Pankasz - Református harangláb
10 kép
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
A képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthetőek
BZ: A népi műemlék a falu közepén, egy domb tetején található, a "toronyban egy harang lakik".
A harangláb faszerkezete talpakra lett felépítve, itt a lefedését zsindely helyett, náddal oldották meg.
Bővebb leírást olvashatunk e műemlékről Sisa Béla - a fatornyokat, haranglábakat részletesen
feldolgozó könyvében.
1393-ban Pankaz alakban említik először. 1428-ban és 1451-ben szintén Pankaz néven szerepel írott forrásokban.
Vályi András szerint "PANKÁSZ. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Rákoshoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye sovány, erdeje, legelője elég van, kereskedésre is módgya lévén, második osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Pankász, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Zala-Lövő, 238 ref., 50 kath. lak. Birja gr. Batthyáni, s m"
Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Pankasz ősnemes őrségi község, 90 házzal és 470 legnagyobb részben ev. ref. vallású, magyar lakossal. Postája Őri-Szt.-Péter, távírója Körmend. A község határában téglagyár van. Földesurai a Batthyány grófok voltak."
Határában áll a Dunántúl legrégibb, legszebb szoknyás haranglábja, 1755-ből. Fából ácsolt, jellegzetes őrségi építmény. A népi műemlék a falu közepén, egy domb tetején található, a "toronyban egy harang lakik".
A harangláb faszerkezete talpakra lett felépítve, itt a lefedését zsindely helyett, náddal oldották meg.
Bővebb leírást olvashatunk e műemlékről Sisa Béla - a fatornyokat, haranglábakat részletesen
feldolgozó könyvében. A lefedést a szoknyás harangláb esetén zsindely és nád biztosítja. Sajnos az odafigyelés hiánya miatt romlik az építmény állapota.
Forrás: wikipédia.hu
