Amikor a XX. század elején felújították a Palicsi gyógyfürdőt, az új, pihenésre és szórakozásra szánt épületek tervezőinek az volt az elképzelése, hogy a fürdőhelyre egy díszbejáraton jussanak be a látogatók, egy faragással díszített kapun, amely tulajdonképpen a palicsi Víztorony.
A Bagolyvár az egyik legszebb palicsi épület. Vermes Lajos, Szabadka neves sportmunkása, a Palicsi Olimpiai Játékok kitalálója és megszervezője építtette, mégpedig a célból, hogy itt helyezzék el azokat a sportolókat, akik eljöttek Palicsra vetélkedni.
A valamikori fürdőhelyi társalgó (Kúrszalon), szándékosan úgy lett tervezve, hogy keresztül kelljen haladni rajta, és senki számára ne maradjon közömbös. Valamikor a monumentális bálterméről volt híres, mégis a két tágas, tóra néző terasz képezi ennek a létesítménynek a legjellegzetesebb részét. A felújítás után új tartalommal bővült, korszerű tanácskozási központtá vált.
Az egyik legenda szerint a Palicsi-tó a Pannon-tenger maradványa, egy másik szerint egy Pál nevű pásztor könnyeiből keletkezett, aki ott legeltette nyáját. A tó régen keletkezett forrásvízből, annak ellenére, hogy a vize nagyobbrészt a völgyet feltöltő csapadékokból származik. A víz összegyűlt a környező területekről, kimosva a nátrium kloridot, és ilyen módon a tó vize sós lett.
Már a XVIII. század végén ismeretes volt, hogy a tó vize és iszapja gyógyhatású. A szabadkai orvosok 1837-ben fürdő kiépítését javasolták a tóparton. 1845-ben a Fürdőépület mellett, amely néhány kabinból állt, felépült a Nádas vendéglő is. Ez képezte az alapját a későbbi fürdőhelynek és gyógyfürdőnek.
Telepítése még 1840-ben kezdődött. A park ma 19 hektárnyi területen fekszik, és egyedülálló hangulatát a természeti értékek és az építészeti örökség ötvözetének köszönhetjük.
Forrás: www.palics.hu