Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés 2020-at a magyar költő, hadvezér és hattudós születésének négyszázadik évfordulója alkalmából.
Padányi József vezérőrnagy, Zrínyi-kutató a Kossuth Rádió Napközben című műsorában felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékév az 1620-ban született hadvezér, író, politikus Zrínyi Miklósnak állít emléket, és nem dédnagyapjának a szigetvári hősnek.
A tizenhetedik század, sőt a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja
„Az emlékév lehetőséget ad arra, hogy bemutassuk Zrínyi Miklós nagyságát papírra vetett gondolatai és tettei által” – mondta a vezérőrnagy. Hozzátette, Zrínyi a tizenhetedik század, sőt a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja.
Nemcsak költészetével, hanem politikusi és katonai tevékenységével is marandót alkotott.
Zrínyi Miklós végvári katona volt, nem vezérelt nagy seregeket, viszont a rá bízott küldetéseket, mint a harmincéves háborút is igazi profizmussal hajtotta végre – tette hozzá Padányi József. Egy nagyon kiemelkedő tette a téli hadjárat idejére tehető, 1664 január végén–február elején huszonötezer katonával kétszáznegyven kilométerre hatolt be a törökök által megszállt országrészbe, elfoglal négy helyőrséget, és megsemmisítette az eszéki hidat, ezzel lassítva a törököket abban, hogy tavasszal megkezdhessék vonulásukat Magyarország irányába.
Kategória Archívum: Fotóim
Zrínyi emlékév 2020 – Csáktornya, rezidencia
Békésszentandrás – Hármas-Körös duzzasztómű és zsilip
A békésszentandrási duzzasztó és hajózsilip, más néven békésszentandrási vízlépcső, régebbi nevén Horthy István zsilipmű a Hármas-Körösön, Békésszentandrás és Mezőtúr határában, Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán lévő duzzasztómű és hajózsilip, ami 1936 és 1942 között épült. A duzzasztómű mellé épített vízierőmű átadása 2013. szeptember 12-én volt, a 2 MW teljesítményű kisvízerőmű körülbelül 3000 háztartás energiaigényét képes biztosítani.
A duzzasztó egyike a kevés megvalósult vízügyi beruházásoknak, ami a két világháború között zajlott Magyarországon. Építése 1936-tól 1942-ig tartott. A vízlépcső fő szakértője a később világhírnévre emelkedett Mosonyi Emil volt. Többes célt szolgált, egyrészt a hajózás biztosítását, de szintén fontos ok volt az öntözés. Ezt csak elősegítette, hogy Horthy Miklós személyes álma volt a magyarországi rizstermelés beindítása is, amihez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos vízborítottság. Szarvas környékén napjainkban is termesztenek rizst.
A duzzasztót 1994 és 1998 között felújították.
Még 2005-ben napvilágot látott, hogy egy energetikai cég erőműként hasznosítaná a meglévő duzzasztót. Az eredeti tervek szerint kb. 2 milliárd forintért egy 2 MW teljesítményű turbina került volna az egyik kapuba. Azonban később a terveket felülvizsgálták, és arra jutottak, hogy célszerűbb egy új csatornát ásni a Körösnek, és oda telepíteni az erőművet.
A feledésbe merült erőmű témája 2011-ben újra napvilágot látott, és bejelentették, hogy egy osztrák tulajdonban lévő kisvízierőmű-építő cég megépíti, mely uniós támogatást nyert a fejlesztéshez. Az építkezés 2011-ben kezdődött meg, és 2013-ban fejeződött be. Ezzel a megújuló energiát hasznosító beruházással évente mintegy 8 ezer tonna széndioxid-kibocsátás kerülhető el.
Érdekességek:
-Személyesen Horthy Miklós avatta fel 1942-ben az új duzzasztót és zsilipet, melyet a nem sokkal azelőtt elhunyt kormányzóhelyettes Horthy Istvánról neveztek el.
-A Dögös-Kákafoki holtág, mint Magyarország 4. legnagyobb állóvize, a vízlépcső felett ágazik ki a Körösből, és az alvíznél, már a duzzasztás alatt folyik vissza, amit zsilipekkel szabályoznak. Mivel az alvíz és felvíz között nyáron 4,85 méter a szintbeli eltérés, így gravitációs úton folyik a vízcsere, ami ritkaság hazánkban. Az alvíznél való kivezetésnél emiatt a holtág utolsó 30–40 méteres szakasza meglehetősen hegyi jellegű, nagy eséssel, zúgókkal.
-A vízlépcső után rengeteg horgász található nyáron, „villantóznak”.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyvárad – Stern–ház
Nagyvárad szecessziós építészete, csodálatos szép részletekkel készült ház a belváros frekventált központi sétáló utcájában található.
A kezdőképek- már 13 éve elkészült felvételek, a rekonstrukció előtt – fájdalmas szívvel fotóztam, most megváltozva láttatja magát Komor Marcell – Jakab Dezső remek hazai építészpáros alkotása 1904-ből.
Jó volt látni a tavaly megszépült épületet. Az Európai Szecessziós Városok sorába tartozó Nagyvárad “ észhez tért végre” –belátva, az ott épült magyar szecessziós épületek sok sok alkotás nagy érték számukra – amire csak büszke lehet a mai román rezsim vezetése is! A szép kivitelezés önmagáért beszél- megtekintésre ajánlom mint a többi megújuló nagyváradi épületet is.
A magyaros szecesszió alföldi remeklése – Lechner Ödön építőművész irányzatához áll közel, figyeljünk a részletekre, így is lehetett alkotni annó.
Igazán különlegesek: a párkány alatt található fríz és az ablakot keretezett díszítés, a kapu, magyar mező virágai, a hengeres sarok megoldása. Talán 10 év múlva már informálják a látogatót a z épületek származásáról is.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Orosháza – jubileum 275
Kovács Júlia Ferenczy Noémi díjas üvegtervező iparművész, aki a szegedi Tömörkény István Gimnázium kerámia szakának elvégzése után az Iparművészeti Főiskola üveg tanszékén szerzett diplomát 1972-ben. 1972 és 1979 között a Nagykanizsai, majd a Salgótarjáni Üveggyár tervezője lett, 1980-tól önálló alkotó. Férje, Szilágyi András szintén üvegtervező iparművész, akivel Dömsödön élnek.
Az Orosháza újratelepítése című üvegplasztika Európában is egyedülállónak számít ötméteres magasságával, a kompozíció esténként fény- és hangjátékkal teszi különlegessé a város új főterének hangulatát.
Annak, hogy éppen egy körtefa készült el üvegből a város legfrekventáltabb pontjára, szimbolikus oka van. Maga az alapanyag arra utal, hogy a modern Orosháza egyik fundamentuma éppen az üveg, hiszen az üveggyári beruházások alapozták meg azt a gazdasági fejlődést, melyen a város átment az utóbbi évtizedekben. A körtefa pedig egy korabeli legendára utal: az 1744-ben az orosházi pusztára érkező zombai telepesek Szent György napján érkeztek meg új földesuruk hívására, s egy hatalmas körtefa fogadta őket, melyhez kiköthették lovaikat.
Így aki elzarándokol a főtérre egyszerre kap képet a korabeli és a jelenlegi Orosházáról a műalkotás segítségével.
Belényesszentmiklós – romtemplom
A Bihar-hegységhez tartozó Királyerdő déli aljában húzódó dombvidéken, a Fekete-Körös jobb partján fekszik Belényesszentmiklós község. A falu felkereséséhez az alábbi útvonalat javasoljuk: A Nagyszalontától keletre induló autóútról Tenkénél délre fordulunk, majd 5 km után Belfenyérnél ismét keletre fordulva jutunk el kb. 20 km autózás után Sólyomba, ahol az észak-déli irányú vasútvonal mentén átkelünk a Fekete-Kőrösön. A folyó után, a vasútvonal Ny-i oldalán terül el Belényesszentmiklós. A vasútvonal keleti oldala fölé emelkedő Templomdombon találjuk a hercegi udvarhely maradványait és a monostortemplom romos tornyát.
A Sebes- és Fekete-Körös menti hegyek a 11. században összefüggtek az Igafon/Igfan erdő területével, amely Géza herceg, a későbbi I. Géza király (1074-77) kedvenc vadászterülete volt. A Belényesszentmiklós falu feletti lapos dombtetőn található, ma a bozótostól nehezen észrevehető, amúgy sem jelentős méretű, világi funkciójú épületromok minden bizonnyal a Géza, vagy apja, Béla dux által építtetett vadászkastélynak illetve udvarháznak – Álmos herceg által később bővített – maradványai. Az I. Géza-kori udvarházhoz már egy kis kápolna is tartozott, mert ezt Álmos herceg már átépíttette a 12. század elején, miután az megrongálódott az 1091-es kun betörés során. Egy karzatot készítettek benne ekkor, így már templomként is használhatták.
Az udvarház és nyilván a templom is a 13. században a Borsák kezébe került, akik az udvarházat tovább bővítették, a templom helyén pedig kolostort emeltek. A tatárjárás (1241/42) után a kolostor megszűnt, már csak annak templomát használták. Az udvarház a 13. század közepe táján pusztult el.
A Körös fölött 30 m magasan emelkedő Templomdombon 1971-ben, 1973-ban, 1976-ban, valamint 1981-1982-ben folytak régészeti ásatások. Megállapították, hogy a templom döngölt agyag- és kőalapokra épült, égetett téglából. A román stílusú templomtorony építésében több építési periódus különíthető el. Az első egy udvari kápolna, amely később karzattal bővült. Ezt követi egy kolostorépület, majd egy templom. Az itt álló kolostor megszűnése és templommá való átalakítása 1241-1260/1270 között történt.
Az egyházi épület és az udvarház – mint említettük – egymással szoros kapcsolatban állt. Ezt bizonyítja az is, hogy készítésükkor építéstechnikailag hasonló elemeket alkalmaztak. A feudális székhely és udvari kápolna (majd templom és kolostor) ezen érdekes együttesét a régészet már egy évszázada számon tartja. Az észak-déli irányú lapos dombhát közepén még napjainkban is már messziről feltűnik a középkori eredetű templomtorony, amelytől déli irányban, kb. 120 méterre találjuk a hercegi udvarház maradványait.
http://muemlekem.hu/hatareset/Templomtorony-Belenyesszentmiklos-2371
Címlap válogatás II. – www.bagyinszki.eu
Tisztelt Galéria Látogató!
Az elmúlt 10 évben 400 körüli címlap készült (pontosabban ennyit mentettem el belőle) heti, vagy 2 heti váltással igyekezetem változatosan arányosan hazai és határon túli, érdekesebb é s esztétikusabb képeket válogatni a honlap heti galériájához- mindezt vírus nélkül.
Én eddig csak a számítógépes vírusoktól tartottam, azt ismertem-hallottam róluk és szerencsémre megúsztam jelenlétüket.
Gondoltam legyen vonzó és érdekes az első kép. Az elején még spontán, később tudatosan kerestem hozzá a fotókat.
Rengeteg érdekes-ismert és ismeretlen témakört érintve, de főleg természetei értékek, emberi alkotások és értékek, történelmi témakörök jelentik a honlap tartalmát.
Már átléptük az 55.000 fotószámot is, talán sikerrel. Ehhez százezer km-es nagyságrendi közlekedés, autós utazás, gyalogtúra, fotóséta kapcsolódik.
A földrajzi helyet tekintve szűkebb hazám Gyula, Magyarország és a Történelmi Haza / saját határaink környező országaival – néha a nagyvilágba is kiruccanva exponáltam képeimet.
3 blokkban láthatóak a címlapképek, együtt szemlélve különleges tárlatot készíthettem az Önök számára – jó képi utazást a nehéz időkben, tisztelettel:
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Máramarossziget – Börtönmúzeum
A Kárpát-medencei történelem legtragikusabb helyszíne, alig ismert a magyar utazóközönség előtt.
A II. világháborút követően egy volt börtön “átalakult“ a romám kommunista megtorló intézkedések egyik központjává.
Ma már mementó, ma már múzeum. A Kommunizmus és az Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma brutális kínzások gyilkosságok a román rezsim ellen felszólaló, vagy csak másként gondolkozók, netán papok és kulákok románok magyarok életének sok esetben végső tragikus állomása. Ide kéne kötelezően látogatni Európa megértő kommunista szimpatizáns vezetőinek, újságíróinak.
Bővebben róla itt a neten olvasható sok sok információ, de nem könnyű olvasmányok ezek… én több mint 15 éve jártam itt, még most sem tudom feledni a látottakat. Szegény meghurcolt megkínzott honfitársaim-aki ide bekerült semmi jóra nem számíthatott, itt megtudta a “Szeku” működésének embertelenségét, brutalitását. A térkép külön információ a rendszer működéséről, a sok sok további börtön elhelyezkedését mutatja.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Pozsony – Pálffy palota, Mozart ház
A palota a Ventur és Zöldszoba utcák sarkán található. A több korábbi, középkori telket elfoglaló ház utcafronton, zárt sorú beépítésben áll. A szabálytalan saroktelekhez alkalmazkodó négyszög alaprajzú, három szintes, nyeregtetős, belül udvart közrezáró palota 1747-ben épült, barokk stílusban. 10 tengelyes, Ventur utcai főhomlokzatának közepén nyílik a kőfaragványokkal különösen gazdagon díszített, reprezentatív főkapu. Ennek kapu feletti mezejében látható hadi jelvények gróf Pálffy Lipótra, Mária Terézia királynő sikeres tábornokára, a palota építtetőjére és első tulajdonosára utalnak. A kapuzat fölött a család szintén kőből faragott címere látható.
A házon találunk még egy szlovák nyelvű emléktáblát, mely szerint e házban koncertezett 1762-ben az ekkor hat éves zenész- és zeneszerző zseni, W. A. Mozart. (Más források szerint a koncertre nem ebben, hanem a város másik Pálffy-palotájában került sor.)
A palota rekonstrukciója kapcsán végzett kutatások a pinceszinten kelta és római kori leleteket tártak fel. Az épület belsejében végzett falkutatás megtalálta a korábban itt állt, gótikus stílusú városi ház felmenő falainak – a jelenlegi épületbe foglalt – maradványait.
Ma a házban Ausztria nagykövetsége működik.