota/

Csongrád – Nagyboldogasszony templom

Határon belül - 93.000 km2

A város főterén emelkedő, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1762-1769 között épült barokk stílusban, galériás tornya 1785-ből való. Az főoltár képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata.
A templom homlokzati fülkéiben Nepomuki Szent János és Szent Antal szobrai állnak. Kapuja fölött istenszem-motívum és a Károlyiaknak, a templom kegyurainak címere látható. Belsejében figyelmet érdemel a négy evangélista szobrával díszített szószék és a fekete márványból készült főoltár, amelynek képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata (Tari Lajos, 1917). A mellékoltárok Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére készültek. Az oldalkápolnák bejárata melletti oltárok képeit (Fájdalmas Szűzanya, Szent Kereszt) Piroska János festette. A mennyezet freskói az Angyali üdvözletet, Krisztus születését, Mária látogatását Erzsébetnél, József és Mária eljegyzését és Szent István koronafelajánlását ábrázolják (Lohr Ferenc és Tari Lajos, 1914).

https://miserend.hu/templom/1634