Békés – Községi fiúiskola, Csíkos u. 4. Több vármegyei iskolaépület közül talán a békési a legszínvonalasabb látványt nyújtó városképi elem. Az egykori községi szecessziós épület az 1900-as évek elején épült oktatási intézmény számára. A két oldalsó szárny mozgalmas vonalú oromfalán virágos: a tulipános és napraforgós díszítések adják az építmény különleges esztétikai értékét.
Békés – Kosárfonó, Szarvasi u. 15. A városközponton kívül eső szecessziós ipari műemlék, egyes források szerint 1915-ben épült?! “épült 1904-ben. Ezt a tényt támasztja alá a Lechner Lajos Tudásközpont Építésügyi Nyilvántartása is.” Láthatóan vitatott a város értékes épületének tervezési és kivitelezési időpontja. Melynek jellegzetessége a hangsúlyos középrizalit, a vakolt és a tégladíszítésű felületek- lizénák változatossága. A jó állapotú, esztétikus objektum aszimmetrikus alaprajz szerint épült a szakképzés számára.
Békéscsaba – Fábry-ház, Szabadság tér 10. Fábry Károly ügyvéd, író, publicista 1913-ban építtette fel egyemeletes lakóházát az akkori Ferenc József tér 10. szám alatt. Az anno szecessziós házsor egyikeként ma is jó állapotban látható (erkély, zárterkélyek, kovácsoltvas virágsor, a kapu és az ablak feletti hullámvonal emelhető ki a homlokzaton). A politikus helytörténész történeti tanulmányokban örökítette meg Békéscsaba történelmét. A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért.
Békéscsaba – Állami polgári fiúiskola, Petőfi u. 1. A békéscsabai Állami polgári fiúiskolát a község kérelmére a város szülöttjének és akkori országgyűlési képviselőjének, Zsilinszky Mihálynak közbenjárására Wlassics Gyula kultuszminiszter szervezte meg. Az iskola 1901–1902. tanévben, egyelőre albérletben kezdte meg működését. Az új iskola főhomlokzatát téglával keretezett ablakok díszítik. 1909-ben Sárkány Ervin műépítész tervei szerint készült. A 3 szintes épület impozáns bejárati kapuja is önálló műalkotás. Az ikonikus műemlék sajnos az első világháború kitörése miatt csak félig készülhetett el.
Békéscsaba – BM-i Gazdasági Egyesület székháza, Szabadság tér 6. A Gazdasági Egyesület székházának építésével kapcsolatban ellentmondásosak a források. Fábry Károly és Ádám Gusztáv szerint is 1906-ban épült az emeletes székház. A Békésmegyei Közlönyből azonban az derül ki, hogy a székház emeletesre építéséről csak 1910-ben döntöttek. Jellegzetes magyaros szecessziós homlokzatú, lépcsőháza is egyedi virágmotívumokkal dísztett felület. Az emeleten a kaszinó és az egylet ülésterme foglalt helyet, a földszint egyik oldalát a BM. Ált. Takarékpénztár vette bérbe. Az emeletesre építésének terveit Wagner József készítette.
Békéscsaba – Ikervillák, Árpád sor 10-12. Két, egymással szembenéző, aszimmetrikus, földszintes egyforma kialakítású villa épült 1910-ben az Árpád soron. A villák hagymakupolás saroktornyukkal fordultak egymás felé – egészen 1924-ig, amikor az akkori tulajdonos lebonttatta a bal oldali villa tornyát, így a különleges épületegyüttes sokat vesztett szépségéből. Kár, hogy az elmúlt évtizedekben mindkét épület számos átalakításon, egyszerűsítésen is átesett.
Békéscsaba – Weisz Mór – palota, Szent István tér A Szent István tér első kétemeletes épülete 1909-ben épült szecessziós stílusban. A mai és az eredeti állapotot összevetve ennél az épületnél is igen szembetűnő a különbség: a zárterkély egykor látványos tornyokkal záródott, amelyeket sajnos az ötvenes-hatvanas években lebontottak. Sajnos a teljes tetőszerkezetet is leegyszerűsítették, de mai formájában is városképi látványosság. Azonban homlokzata ilyen formában már nem olyan különleges, mint eredetileg volt.
Békéscsaba – Botyánszky – ház kapuja, Eötvös u. 3. Az öt tengelyes épület klinkertégla burkolatú homlokzattal épült. Díszes, 2 szárnyú fa kosáríves kapuja felett ívelt felülvilágító ablak látható. Egykori szép részletgazdag szecessziós ablakkereteit elveszítette. Szomorú, hogy a városban sok szecessziós érték leegyszerűsítve került felújításra. Az utcában több, jó állapotú impozáns polgári ház látható.
Békéscsaba – KIOSZK / Ligeti – nyári pavilon, Széchenyi liget A mai Széchenyi liget az 1850-es években, egy korábbi temető helyén jött létre. A ligetet 1860-ban nevezték el Széchenyi Istvánról. A „városi mulató erdőcskét” 1865-ben Sztraka Ernő városi főmérnök tervei alapján parkosították, a benne álló fapavilon 1896-ban Áchim Gusztáv városi főmérnök tervei szerint, Vitális Mihály vállalata által épült fel. A nyári favázas pavilon 16×10 méteres termével különleges épített öröksége Békéscsabának. (a rövidített ismertetők Pete István és a Csabai házak blog segítségével készültek).
Gyula – Pfaff-ház, Stéberl hentesüzlet, Béke sgt. 14. Pfaff Ferenc (1878-1945) gyulai építőmester bérháza, amely talán a város legdíszesebb késő szecessziós épülete. A Stéberl család 1931-ben megvásárolta Pfaff Ferenc tervezőtől, építésztől az emeletes sarki házat, ahol modern húsboltot alakított ki. Belső udvaros,
L- alaprajzú egyemeletes műemlék mindkét homlokzatán magas terméskő lábazat, szecessziós stílusú jegyek, gipsz dombormű és kiemelt keretezett látványos ablakok láthatóak. A tervezés éve: 1927-1928.
Gyula – Czinczár ház, Eötvös Lóránd u. 2. Czinczár Adolf fakereskedő lakóházaként épült Székely László temesvári műépítész tervei szerint az 1910-es években. A homlokzat a középső portikuszból, valamint a jobb és baloldali 1-1 tengelyes épületszárnyból áll. Mindkét épületszárny ablaka háromszárnyas, kosárív záródású. Főpárkánya és portikusza tölgyleveles díszítésű, a mely a tulajdonos fakereskedő foglalkozására utal. A villa manzárd rendszerű tetővel készült impozáns kupolával a közepén.
Gyula Komló Szálloda és Étterem, Béke sgt. 8. Az akkori tulajdonosok – Fischl Jakab és fiai 1911-ben nekiláttak a ma Komlóként ismert ingatlan kialakításának. Gyula egykori legpatinásabb szállodája elkészültekor olyan nagy személyiségeknek adott otthont egykor, mint a Magyarországra látogató japán főherceg 1912-ben. Mende Valér országos hírű műépítész tervei alapján az új, kétemeletes épületet a régi Komló nyári kerthelyiségének területén építették fel. Az utcafronton a kávéházat és a kétszintes éttermet alakították ki. Homlokzatának emeleti szélén kontyolt tetejű oszlopos, fa díszítésű erkéllyel.
Gyula – Miskutza lakóház és hentesüzlet, Vár u. 16. L- alaprajzú sátortetős kialakítású, földszintes épület. A Vár utcai homlokzat 7 tengelyes, amelyet 5 szecessziós díszítésű pilaszter 4 falmezőre oszt. Több közreműködő átalakítás után a szecessziós homlokzatot Anka János, (Anka Emil, a nemzetközi sakknagymester nagyapja) tervezte az 1920-as években. Az 1990-es évek elejére az épület homlokzata minden dekorációját elvesztette. 1998-ban Nemes Roland (Nemes és Kiss Kft. építészeti iroda) egy régi képeslap nyomán tervezte a mai állapotnak megfelelő homlokzatot, visszaállítva az eredeti szecessziós dekorációt.
Gyula – Gyulavidéki Takarékpénztár RT. (Piculás – bank), Városház u. 1. A „gyulai Lechner Ödön” – Pfaff Ferenc (1878-1945) építőmester tervezte 1905-ben. A városközpont egyik kiemelkedő szalagos tégla motívumos szecessziós épülete. A tetőzet előtt, a homlokzaton hullámos attikafal húzódik. Szimmetrikus földszintes műemlék. Az ablakok – ajtók felett téglakeretekben egykor sgraffitó díszítést láthattunk. Jelenleg hasznosításra vár.
Gyula – Weisz Mór villa, Béke sgt. 67. Weisz Mór konyak- és pálinkagyáros az 1910-es évekre Gyula legnagyobb adófizetője és a város egyik legbefolyásosabb embere lett. Társadalmi emelkedését látványos reprezentációval is kinyilvánította: gyönyörű villát építtetett 1913-14-ben. Minden oldalánál harmonikus homlokzattal készült. Az egyik termében egyedi színes ólomüvegablak-sor látható. Az utcai homlokzaton elliptikus oromfallal 3 magas ablakkal készült. Tervezők: N. Szabados József és Székely László
Gyula – Marosán gyertyaöntő háza („Háromszög”), Vár u. 8. Kétszintes kupolás, tompa V alaprajzzal készült műemlék épület. 1912 – 1914. A ház homlokzati timpanonjába a mesterségre utaló gipsz domborművet készíttetett tulajdonosa. Ez fonott méhkasból, és a háta mögött átlósan elhelyezett csigás kampójú főpapi pásztorbotokból állt. Sajnos ez ma már nem látható. Az igényesen renovált érték ablakait díszes szecessziós keretek övezik, a falak egyhangúságát lizénák oldják fel. Szűk főhomlokzatán kupola látható. Tervezője Galbács Imre volt.
Gyula – Békés Megyei Takarékpénztár, Városház u. 26. – Megyeház utca 7. Az épület L- alaprajzú sarokház volt, amelyet a XX. század elején kiegészítettek. Anno kiírt pályázatot az aradi Szántay Lajos műépítész nyerte meg. Az épület mai kialakítása az ő terve volt 1905-ből. A Városház utcai új szárny stílusához alakították az egész épület arculatát. A kivitelezést Pfaff Ferenc gyulai építész végezte 1908-ban. Az épület eklektikus-neoreneszánsz és szecessziós elemekkel díszített homlokzatú, amely ma is Gyula egyik legszebb palotája. Egyedi értéke a látványos tetőforma a kupolával. Külön említendő értéke a művészi kivitelű bejárati kapu és a lépcsőház kovácsoltvas korlátja.
Gyula – Állami elemi polgári leányiskola, (ma zárva, hasznosításra vár) Kossuth Lajos u. 24. Az oktatási intézményt Pfaff Ferenc és Schneider János tervezte, 1911 – 1912-ben épült fel. Lechner Ödön-féle „mézeskalácsos szecessziós” téglaszalagos díszítéssel – magyaros és növényi motívumokkal. A 2 szintes épület a szimmetria szabályait megtartja, szélein három-három tengelyes kiskiülésű rizalit helyezkedik el, amely szecessziós díszítésű és homlokzati ívvel rendelkezik. A második szinten az ablakok szamárhátív záródásúak, téglával kereteltek. A kiterjedt klinkertégla hálózatban lévő vakolatdíszítés sgraffito technikával készült.
Gyula – Szecesszió Világnapja – városi rendezvények Gyulán már 10 éve szervezik minden év június első hétvégéjén a városi szecessziós programsort – jelentős médiatámogatással. Városi séták, előadások, koszorúzások, iskolai programok, kiállítások népszerűsítik a szecesszió stílusát. Tavalyi évben Pfaff Ferenc tervező építész tiszteletére emléktábla került elhelyezésre egyik belvárosi emblematikus épületén. Valamennyi programhoz Bálint Imre által jellegzetes szecessziós plakátok is készültek. (A gyulai adatok beszerzését segítette a Gyulai szecessziós térkép internetes felülete és Fodor György).
Elek – Reibel Mihály Művelődési Ház, Kossuth Lajos u. 13. A Reibel Mihály Városi Művelődési Ház tavaly volt 100 éves, amely a kezdetektől közösségi háznak épült Reibel Mihály plébános kezdeményezésére. Egyházi tulajdonként 1924 és 1929 között épült Pfaff és Schneider gyulai építészek közreműködésével. A végleges formáját csak 1942-ben nyerte el, akkori tervezője Bogdán Károly volt Makóról. A tervek szerint mozi és múzeum is szerepelt a kiviteli tervekben. Kétszintes szimmetrikus épület színházteremmel, hangsúlyos homlokzati középrizalittal, a második szint felett íves záródással. Sarkánál hatalmas tölgyfa pompázik.
Elek – Stifler ház, Kétegyházi út 24. A kisváros egyik legérdekesebb gazdagon díszített szecessziós épülete. Az utcai főhomlokzat 2 oldali hullámos sátortető, vonalvezetése szinte egyedi az Alföldön. A téglák alapján és az ablakok kivitelezése szerint Aradiak voltak az építő mesterek, ablakai díszes keretekkel ma is láthatóak. A homlokzaton lévő évszám jelzi a valószínű építési dátumot: 1922. Építtetője egy eleki sváb polgár Stifler András volt. (Az eleki információkat köszönettel Méri Rudolf fotós kollégámnak. )
Elek – Nádor-ház, Hősök útja 15. A nagyméretű, L- alaprajzú, díszes szárazkapus ”Sváb-háztípus” megmaradt példája Eleken, amely 1924-ben épült . A kapu felett N- betű és ovális mezőben az évszám olvasható. A hosszanti főhomlokzaton 6 keretezett nagyméretű ablak, közöttük elválasztó lizénák láthatóak. A kiszélesedő tér meghatározó épülete a Nádor-ház. Érdekesség Eleken, a kisvárosban a századforduló stílusában több mint 10 épületet terveztek, építettek a helyi igényes polgárok..
Gyoma – Kner lakóház és gyűjtemény, Kossuth Lajos u.16. A Kner Nyomdaipari Gyűjteménynek Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A különleges népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült, 1970 óta működik benne az ország egyik legteljesebb nyomdaipari gyűjteménye. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a tragikus sorsú, kreatív Kner család tagjainak munkásságát és a Gyomai Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. Láthatók itt a nyomdában készült szecessziós könyvek, művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, korabeli fotók és történeti dokumentumok.
Gyoma – Szent Gellért Gimnázium főépülete, Hősök u. 46. A városközponthoz közeli kétszintes épületnek rajzos, modern virágos sgraffitós homlokzati díszítése a jellegzetes motívum az épületen, az ablakok mentén lévő féloszlopokon ismétlődve. Az egyedi vasrácsos fa kapuzata önálló művészeti értéket képvisel. Valószínű a két világháború között épülhetett a Kner Imre Gimnázium egykori nívós épülete. (1941-43 tervezte Herdy Bála építészmérnök.) Egyedi módon emléktáblával örökítették meg az alkotókat.
Battonya – Városháza, Fő u. 91. A háromnemzetiségű település az Alföld délkeleti részén, a határ mentén található. 1910. december 24-én, az összes battonyai hitfelekezet lelkésze által került felszentelésre a ma is látható emeletes, villanyvilágítással ellátott, szecessziós városháza épülete. Az utcai homlokzatra gazdagon díszített erkélyes tűzfigyelő őrtornyot építettek. A földszinten üzlethelyiségek, az emeleten pedig a hivatal irodái kaptak helyet. Az épület terveit Fodor és Reisinger aradi építészmérnökök készítették.
Mezőberény – I. kerületi Evangélikus gyülekezet parókiája, Jeszenszky utca / Luther M. tér. Az evangélikus gyülekezet parókiájának (Szlovák ev. templommal szemben) homlokzatának részlete látható a képen. Funkcióját tekintve a mindenkori evangélikus lelkész lakhelyeként szolgál az épület, továbbá a gyülekezet közösségi életének egyik központja. Végleges formáját az 1900-as évek elején nyerte el. Kilenc tengelyes, a szecesszióra jellemzően keretezett ablakok és bejárat jellemzi az értékes földszintes házat.
Mezőberény – Német polgári lakóépület, Petőfi u. 31. A főút mentén látható a 19-20. század fordulóján épült, szépen renovált földszintes épület. Fontosságát-értékét jelzi, hogy helyet kapott a Települési Arculati Kézikönyvben. Szimmetrikus 5 tengelyes földszintes műemlék, amelynek a 2 szélén félköríves attikadísz látható. Bejárati kapujának, ablakainak díszes keretelésére odafigyeltek az egykori mesterek. Az 1900 körüli évek divatos stílusában épült a főút díszeként, ahol további szecessziós épületek sorakoznak.
Orosháza – Thék Endre kiállítás- Nagy Gyula Területi Múzeum, Dózsa György u. 5. Az első hazai bútorgyár alapítója, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője. Historizáló és szec. bútorok, enteriőrök tervezője, kivitelezője volt. Az Ő gyárából kerültek ki a Hauszmann Alajos tervei alapján készült Budavári Palota Szent István-termének különleges bútorai, és az Országgyűlés épületében is található értékes különleges Thék-bútorok. Az orosházi születésű „tekintetes asztalos” hatása a hazai ipar fejlődésére vitathatatlan, innovációja országos jelentőséggel és elismertséggel bírt. Magyarországon ez az első Thék Endrének emléket állító állandó kiállítás Orosházán. A tervező gyáriparos tiszteletére 2019-ben emléktábla került elhelyezésre a város központjában.
Szarvas – Vajda Péter Gimnázium új főépülete volt, Szabadság út 4. A ház eredetileg a Vajda Péter Gimnázium új főépületeként, Baumgarten Sándor tervei szerint épült 1905-1906-ban, ez volt Szarvas első kétemeletes épülete. 1959-től óvónőképző működött a falai között, ma a Szegedi Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kara. Mozgalmas szimmetrikus homlokzatán a felső 2 szint ablaksora gazdagon díszített, a tető alatt középen attika került kialakításra. Az iskolát dekoratív szecessziós kerítés határolja.
Szarvas – Középfokú Gazdasági Tanintézet, Szabadság út 1. A városközpontban Szabadság út elején Naszály Miklóst bízták meg 1927-ben, hogy tervezzen a Középfokú Gazdasági Tanintézet számára iskolaépületet, a homlokzatra pedig színes falikép készült Baranski Emil jóvoltából, aki az Alföldre oly jellemző életképet alkotott: aratómunkások hajolnak az aranysárga kalászok fölé. Impozáns közép és oldalrizalit formálja a főhomlokzat látványát. Az értékes épület mellett Tessedik emlékművet emeltek.
Sarkad – Állami fiúiskola, Kossuth u. 17. Arányos harmonikus tervezéssel 1910 körül épülhetett a kétszintes, középen erkélyes, szalagos tégladíszítésű oktatási intézmény. A 9 tengelyes szimmetrikus főút menti épület közepén és a homlokzat szélein kiskiülésű rizalitok helyezkednek el, a tetőrészükben felettük háromszögletű kiképzéssel. A legdélebbi Hajdúvárosban az iskolaközpont ökoiskola is egyben.
Vésztő – árvizes FAKSZ házak, Kóti út 3.-a kis népies ékszerdobozok Kós Károly vagy tanítványai tervei szerint épültek Vésztőn az 1925-ös években, a súlyos Sebes-Körösi árvíz után. A típustervek alapján a kisméretű arányos lakóházak kicsit a kalotaszegi stílusú népies épületekre emlékeztetnek. A terméskő lábazatú házak sarok-bejáratánál lévő gang (tornácos szabad előtér) előtt páros virággal díszített, közepén kiszélesedő – kerekedő oszlop a jellegzetessége. Több mint tíz ilyen lakóházat építettek Vésztőn.
Vésztő – Bagolyvár – az egykori villa, a Kossuth Lajos utcában található. Az épületet a közelmúltban felújították és gazdag Kós Károly kiállítást rendezetek be falai között. Az épület terveit Petrovszky György ügyvéd megrendelésére valószínű Kós Károly építész polihisztor / vagy munkatársa tervezte 1924-ben. A pusztító árvíz miatt késett az építkezés, a munkálatokat 1928-ban kezdik el. A Magyar Műemlékjegyzékben az épület törzsszáma: 9457.
Vésztő – Sinka István ( 1895-1968 ) ház-múzeum, a Sinka út végén – FAKSZ ház, amely az árvizes házak egyikében található, ez is valószínű Kós Károly tervei szerint épült Vésztő külső peremén 1925-ben. A ház sarok-bejáratánál lévő gang (tornácos szabad előtér) előtt páros szolidan díszített közepén kiszélesedő – kerekedő virágos oszlop a jellegzetessége. Az épület ad otthont az emlékkiállításnak: 2 szobát rendeztek be gazdagon a Kossuth-díjas népi író, a Sinka életmű relikviáival /használati tárgyai, fotók, könyvek, újságok, dokumentumok.
Bagyinszki Zoltán