Igazi fotós élmény volt számomra a közelmúltban a budapesti Eötvös utcában található Podmaniczky-palotában járni, hiszen – hála Istennek – bejutottam a kétszintes palota belsejébe is, amely belülről nagyobbnak bizonyult, mint azt kívülről gondoltam volna!
Egy reménytelennek tűnő kapucsöngetést követően kértem engedélyt a bejutásra. Egy biztató, kedves női hang kis türelmet kért, mivel a belépés nagyköveti engedélyhez kötött – ami szerencsére hamarosan meg is érkezett. Beléptünk az épület impozáns előterébe: fakockák a lábunk alatt, a folyosó felett pedig remek, díszes kazetták és domborművek.
Innen a lépcsőház látványos szobrokkal díszített lépcsőfeljárója következett. Majd vezetőt kaptunk magunk mellé, aki mindhárom szinten végigkísért minket, és külön felkapcsolta a világítást a fotózáshoz. Mindent megmutattak, így több mint 150 felvétel készülhetett. Rendkívül kedves emberekkel találkoztam – lélekben Bakuban jártunk a testvéremmel, Jánossal.
Remek díszítőművészeti értékeket láttunk: kandallók, fafaragások, kovácsoltvas munkák, díszes burkolatok, pazar nyílászárók, stukkók, szobrok, öntöttvas oszlopok és egy különleges kandalló a XIX. század végéről. A séta végén nagyon érdekes volt az egykori „garázs”, a lóistálló megtekintése is.
A legérdekesebb az volt, hogy ez egy igazi „talált palota” volt számomra, és hogy Podmaniczky Frigyesnek, a kiváló városépítő-szervezőnek a családi palotáját tekinthettem meg, amelyet most megmutathatok a nagyvilágnak is. Hálás köszönet érte az azeri nagykövetségnek! A diplomáciai testület egy igényes bronz emléktáblával is tiszteleg Podmaniczky Frigyes emléke előtt.
Bagyinszki Zoltán, Podmaniczky-díjas fotográfus