Kategória Archívum: Gyula városa

12►

ÁTADTÁK -LÁTOGATHATÓ!!!!!

Utazás, invitálás a múltba: Bagyinszki Zoltán

Kész – újra kész a szocializmust követően, a rendszerváltás után ismét régi pompájában látható a főúri rezidencia, a Harruckern- Wenckheim -Almásy kastély.
A kastély ünnepélyes- hivatalos- átadása előtt pár nap van még, zajlik a próbaüzem.
Hamarosan egy szép és érékes látnivalóval – “múzeummal” bővül a városi vonzerő, a Kultúra Magyar Városa. A régi hangulatot, az egykori állapotot a megsárgult gyűrött archív fotók és a 100 éves képeslapok mutatják. Érdekes, érdemes kicsit átböngészni milyen volt az épület eleje, a hátsó homlokzata, a részletek, a konyha, a park ….. – igen valaha ilyen volt, köszönjük a fotósoknak a nyomdának és a gyűjtőknek, hogy megőrizték számunkra,
a fontos kordokumentumokat. A képek segítségével – a kastély megtekintésével beazonosítható a változás vagy a változatlanság. A régi korban nem, ma mindenki számára nyitva áll a kastély bejárata, érdemes megtekinteni a különleges látogatóközpontot.
Kívánok Önök számára hasznos nézelődést, kikapcsolódást, nosztalgiázást a gyulai múltban és jelenben.

A  Wenckheim család gyulai kastélyának története egészen a XVIII. század első feléig valamint Harruckern Jánosig vezethető vissza.
A gyulai birtok már az 1723-ban került Harruckern János báró tulajdonába került, aki a középkori vártól délre, az egykori huszárvár helyén 1740-es években építtette fel kastélyát.
Fia, Harruckern Ferenc később a huszárvár kaputornyát barokk kialakítással felújíttatta, emeletesre építette át, rajta órát helyeztek el és párnatagos toronysisakkal fedték le.
A kastély 1795-ben leégett. Wenckheim Józsefné 1798-ban új kúriát építtetett az előző, de 1801-ben ez az épület is a tűzvész áldozata lett.
Négy év múlva gróf Wenckheim Ferenc megbízására id.Czigler Antal egykori vár egyetlen megmaradt része az ún. Kerecsényi-kaputorony felújításával és kibővítésével új, cops stílusú kastély emelt.
A század második felében az épület már az Almásy család tulajdonában volt, Almásy Dénes 1888-ban felújíttatta az épületet, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette Sztraill Ferenc építésszel.
1832-ben épült lovardáját az 1950-es években uszodává alakították, amit pár éve a legmodernebb technológiai követelmények szerint felújítottak.

A többször átépített,az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a Gyulai várral egységes építészeti együttest alkot. Élénk kulturális életéről tanúskodik az a tény, hogy már az 1700-as évek közepéről kastélyszínház működött falai között. Emellett barokk konyhája is korának kiemelkedő gasztronómiai központja volt. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy az Erkel család három generációjának munkássága kötődik a kastélyhoz.

Forrás:  wenckheim.hu

Kiss István fafaragó Gyula eleste című térhatású műve.
Megtekinthető a Gyulai Polgármesteri Hivatalban.

12►

Elkészült a munka, újra régi fényében a 176 éves műemlék, az ország legszebb- egyik legrégebbi cukrászdája,
Önt is várja az épület, a cukrászda és a cukrászati kiállítás.

Az emeletes polgári ház több mint kétszáz éve épült, egy tűzvész után, 1801-ben idős Czigler Antal tervei alapján Trachberger János nyugalmazott főhadnagy és felesége, Dank Anna építtette.
A földszinten 1803-ban édesség és csemege üzlet működött, később gyógyszertár. A cukrászdát Salis András cukrászmester alapította, tőle vette át 1854-ben az alapító rokona, Reinhardt József. Legutolsó tulajdonosa 1984-ig Jánosi Imre volt, utána az önkormányzat tulajdonába került az épület. -www.epulettar.hu

Bagyinszki Zoltán
A Ruszwurm után a 2. legrégebbi hazai cukrászda, a gyulai  Százéves ( Reinhardt ) Cukrászda hangulatos enteriőrje a finom sütemények, a remek kávé a Kultúra Magyar Városában országosan is közismert. Eredeti berendezésével- biedermeyer bútorok, múzeumi gyűjteményével, reformkori hangulatával és a kapcsolódó történetekkel, a világ legkisebb színpadával, a mellette található Ladics polgárház múzeummal vonzó gyulai különlegesség. A közel „200 éves…mai gazdája” Balogh László cukrászmester – mestercukrász.

„A Százéves Cukrászda dicsérete”  Üzenetek a fiókból  ( személyes bizonyítékok )
címmel tavaly jelent meg egy könyv, a gyulai cukrászdában főleg szalvétákra megírt és összegyűjtött dicsérő gondolatokkal, üzenetekkel.
szerkesztő: Árpási Zoltán, ebből a több százból néhány idézetet közölnék:

– Örülünk, hogy eljöttünk Önökhöz, szép és patinás a cukrászda, finom a sütemény, gratulálunk! Konzervatív baráti kör
– A múlt szeletét megőrizni a legtisztább, legnemesebb feladat. Méltán lehetnek büszkék a gyulaiak erre a gyöngyszemre. Mindszent
– Mindenkinek üzenjük, hogy kóstolja meg a kakaólapos narancskrémest, mert isteni finom!
– Jó volt a sütemény, nem érződött rajta, hogy már 100 éves… Mócza Krisztina és Lobkovitz Bence
– Köszönjük az élményt, amelyet „időutazásként” éltünk meg! Üdvözlettel a „30 éves baráti kör”
– Öreg falak között nyugszik a lélek, néhány percet megpihenve meglátod a jót s a szépet. Jani és Ági Székesfehérvárról
– Kedves Cukrászda! Mi először jártunk itt! Szeretnénk, ha az álmaink teljesülnének! A cukrászda szépsége elvarázsolt minket. Thomas és Dobika
– Sok sütemény mindig jó, visszajönni mindig jó! Süteményfüggők Baráti Társasága
– Erre a cukrászdára a maximum 100-ból 100, azaz száz pontot adunk. Andi és Udó
– Ez a cukrászda tényleg 100 éves? Mert olyan szép, hogy nem látszik rajta. I love you cukrászda! Sári
– Ki korán kel, az könnyen Gyulán találja magát! Cz. Panni and Franky 2014.10.30.
– Jajj de cuki a cuki! Jajj de cuki, cuki cuki… Z+N 2014.10.12.
– Nagyon jó volt itt! Petőfi baráti társulás Nagyarról 2014.09.27.
– Jöttünk, láttunk, beleszerettünk. Egy gyönyörű ékszerdoboz az egész hely. Réka és Máté Hódmezővásárhelyről
– Idén is itt jártunk és a somlói még mindig nagyon finom! Ildi, Imi és Tibi 2014.08.10.
– Köszönjük a finom fagyikat és sütiket és a 100 éves hely csodálatos varázsát, bízunk benne, hogy visszatérünk!
– A süteménynek ára volt, az épületnek értéke. Hanna, Anita, Ági és Laci Jászapátiból
– Isteni volt a 100 éves torta, a krémesről még ne is beszéljünk! Ilyen finomat még nem ettem! Köszönettel: Rózsika 2014.07.15.
– A málnás Sacher magasan vezeti a top 10-es listát. Köszönjük, hogy megízlelhettük ezt a finomságot. Erika and Bálint Budapestről 2014.06.27.
– Kedves Cukrászda! Nagyon szeretjük a fagyidat! Minden évben legalább egyszer eljövünk, amikor itt nyaralunk. Tomi és Dalma
– Gyönyörűek a bútorok és minden nagyon finom! Köszönjük szépen! Naszály Rózsa 2014.04.26.
– Engedd, hogy hasson rád a cukrászda hangulata és részed lesz a csodában! Anna és Péter
– 2014. március 22-én volt szerencsénk betérni a százéves cukrászdába. A százéves torta isteni finom volt tejszínhabbal, és a 2013. évi Magyarország Tortája is csuda jó! A kávé kiváló, a helyszín különleges és egyedülálló. Tünde és Roland Padragkútról
– Minden csodás ( sütik, berendezés, kiszolgálás). A függöny pedig meseszép. Nem bírom levenni a szemem róla. Olvashatatlan aláírás 2013-ból
– Életem egyik legcsodálatosabb élménye, hogy cukrászként ide eljutottam !!Csodálatos hely és ez a régi ódon hangulat varázslatos!!! Köszönöm , hogy itt lehettem.

Lendvai Sándorné  2012..12.15.

1234►

Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz

Eredj, ha tudsz… Eredj, ha gondolod,
hogy valahol, bárhol a nagy világon
könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,
eredj…
Szállj mint a fecske, délnek,
vagy északnak, mint a viharmadár,
magasából a mérhetetlen égnek
kémleld a pontot,
hol fészekrakó vágyaid kibontod.
Eredj, ha tudsz.

Eredj, ha hittelen
hiszed: a hontalanság odakünn
nem keserűbb, mint idebenn.
Eredj, ha azt hiszed,
hogy odakünn a világban nem ácsol
a lelkedből, ez érző, élő fából
az emlékezés új kereszteket.

A lelked csillapuló viharának
észrevétlen ezer új hangja támad,
süvít, sikolt,
s az emlékezés keresztfáira
téged feszít a honvágy és a bánat.
Eredj, ha nem hiszed.

Hajdanában Mikes se hitte ezt,
ki rab hazában élni nem tudott
de vállán égett az örök kereszt
s egy csillag Zágon felé mutatott.
Ha esténként a csillagok
fürödni a Márvány-tengerbe jártak,
meglátogatták az itthoni árnyak,
szelíd emlékek: eszeveszett hordák,
a szívét kitépték.
S hegyeken, tengereken túlra hordták…
Eredj, ha tudsz.

Ha majd úgy látod, minden elveszett:
inkább, semmint hordani itt a jármot,
szórd a szelekbe minden régi álmod;
ha úgy látod, hogy minden elveszett,
menj őserdőkön, tengereken túlra
ajánlani fel két munkás kezed.
Menj hát, ha teheted.

Itthon maradok én!
Károgva és sötéten,
mint téli varjú száraz jegenyén.
Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de itthon maradok.

Leszek őrlő szú az idegen fában,
leszek az alj a felhajtott kupában,
az idegen vérben leszek a méreg,
miazma, láz, lappangó rút féreg,
de itthon maradok!

Akarok lenni a halálharang,
mely temet bár: halló fülekbe eseng
és lázít: visszavenni a mienk!
Akarok lenni a gyújtózsinór,
a kanóc része, lángra lobbant vér,
mely titkon kúszik tíz-száz évekig
hamuban, éjben,
míg a keservek lőporához ér.
És akkor…!!

Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de addig, varjú a száraz jegenyén:
én itthon maradok.

“Kultúra annyi, mint tanulás; megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszteni könnyű.”
Kodály Zoltán

Ajánlom – küldöm e képsorokat 2 egykori kiváló gyulai szakembernek: Volent Zoltán és Varga András művelődési ház
igazgatóknak ,akik biztosan az égi díszpáholyból figyelik majd a hétfői díszes átadást-előadást.

Gyula az Alföld gyöngyszeme, a Kultúra Magyar Városa tovább szépül, épül, értéktára bővül.
A jövőben Erkel Ferenc zeneszerzőhöz méltó környezet várja a közösségi kultúrát, művészeteket igénylők helyi népes táborát
a régi – új intézmény épületében. ( a hasznos időtöltést, kiemelve ajánlom a gyulai ifjúság számára).

A hétfői gála est előtti hangulatok, képek, épület belső részletek reprezentálják a XXI. századi miliőt és a tervező, valamint a kivitelezők sikeres munkáját.

Köszönjük mindenkinek…….gratulálunk!

Bagyinszki Zoltán

“Cziegler Antal tervei nyomán alakult ki a gyulai kastély jelenlegi mérete és formája. Legkésőbb ekkor épülhetett össze – Feld István és Gerelyes Ibolya régészek kutatási eredményei szerint – egy rövid szárnyrész közbeiktatásával a kastély főépülete a török kori, a nyugati oldalon álló kaputoronnyal, s legkésőbb ekkor bonthatták el a torony törtvonalú barokk sisakját. A hosszan elnyúló épület keleti végét is toronnyal zárta le, az ekkor újonnan – a nyugati török kori torony pandant-jaként – felépített keleti oldali toronyhoz (az ún. víztoronyhoz) csatlakozva létrejött a vár felé, északi irányba húzódó, a főszárnyra csaknem merőleges földszintes mellékszárny is. A két épületrész kapcsolódása arra enged következtetni, hogy a korábban itt álló épületek felhasználásával alakították ki ezt az új mellékszárnyat, amely alatt a víztoronyhoz közelebbi részen egy kéthajós, tíz boltszakaszból álló pince található, a középső rész alatt pedig egy kéthajós, tizenkét boltszakaszból álló pince húzódik. Az uradalmi tisztek lakásaként szolgáló mellékszárny létrehozásával egy időben Cziegler lebontotta a kastély látványtengelyében álló, leégett dzsámit…”

http://www.gyulaikastely.hu – részlet a “A gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély története” című írásból

A belvárosi római katolikus templomot mai formájában 1775-ben kezdték építeni, Linck János Károly uradalmi építész tervei alapján, Harruckern Ferenc kegyúr jóvoltából, barokk stílusban klasszicizáló elemekkel. A templomot a Szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz tiszteletére áldották meg 1777-ben, majd szentelték fel 1823-ban. Egyhajós, homlokzati toronnyal, félkörös záródású szentéllyel épült a templom. A hossza: 50 m, szélessége: 16 m, belmagassága: 15 m, toronymagassága: 43.5 m.

A szentély mennyezetén a Szentháromság képe látható, 1924-ben festette Ramold Lajos. A hajó első seccoját Patay László festette. Címe, Kétszázhatvan év hálája. 1984-ben készült. Többek között boldog Apor Vilmos volt gyulai plébánost is ábrázolja és Gyula város történelméből láthatunk jeleneteket. A középső Székelyhidi Attila gyulai festő alkotása, Angyali üdvözlet a címe. Az utolsó mennyezetkép alkotója Marosvári György. Mária mennybevételét és Szent István fölajánlja a koronát Máriának, ábrázolja.

A néphagyományban máig él a Nádi Boldogasszony középkori kultuszának emléke. Úgy mondják, hogy a török idők alatt még tutajokon is jöttek a búcsúsok. A kegyhely felújításának történetét egy monda ismerteti: egy sarkadi lánynak álmában megjelent Szűz Mária, s megmutatta, hogy a Körös nádasaiban hová rejtették el egykor a kegyképet. Századunkban az elenyészett kép helyett festették az újat.

“Nádi Boldogasszony
El ne hagyd népedet
Kérünk e szent helyen
Segélj meg bennünket”

http://www.koroskoziegyesulet.eoldal.hu

12►

GYULAI HÍRLAP • Sz. E. • HÍREK • 2015. szeptember 23.

Jövő márciusban nyitja meg kapuit a gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély

A történelmi épületben interaktív kiállítások, cukrászda és ajándékbolt várja a látogatókat

A gyulai Harruckern–Wencheim–Almásy-kastély épülete 1959-től 2002-ig gyermekotthonként üzemelt, majd hosszú évekig üresen állt. 2012-ben vette át működtetését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ezek után kezdődtek meg az épület felújítási munkálatai. Az ehhez kapcsolódó turisztikai projekt aktuális állását és tervezett céljait szeptember 23-án délelőtt ismertette dr. Virág Zsolt projektmenedzser. Előadásából kiderült, a munkálatok jól haladnak és a terveknek megfelelően idén decemberben be is fejeződnek majd.

A gyulai önkormányzat a helyszín bejárásával egybekötött bemutató keretében tartott teljes körű tájékoztatót a gyulai Harruckern–Wencheim–Almásy-kastélyban zajló munkálatok részleteiről. Az eseményt annak érdekében szervezték, hogy minden helybeli értesülhessen arról, hol tart a projekt, milyen célok valósultak meg, milyen terveik vannak még az épülettel kapcsolatban, és hogy mikor láthatjuk végleges formájában a történelmi épületet és a hozzá tartozó parkot.

Dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében kiemelte, Gyula meghatározó gazdasági ágazata a turizmus, ami nagy részben meglévő értékeinkre épül, így azok minősége kifejezetten fontos a város számára. Gyula az Alföldön e tekintetben a lehető legjobb adottságokkal rendelkezik, erre utalnak a turizmusunkkal kapcsolatos mérőszámok növekvő mutatói, akár a vendégéjszakák számát, akár a várfürdő látogatottságát vesszük alapul. A polgármester szerint a kastély egy különleges építészeti örökség, hiszen a környéken nincs példa arra, hogy síkvidéki gótikus téglavárral szemben egy ilyen különleges, 300 éves kastély legyen látogatható.

A tájékoztatóból az is kiderült, hogy a városvezetés három alapelv mentén kérte a tervezést és a kivitelezést lebonyolító szakemberek munkájának megvalósítását. Alapvető kérés volt, hogy a kastély a látogatók számára élményközpontú attrakció legyen, emellett minden tekintetben egy fenntartható rendszert alkosson, és természetesen a szempont volt a történeti hitelesség is. A projekt vége felé közeledve tisztán látszik, hogy a kezdetekkor meghatározott fő megvalósítási irányokat a gyakorlatban is sikerült megvalósítaniuk a projekten dolgozóknak.

Dr Görgényi Ernő kitért arra is, hogy a bemutató nem véletlenül kapta a Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban címet. Ennek oka elsősorban az, hogy a kastélyban e témákat szeretnék majd kiemelten láthatóvá tenni, de nem kizárólag az arisztokrácia életébe betekintve, hanem az akkori cselédség világába és hétköznapjaiban is szeretnék majd bevezetni a látogatókat.

A városvezető elmondta, hogy az Harruckern–Wencheim–Almásy-kastély újjáépítése és restaurálása nem egyszerűen turisztikai attrakció, hanem műemlékvédelmi jelentőséggel is bír, és mint ilyen, a huszonnegyedik órában újították fel. Az épület állapota olyan aggasztó volt, hogy kérdéses, néhány év múlva egyáltalán meg tudták volna-e menteni a szakemberek. A legmagasabb szakmai színvonal elérése érdekében a megvalósítók a Magyar Restaurátorkamarával is együttműködtek.

A köszöntő után a helyszín bejárását megelőzően dr. Virág Zsolt projektmenedzsertől megtudhattuk, hogy a felújítási munkálatok alapvető nehézségét valóban az épület állapota jelentette, hiszen a második világháború során annyira kifosztották azt, hogy alig maradt benne értékelhető információ, amiből munkájuk során kiindulhattak volna. Az épület eredeti képének hiteles visszaállítása érdekében annak múltjában végeztek kutatómunkát,  így sikerült azt a tudásbázist összeollózniuk, ami később munkájuk alapját képezte és hozzásegítette a szakembereket a kastély turisztikai vonzerővé alakításához.

A projekt vezetője kiemelte, az épületben nagy hangsúlyt helyeztek a közösségi terek kialakítására, így a kastélyban a bérelhető rendezvényterem mellett, történelmi játszóház, ajándékbolt és kávézó is látogatható lesz, sőt a gyulai termékek, úgymint a helyi pálinka és kolbász külön polcot és hűtőpultot kapnak majd.

A színes kiállítások az alsó és felsőbb osztályok mindennapi életét is bemutatják majd, a ruháiktól a konyhaeszközeiken át akár a szolgálóik munkájáig. Ennek érdekében a múzeumban többnyelvű, okostelefonos vezetés lesz elérhető, de érdekességképp a látogatók az egykori ezüst ékszerek tisztítását is kipróbálhatják majd egy animációs játék segítségével.

A projektvezető fontosnak tartotta elmondani, hogy a beruházás eredetileg 1 milliárd 986 millió forint értékű volt, amihez most újabb uniós forrásokat kapott a felújítók csapata, és az épület rekonstrukciójával végül 23 helyi álláskereső számára tudnak majd új munkahelyet biztosítani. A kastély rövidített bejárása 50 perces lesz, de a minden részletre kíváncsi érdeklődők három és fél órával számoljanak majd. Mindehhez a jegyek a nyitástól a zárásig egész nap korlátlanul érvényesek lesznek, és szervezők a nyári időszak egyéb turistaprogramjai miatt a 23 óráig tartó nyitvatartásban is gondolkodnak.

Dr. Görgényi Ernő polgármester a Gyulai Hírlapnak hozzátette, a gyulai Harruckern–Wencheim–Almásy-kastély év végére készül el, hivatalos megnyitója pedig március közepén lesz. A kastély a két időpont között tesztüzemben működik majd, ez idő alatt várhatóan vezetett csoportos túrák zajlanak majd az épületben.

123►

Képriport

12►

“Isten biztos egy festő. Mi másért lenne ennyi színünk?”

Idézet az Egy csodálatos elme c. filmből