(A Gyulai XI. Kisüsti Pálinkafesztivál 2010. április 16-18. között zajlik)

A Magyar Pálinka Verseny

Pálinkának az a csak Magyarországon (valamint Ausztria 4 tartományában barackból) termesztet gyümölcsből készült gyümölcspárlat nevezhető, melynek alkohol tartalma teljes mértékben az adott gyümölcs erjesztéséből keletkezett, és semmilyen formában nem adtak hozzá sem cukrot, sem aromát és egyéb ízesítő anyagokat.

A világ számos helyén készítenek hasonló gyümölcspárlatokat, de leginkább Európára, azon belül is főleg Közép-Európára jellemzőek ezek az italok. A pálinka egyedi és hungaricum voltát a rendelkezésre álló páratlan minőségű gyümölcsalapanyag adja, melyet a talaj és éghajlat viszonyok egyedisége, gyümölcsnemesítő elődeink tudása biztosít számunkra.

2000-ben, az első Gyula nap keretében rendezték Gyulán az 1. Kisüsti Pálinka Fesztivált és ennek keretében az első nyílt és nyilvános Országos /Kisüsti/ Pálinka Versenyt, amelyre 32 pálinkát neveztek. Az ötletgazda Lovász Sándor sem gondolta talán akkor, hogy ötletével történelmet ír és formál, és egy pár éven belül a pálinkák legjelentősebb ünnepévé és eseményévé válik a rendezvénye, az ő egész élete is e köré szerveződik. Neve, valamint Gyula város örökre bevonul a pálinkák történelmébe. 
Többek között e rendezvény is nagyon nagy részben hozzájárult ahhoz, hogy a Magyarországon történelmi hagyományokkal rendelkező gyümölcspálinka, mely a vegyipar és nagyipar fejlődésével 2000-ig folyamatosan degradálódott újra nemzeti értéknek számítson..
2002 áprilisában a III. Kisüsti Pálinka Fesztivál fórumán Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: a pálinka hungaricum, nemzeti kincs, országosan támogatni kell. Ugyanebben az évben Varga Mihály elvállalta a kereskedelmi főzdék versenyének védnökségét, Ezzel államilag is elismerte a versenyt és a pálinka nemzeti kincs voltát.
2005-től Habsburg György a verseny fővédnöke, a Földművelési és Vidékfejlesztési Miniszter pedig a bérfőzetők pálinkaversenyének védnöke.
2006-ban adták ki először a Magyarország Legjobb Pálinkája díjat.
2008-ben vette át először a Magyar Mezőgazdasági Múzeum a 2006-os, 2007-es, 2008-as év Ország Legjobb Pálinkáját megőrzésre, mint Megőrzendő Nemzeti Kincset. Az I. Szent Miklós Pálinka Ünnep keretében.
2009-ben a múzeumban elkészült a pálinkás vitrin is, ahol minden év legjobb pálinkája helyet kap.
2009-től a közönség díj fővédnöke az önkormányzati miniszter, elismerve és jelezve azt, hogy a pálinka potenciális turisztikai vonzerő egyben.

Napjainkra a Kárpát-medence első számú és a világ egyik legjelentősebb pálinkás eseménye a Kisüsti Pálinka Fesztivál, és az ennek a keretében megrendezett Magyar Országos Pálinka és Nemzetközi Gyümölcspárlat Verseny, melyet azóta tradicionálisan minden év áprilisában Gyula napkor Gyulán rendeznek. 2010-ben a Magyar Országos Pálinka és Nemzetközi Gyümölcspárlat Versenyre 3 földrészről, 9 országból 858 terméket neveztek.

A verseny hátterében komoly szakmai és logisztikai munka folyik.
A szervezők már az előző év nyarán megkezdik az előkészületeket. Az adott év tapasztalatai alapján módosítják a versenyszabályzatot, közzéteszik a versenyfelhívást, a nevezési lapot és a határidőt.
Megkezdik a zsűri felkészítését. Ez a bírálati rendszer felülvizsgálatát, folyamatos fejlesztését, a zsűri tagok tréningeken keresztül történő felkészítését jelenti, melynek végén teszteken választják ki a legjobbakat, akik a versenyen a pálinkákat értékelik. 2010-ben 4 európai országból 26 bíráló minősítette az italokat. A háttérben Panyik Gáborné dr. versenyigazgató irányításával és Stégermayer Károly valamint Lovassy György versenyigazgató helyettesek segédletével 27 fős stáb végezte a kiszolgáló munkát, annak érdekében, hogy a pálinkák teljesen névtelenül, egyenlő esélyekkel versenyezzenek, és a bírálók munkája, valamint a kiértékelés gördülékenyen és zavartalanul történjen, a verseny a legszigorúbb elvárásoknak is megfeleljen.
A benevezett termék mindegyike kémiai vizsgálatokon eset át, hogy az egészségügyi valamint a törvényi előírásoknak megfelelnek-e. Pálinkáknak többek között megmérik a réztartalmát, etil-, valamint metil-alkohol tartalmát, Valamint ellenőrzik, tartalmaznak-e hozzáadott cukrot vagy aromát?

Ezek után minden egyes mintát 4 fő kóstolt. Amennyiben a 4 bíráló közül 3 bíráló véleménye egyezett, akkor a termék értékelése befejeződött. Ha már két fő véleménye nem egyezett a többiekével, akkor még három másik is megkóstolta. Amennyiben ekkor sem alakult ki a többségnek egységes álláspontja, akkor a legjobb bírálókból kialakított 3 fős csúcs-zsűri az előzőek véleményét is ismerve újabb kóstolás alapján hozta meg a végső döntést. Ez azt jelenti, hogy vitás esetben 10 ember véleménye alapján döntenek.
A pálinkákat speciális pálinkakóstoló poharakban zsűrizik, hiszen ennek alakja is jelentősen hozzájárul a termékek megfelelő értékeléséhez.
A zsűri a 20 pontos, speciális erre a célra kifejlesztett rendszerben véleményezi az italokat. Először az orrunkkal érzékeljük a terméket. Az illatok tisztaságát 3 ponttal, jellegét, finomságát, intenzitását, frissességét, életszerűségét, 5 ponttal lehet jutalmazni. Az illatolás után kóstoljuk meg a terméket, ami alapján az ízeket és a szájban érzett dolgokat értékeljük. Íz tisztaságra legtöbb 3 pontot adhatunk. Az íz jelleg, finomság, intenzitás, frissesség, aroma, életszerűség, testesség, teltség, összesen 5 pontot kaphat.
Végül a harmónia következik, mellyel együtt az elegancia, hosszúság, összbenyomás kerül 4 pontos skálán értékelésre. Először mindig szövegesen értékeljük a terméket, pár szóban, olvasható írással, majd a leírt szöveges értékelés után és alapján következik a pontozás. Mindig csak egész pontokat adunk
A fent leírt pontozási rendszer alapján az eredmények a következőképp alakulnak:
0-13 pont: a termék nem érmes. Jelentése: az átlag elvárhatónál gyengébb, valami nem megfelelő benne.
14-15 pont: bronz érem. Jelentése: Megfelelő, tiszta, átlagos jó termék, a fajtajelleg felismerhető.
16-17: ezüst érem. Jelentése: jó, tiszta termék, valamilyen tulajdonságában az átlagosnál jobb, de még nem egészen kiváló.
18-20 pont: aranyérem. Jelentése: a termék tiszta, egészen kiváló, kiemelkedő, összességében a gyümölcsre jellemző, intenzív, telt, kerek, kellemes, harmonikus.

Azok közül a termékek közül , ahol gyümölcs fajtánként legalább 5 termelő, minimum 10 terméket nevezett, és lett közülük aranyérmes, a zsűri egyszerű szavazattöbbséggel, nyilvános szavazással az aranyérmesek közül kiválasztja a legjobbat, azaz a kategória győztest, amelynek abban az évben Champion díjat ad. Ez lesz az adott gyümölcsfajtából az év legjobb pálinkája. 
A Champion díjasok közül kiválasztja az Ország Legjobb Pálinkáját. Ha több országból is nyertek ilyen díjat, akkor az adott országokból is. Hasonló módon kiválasztják az ország legjobb bérfőzetet pálinkáját.
 A versenyen a nevező főzdék pontokat gyűjtenek a szerint, hány kategória győzelmet, hány aranyérmet, mennyi ezüst és bronzérmet nyertek. Ennek alapján nyerik el az országok legeredményesebb főzdéje díjat, majd az ország győztesek közül, aki a legtöbb pontot gyűjti, az megnyeri a verseny legeredményesebb főzdéje díjat.

A békéscsabai Körös Völgye Vállalkozói Alapítvány irányítói, a Hungaricum ELIT klaszter menedzsmentje felismerte - és ez követhető példa, pozitívum - az eredményeket nemcsak a Szarvasi Liget Központ tárgyalójában elemzik, hanem "házhoz", vagyis a nagyobb érdeklődés közelébe mennek. A gyulai pálinkafesztiválon is tartanak tanácskozást, mintegy bemutatva: projektjük sikeres. "A népszerű program zárónapjára tettük, tartalmas és tanulságos lehet az érdeklődőnek - mondta Kovács Mátyás, a szerveződés vezetése nevében."

Forrás: Lovassy György