Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Nagyvárad – Moskovits Palota (Szent László Téri Bérház)

Erdély - Partium

A Szent László térre merőleges Zöldfa utca sarkán a XX. század elején a földszintes Nikolits-ház, mellette pedig az egyemeletes Diamandi-ház emelkedett, melyet 1905-ben ifj. Moskovits Mór és Moskovits József vásárolt meg. A zsidó élelmiszeripari vállalkozó család tagjai, Moskovits Mór és fiai 1910-ben egy háromemeletes bérház építésébe kezdenek, melyet a nagyváradi származású építész-testvérpár, Vágó László és Vágó József tervezett. Az első fázisban csak a kis Nikolits-ház bontásához kezdenek hozzá és még 1910-ben elkészülnek a Zöldfa utca sarkán levő három tengelynyi résszel. 1911 januárjában már a Diamandi házat bontják, ennek helyén az év végére felépült a Moskovits-palota teljes Szent László téri része. A kivitelező cég a nagyváradi Incze Lajos és fiai volt.
A bérház földszintjét üzletek népesítették be, az első emeleten kalapszalon, emellett a Nagyváradi Bank és Kereskedelmi Rt. Székháza foglalt helyet. Az épület emeleteinek utcára néző részén 3–4 szobás lakások, míg az udvarra néző oldalon 1–3 szobás, kevésbé tágas lakások voltak. 1913 márciusában a Moskovits-palota udvarán Udvari Kávéház néven kávéházat alakítottak ki.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=358

- 2019 április 9, kedd - bzadmin Nagyvárad – Moskovits Palota (Szent László Téri Bérház) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Budapest – Hermina kápolna

Budapest

A Hermina-kápolnát, amely Zugló legrégibb szakrális épülete, József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina Amália főhercegnő tiszteletére építette. Hermina apáca volt, aki egy prágai kolostor főapátnőjeként fiatalon hunyt el. A főhercegnő jótékonyságáról volt közismert. A kápolna alapkövét 1842-ben rakták le, építését 1843-ban kezdték meg, de az építkezés az 1848-49-es szabadságharc miatt sokáig elhúzódott. Így az épületet csak 1856. szeptember 8-án szentelte fel Scitovszky János esztergomi érsek. A felszenteléskor Liszt Ferenc vezényelte a férfikórust.
A főhercegnő halála után 1842-ben a pesti polgárok Tomola Ferdinánd műlapkereskedő által szervezett közadakozásából rendelkezésre állt akkora összeg, amelyből lehetővé vált, hogy a város Hild József tervei alapján 1842-ben megkezdhesse az emlékkápolna megépíttetését. Az alapkövet 1842. október 10-én rakták le azon a telken, amelyet a Heinrich-fivérek adományoztak az építkezés céljára. A kivitelezésben közreműködött Zitterbarth Nepomuki János kőfaragómester, az oltárkép festője Novotny János volt, a harangot Schaudt András öntötte, közreműködött továbbá Mauer Károly gipszszobrász és Szabó István asztalos. Kuhinka Ferenc vasgyára szállította a vaskorlátokat. A falak dekorációs festését Wnedlandt János végezte, míg a színes üvegablakok Krausz Jánosnál készültek. A belső tér díszítésére Johann Meixner bécsi szobrász készített hat szobrot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

- 2019 április 5, péntek - bzadmin Budapest – Hermina kápolna bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Virágvölgy – Poprád Róth villa

Felvidék

Poprád határában található az út mellett a fachwerk stílusú villa, amely kedvenc épülete az arra kirándulóknak. A viharvert, de szép villát ideális környezetű erdő keríti.
A 3 szintes épület / mozgalmas tetővel rekonstrukciója elkezdődött. A kapuzata stílszerűen alkalmazkodik a z épület homlokzatához.
Az üdülő település központjában további hasonló épületek találhatóak amelyeket szintén felújítanak.
Kicsit tovább haladva közeledünk a közkedvelt Hernád áttörés különleges természeti szépségeihez-a szikla völgyek- katlanok és vízfolyások, a létrás vízesések világához .

Bagyinszki Zoltán

- 2019 április 3, szerda - bzadmin Virágvölgy – Poprád Róth villa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Lice – Czékus kastély

Felvidék

Az Árpád-kori eredetű faluról, a mely a gömöri várbirtok része volt, az első írott forrás a 13. században emlékezik meg. A fontos út mellett, a Murány völgyében létesült település életét a középkorban nagyban befolyásolta a határában kitermelt majd feldolgozott vasérc.
A faluban a Czékus család a 18. században szerzett birtokot. Kastélyuk, melyet a helybeliek “Alsó-kastélynak” is neveznek, a 18. század végén épült, későbarokk-klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, földszintes épületet magas, barokk manzárdtető fedi. Legnívósabb műrészlete a homlokzatból előreugró középrizalit fölé emelkedő timpanon pazar vakolatreliefje, amely ma még restaurálható állapotban van. Ugyancsak szépek az ablakok körüli vakolatdíszek, ill. a bejárati ajtó kőkerete.
Az épület az 1990-es évek eleje óta egy drogfüggő fiatalokkal foglalkozó alapítvány tulajdonában van – ők küzdenek a ház helyrehozatalával.
A kastélyhoz egykor nívós, értéket képviselő gazdasági melléképületek is tartoztak, de ezek mára tönkrementek, eltűntek. A kastélyt egykor szép park övezte, de ebből néhány ősfát kivéve mára semmi sem maradt.

http://muemlekem.hu/hatareset/Czekus-kastely-Lice-1847

- 2019 április 3, szerda - bzadmin Lice – Czékus kastély bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nagyvárad – Szent László király és temploma 2019.

Erdély - Partium

Nagyvárad 1692-es visszafoglalása utáni első római katolikus temploma Olasziban, a Körös jobb partján emelt, Szent Brigittának szentelt szerény kisméretű épület volt. A római katolikus püspökség, helyreállítása után elsődleges céljának tekintette egy rangjához méltő imahely felállítását, azonban az 1751-1780 között felépült barokk székesegyház elkészültéig az újvárosi Szent László plébániatemplom szolgált püspöki székesegyházként is.
A templom építésének kezdetére vonatkozó hiteles dokumentum ez idáig nem ismeretes. Több közvetett forrás alapján 1717 és 1734 közé tehető a templomépítésének ideje. A káptalan 1723 január 10-én a régi Szent Brigitta templomból, az új, városközpontban emelt templomba költözik, Csáky Imre püspök (1702-1732) pedig 13-án fényes ünnepségek közepette vonul be az új, még nem teljesen kész székesegyházba, miszerint az alapkőletételre legkésőbb 1720-ban sor kellett kerüljön. Habár a főbejárat fölötti kronosztikon az 1733-as évet jelőli meg mint a munkálatok befejezését, még 1734-ből is származnak elszámolási iratok.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=227

A hagyományok szerint Nagyváradot Szent László király alapította, aki oda helyezte a Bihari Püspökséget. Mi sem volt természetesebb, minthogy a király alakjának szobrot emelnek a város főterén.
Ezt már 1390-ben is megtették. Akkor állították az első Szent László szobrot; minden bizonnyal a Kolozsvári testvérek műve volt. 1660-ban amikor a törököknek sikerült bevenniük Várad várát, a szobor is elpusztult. Egyszerűen beöntötték ágyúgolyónak.
A ma látható királyszobor felállítását Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezte. 1893. szeptember 10-én avatták.
Szent László alakja egy három méter magas talapzaton áll. A király fején korona, vállán palást látható. A szobor vasrácsos kerítésének négy sarkán egy-egy címertartó oroszlán áll.
A szobrász, Tóth István Stróbl Alajos műtermében dolgozott.
Eredetileg nem itt állt az emlékmű, hanem a Szent László téren, csak 1923-ban került a mostani helyére. A városvezetés bontatta le (1923. július 13-án), hogy helyébe I. Ferdinánd király lovas szobrát helyezzék. A római katolikus egyház a püspöki palota kertjében állíttatta fel, ahol ma is van.
Szent László király halálának 800. évfordulójára készült a szobor.

https://www.kozterkep.hu/~/3036/Szent_Laszlo_szobor_Nagyvarad_1923.html

- 2019 április 3, szerda - bzadmin Nagyvárad – Szent László király és temploma 2019. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nagyvárad – Fekete Sas palota – passzázs II.

Erdély - Partium

Nagyvárad a z Erurópai Szecessziós Városok tagja – rengeteg szép és híres épülettel rendelkezik, büszke a belváros értékeire- van mire maradt bőven. Végre esztétikusan, vonzóan néz ki a magyar szecessziós építészetünk egyik impozáns zászlóshajója itt a Partiumban – gratula érte. Nagyon köszönjük( ha már büszkén használja a szomszéd).
Továbbá köszönjük a szuper páros építészeink szellemi termékét a remek épülettervet a kivitelezést 100 évvel kb. előttünk. Komor Marcell és Jakab Dezső építőművészeknek is köszönjük.
Igazán kiváló alkotás sokadik alkalommal voltam ott, benne, előtte – fotóztam és csodáltam az összhatást, a részleteket is . Sok látogató – lakó vendég kávézó diskuráló fiatal nem is tudja hogy…… sajnos!

Végre jó fényekkel és kellő idővel tudtam egy szép sorozatot készíteni a Sas – palotáról, tisztelettel a részlet gazdag remekműnek: Bagyinszki Zoltán tisztelgő fotográfus közeledik a Szecesszió Világnapja 2019. június első hétvégéje. Gondoljunk a mesterekre és keressük fel palotáikat- sok helyen megtalálhatóak alkotásaik, itt a honlapon belül is bőven ismerkedhetünk műveikkel.

Bagyinszki Zoltán

- 2019 április 1, hétfő - bzadmin Nagyvárad – Fekete Sas palota – passzázs II. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nagyvárad – Fekete Sas palota I.

Erdély - Partium

Nagyvárad a z Erurópai Szecessziós Városok tagja – rengeteg szép és híres épülettel rendelkezik, büszke a belváros értékeire- van mire maradt bőven. Végre esztétikusan, vonzóan néz ki a magyar szecessziós építészetünk egyik impozáns zászlóshajója itt a Partiumban – gratula érte. Nagyon köszönjük( ha már büszkén használja a szomszéd).
Továbbá köszönjük a szuper páros építészeink szellemi termékét a remek épülettervet a kivitelezést 100 évvel kb. előttünk. Komor Marcell és Jakab Dezső építőművészeknek is köszönjük.
Igazán kiváló alkotás sokadik alkalommal voltam ott, benne, előtte – fotóztam és csodáltam az összhatást, a részleteket is . Sok látogató – lakó vendég kávézó diskuráló fiatal nem is tudja hogy…… sajnos!

Végre jó fényekkel és kellő idővel tudtam egy szép sorozatot készíteni a Sas – palotáról, tisztelettel a részlet gazdag remekműnek: Bagyinszki Zoltán tisztelgő fotográfus közeledik a Szecesszió Világnapja 2019. június első hétvégéje. Gondoljunk a mesterekre és keressük fel palotáikat- sok helyen megtalálhatóak alkotásaik, itt a honlapon belül is bőven ismerkedhetünk műveikkel.

Bagyinszki Zoltán

- 2019 április 1, hétfő - bzadmin Nagyvárad – Fekete Sas palota I. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Budapest – Városligeti műjégpálya

Budapest

A Városligeti Műjégpálya még 1870. január 29-én nyílt meg, amikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit a korcsolyázni vágyó tömeg előtt. A megnyitást a Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, ugyanis hosszas közbenjárás után engedélyt kaptak a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén telente korcsolyapályát alakítsanak ki, amin mindenki díjtalanul élvezheti a korcsolyázás örömeit.
Az első „csarnokot” a tó partján felállított két helyiségből álló fabódé jelentette, ami 1874-ben sajnálatos módon leégett. Ezt követően a városvezetés végre megadta a végleges engedélyt egy új épület megépítésére, ami pár éven belül el is készült, méghozzá Lechner Ödön építész tervei alapján.
Az ünnepélyes megnyitó után nagy lendülettel vetették bele magukat az emberek a téli sport örömeibe. A főépület csodás nagyterméből páratlanul szép kilátás nyílt. Az alsó szinten működött a korcsolyakötő helység, fent pedig a melegedő és a zenekari terem kapott helyet. Hatalmas volt a budapestiek lelkesedése a korcsolyázást illetően, így a megnyitás utáni hetedik évben már felmerült a bővítés gondolata az illetékesekben.
A kivételesnek számító érdeklődést az indokolta, hogy ekkoriban még sehol a világon nem volt ekkora összefüggő és egyben nyitott jégpálya, mint a fővárosban a Városligetben található.

https://www.varosligetcafe.hu/anno-a-varosligeti-mujegpalya.html

- 2019 március 29, péntek - bzadmin Budapest – Városligeti műjégpálya bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Csetnek – Evangélikus templom

Felvidék

Gömör legrégebbi műemlékei közül Szlovákia legrégebbi orgonáját birtokló evangélikus templom nemzeti kulturális műemlék tűnik ki.
Eredetileg ez egy 14. századi gótikus építmény volt. Legrégebbi fennmaradt részei a templomhajó nyugati részén lévő kerületi fal és a régi sekrestye. A 16. század felétől evangélikus templomként szolgált.
A templom változásai folyamán az evangélikusok eltakarták a történelmi falfestményeket, amelyeket aztán S. Groh és K. Divald 1908-1909-ben újból felfedett. A falfestmények három különböző időszakból – a 14. és 15. század utolsó harmadából és a 16. század kezdetéből származnak. A legrégebbi – olasz falciklusok alapján készült – festményeken kívül újabb alkotások is léteznek, amelyek a cseh-német festészet hatásáról árulkodnak.
A falfestményeken kívül kitűnik az 1454-ből száramzó gótikus bronz keresztelőkút, az 1636-ból származó reneszánsz-barokk oltár és az 1693-ban befejezett újbarokk szószék. A templom belsejében reneszánsz-barokk padok sorakoznak, amelyek több híres csetneki céhhez tartoztak. A templom értékét növelik a fennmaradt értékes reneszánsz-barokk és korabarokk sírfeliratok is.
A templomban sírkőtáblák is vannak, pl. az 1594-ből származó Stefan Bebek sírkőtáblája. A székesegyház hátsó részében egy 1723-ból való kőből készült kórus és a hozzá tartozó orgona áll.

http://slovakia.travel/hu/evangelikus-templom-csetnek

- 2019 március 28, csütörtök - bzadmin Csetnek – Evangélikus templom bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nagyvárad – Moskovits palota

Erdély - Partium

A palota építtetője és első lakója Moskovits Miksa mérnök volt, aki 1904-ben, 52000 koronáért vásárolta meg a telket. Az építkezés 1904-1905 között zajlott. A budapesti mérnök, Zielinszky Szilárd egy. tan. által tervezett alapozáshoz Váradon első ízben használtak vasbeton elemeket, ún. Hennebique-lapokat. A palota Várad szecessziós építészetének egyik legkiemelkedőbb emléke, gazdag épületplasztikájának köszönhetően a stílus leglátványosabb példái közé sorolható. Paul Constantin a szecesszió müncheni irányzatához, az ún. Lilienstilhez kapcsolta. Az eklektikus palota homlokzatain a szecessziós stílusjegyek uralkodnak, a történeti stílusokból merített motívumokat is ezekhez alkalmazta az építész.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=316

- 2019 március 28, csütörtök - bzadmin Nagyvárad – Moskovits palota bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva