bzadmin archívuma

Erdőbénye – Béres szőlőbirtok és pincészet

Határon belül - 93.000 km2

Talán meglepetéssel szolgál, hogy a Béres név, mely a Béres Cseppel vonult be a köztudatba, most egy más arcát mutatja meg. Vagy talán nem is annyira meglepő ez?

Azt valljuk, hogy a tokaji bor és a Béres Csepp egy ponton mindenképpen összeköthető: mindkettő valódi hungarikum. Hungarikumot szolgálni, értékeit, hírnevét, rangját építeni megtisztelő, nemes és egyúttal felelősségteljes feladat. Erre vállalkoztunk, amikor a világ ezen páratlan részén, Tokaj-Hegyalján, a festői Erdőbényén 2002-ben birtokot vásároltunk és pincészet kialakításába kezdtünk.

Célunk a kezdetektől az volt, hogy a Birtokhoz tartozó történelmi dűlőkből származó szőlőből modern szemlélettel és eszközökkel Tokaj-Hegyalja rangjához méltó, nagy borokat alkossunk. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy ezt a célt elértük: a kiváló talajadottságoknak, a mikroklímának, hozamkorlátozásnak és a hozzáértő, kíméletes feldolgozásnak köszönhetően már az első, 2003-as évjáratból igen szép, ígéretes borokkal mutatkozhattunk be, melyeket azóta is további sikerek követnek hazánkban és külföldön egyaránt. A „Minden cseppje Béres” jelmondatunk azt szeretné közvetíteni, hogy a borászatunkat is jellemzik a megszokott béreses értékek: a minőség, a megbízhatóság, a kitartás.

A Béres Szőlőbirtok fiatalos, lendületes borászat, igazi színfolt Tokaj-Hegyalján. De nemcsak mi, hanem Erdőbénye is fiatalos lendületet vett az elmúlt években: egymást érik a hangulatos és színvonalas fesztiválok, mint például a hegyikerékpározás szerelmeseinek rendezett Drótszamár Fesztivál vagy a már hagyománynak számító augusztusi Bor, mámor…Bénye gasztro- és kulturális fesztivál. A programokhoz jó szórakozást, a borokhoz jó egészséget kívánunk!

http://www.beresbor.hu/beres-hitvallas.html

Gyula a Virágok Városa

Gyula városa

Budapest – Morlin bérház, üzletház

Budapest

Az 1880-as évek végén Korb Flóris és Giergl Kálmán is Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, majd 1894-től 1906-ig társulva közösen terveztek számos épületet. Legjelentősebbnek ezek közül a budapesti Zeneakadémiát tartják. A szecesszió újításaival kapcsolatba hozható első épületük a Morlin üzlet- és bérház, amelynek kétszintes üvegportálja mögött az utcára néző üzletek nyíltak. A tervezők a főhomlokzat második és harmadik emeleti részén aszimmetriát hoztak létre a bal oldali falszakasz közepének hátratolásával. Ezáltal a homlokzat síkjában két oldalon keretező pillérek, felül boltív jött létre. Az aszimmetriát a bal oldali részt lezáró torony hangsúlyozza, amelynek oromzata a szecesszióhoz köthető kialakítású. A visszafogott Zsolnay-kerámia díszítés a szerkezeti elemek vonalát követi.

https://gyujtemeny.imm.hu/szecesszios-epiteszet/morlin-haz-budapest-kossuth-lajos-utca-10/695?sa=1

Jeruzsálem – Szent–Sír bazilika, a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.

A nagyvilágról

A stációkat végigjárva jutottam el ide a kereszténység bástyájához- szent helyéhez, Jeruzsálemben. Valódi történelmi élmény volt számomra.
A kicsi területű téren elég nehéz fotózni, az épületről jó képet készíteni. A kupolás kép a az Olajfák hegyéről teleobjektív segítségével készült.

A templom (katedrális) kívülről nem tűnik túl impozáns látványnak lévén,hogy magasságával – vagy méreteivel nem igazán bontakozhat ki a környező utcácskák épületei mellett- mivel igen szűk a hely hozzá.

Igen talán annak tudata ami megrendítő,hogy a belső kisebb templom majd 1700 éves (Kr.u 326-ban kezdett épülni),míg a reá tornyosuló impozáns kupolás bazilika is 1130 óta várja a zarándokokat.

8000 fő befogadására képes a bizánci román és barokk stílusú főtemplom, belül viszont nagyon megrendítő,hiszen Krisztus halálának és Mennybemenetelének helyszíne is egyben.
Sajnos csak ennyi kép elkészítésre volt lehetőségem. Óriási a tömeg, itt mindig zarándokokkal van tele a muzeális értékű szakrális tér. A gyönyörű részleteket is érdemes megcsodálni.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Auguszt cukrászda

Budapest

Az első Auguszt cukrászda 1870-ben nyílt a mai Dózsa György téren, majd az alapító 1881-es halála után az özvegy vezette a családi vállalkozást, amelyet 1901-ben fia, Auguszt József vett át. Ő nyitotta meg 1907-ben a Krisztina téri főüzletet, ahol a selyemtapéták, velencei csillárok, vörös márvány lapú mahagóni bútorok között fogyaszthatta a közönség a finom teákat, süteményeket, drazsékat, pralinékat, csokoládékat, a télen is árusított fagylaltokat. A Hidegkúti úton nyitott, japánkerttel ellátott teraszos Auguszt Pavilon Budapest kedvelt uzsonnázó-vacsorázó helye volt a nyári szezonban a húszas-harmincas években.

A cukrászda a háborúban súlyosan megrongálódott, az újjáépített helyiségekben Auguszt Elemér folytatta az ipart 1947-től az 1951-es államosításig. Helyén a mai napig az önkormányzati tulajdonban lévő, bérlő által üzemeltetett Déryné cukrászda működik. Auguszt Elemér 1956-ban a Fény utcában nyitott újra önálló kis cukrászdát, amely az utóbbi években kibővült, és ifj. Auguszt József vezetésével viszi tovább a családi hagyományokat. 1993-ban Auguszt Olga kikölcsönözte a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumtól a Krisztina téri egykori üzlet megmaradt berendezését, amely ma a Kossuth Lajos utcai cukrászdájában látható.

https://hvg.hu/magyarmarka/20050325auguszt

Aggtelek – Wieliczka, postakocsi kaland 2005-ből

Határon belül - 93.000 km2


Kazincbarcika – Budapest ráadással.

Talán a legszebb könyv Bagyinszki Zoltán és a debreceni Tóth Kiadó együttműködésében. – egyedi különleges témával: történelmi városaink bemutatásával.
Térkép, az egykori európai jelentőségű magyar postakocsi útvonal teljes hálózatával, ill. a szerelvény – a 3 „lóerővel”. Az 50 éves város Kazincbarcika, Aggtelek, Kassa, Eperjes, Limanova, Ószandec, Krakkó, további kisvárosok, természeti szépségek. A Kárpátok hegyei, barlangok-sóbánya és a Hucul ménes lovai.
E lófajta egykor a hegyvidék meghatározó (erős és igénytelen) szállító állata volt. Ezek a hucul lovak húzták hegyen – völgyön, országúton, földúton, falvakban városokban majd egy héten át, a Kazincbarcikáról indult nosztalgia postakocsi szerelvényt az egykori sóút mentén egészen Krakkó városáig.
Ez mind megtekinthető a magyar- angol- lengyel nyelvű album 150 oldalán látható 329 fotó segítségével ( ebből kb. 8-10 % vendégfotó a magyar és a lengyel Világörökség témaköréből.)
A B/4 méretű, keményfedelű könyv terveit Juhász Valéria készítette, olvasható annó a szűkített könyvismertetőben.
12 éve a Budapesti Utazási kiállításon szervezett könyvbemutató alkalmával királyi szinten, méltó módon fogadták a város standján a szerzőt Bagyinszki Zoltánt, a sajtót és az érdeklődő vendégeket.

Bagyinszki Zoltán

Mád – Zsinagóga

Határon belül - 93.000 km2

Egyes adatok szerint már 1771-ben volt a faluban zsidó templom, de az a gyönyörű barokk stílusú zsinagóga, amely több mint 150 éven keresztül szolgálta a mádi zsidókat, csak 1795-ban épült fel. Építését két gazdag család, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták, akik mint borkereskedők telepedtek le Mádon. Feljegyezték a krónikások, hogy a régi zsidótörvények szerint a nők, a gyerekek és férfiak hordták a köveket a környező hegyekből, bányákból az építkezéshez, hogy idegen kéz ne érintse azokat. A templom felszentelését a bonyhádi Boskovitz Wolf (1740–1818) rabbi végezte el. A stílus olasz mesterek kezét dicséri, belső harmóniáját a négy tartóoszlop biztosítja. Közepén kupola borul a tóraolvasó asztal fölé. A középső négyszög körül két oszlopban padok 130 ember számára. Bensőséges intimitás jellemzi a belső teret, míg kívülről a barokk és a copf építészeti stílus harmonikus keveredése teszik egyikévé a legszebbeknek a magyarországi zsidó templomok közül.
Szép formája, gazdag s idegenszerű belseje érdekesen képviseli a hajdani magyarországi zsidóság leghagyományosabb csoportját, a Galíciával szomszédos északkeleti megyék ortodoxait. Az épület szerkezetében és elrendezésében nagy múltú hagyományok képviselője: kilencosztatú nagyterme a lengyel-litván reneszánsz 16. századi találmánya, olyan építészeti kompozíció, amely a szószék és az építészeti szerkezet között alkot kapcsolatot, azaz a tanításra és imára rendelt tér lényegét fejezi ki.
A zsinagóga bejárati kapujára faragott évszámot (1795), a zsinagóga nagyrészt egységes falszerkezete és a rokon építményekkel való összevetés alapján az építés hiteles dátumának tekinthetjük. Ezen túl azonban az épület további életéről egyetlen adatot sem ismerünk, mert azokat a hitközség levéltárán kívül nem rögzítették, az pedig minden jel szerint nyomtalanul elpusztult.

http://www.mad.info.hu/zsinagoga

Mád – Holdvilági élmény a föld alatt

Határon belül - 93.000 km2

Tokaji borvidék-Holdvölgy pincelabirintusa.
Csodás földalatti világban, különleges pincelátogatás részesei lettünk Mádon 2019. február elején.
Sétát tehettünk a mádi félezer éves történelmi – többszintes járatokban / közel 2 km 109 ág, 3 szint- nem semmi. lásd a térképet
Fotózás közben állomásonként Holdvölgy Pincészet borait kóstolgatva. Közben kiváló és kedves vezetést kaptunk
érdekes információkkal gazdagodtunk. A pinceképek zárásaként, hazafelé sétálva csodás naplemente volt a bónusz számunkra.
( az utolsó előtti fotó )
Egészségünkre vált és nagyon köszönjük az élményt, a szép programot – visszatérünk, ja és nem utolsó sorban a borok is kiválóak voltak.

Bagyinszki Zoltán

Meghívó

Kiállítások

A fotográfus is szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a könyvtár rendezvényére.

Bagyinszki Zoltán

Körösladány – Duzzasztó a Sebes-Körösön

Határon belül - 93.000 km2