3488 kép 139 galériában

Bemutatkozás

B a g y i n s z k i Z o l t á n
( 1954. kos ) vagyok, Magyarországon Gyula városában élek.
Életutam: Budapest, Kazincbarcika, Galgaguta, Miskolc, Balatonlelle, Eberswalde (Németország) Gyula és egyre többet a Kárpát-medence régiói.
Meghatározó volt életem során a földrajz, a történelem, az építészet és az utazás szeretete - az emberi közösségekkel való kapcsolat.
Ennek alapján, Szegeden tanári, népművelői, majd kulturális menedzseri oklevelet szereztem.
Jelenleg a Városházán- a közművelődés területén dolgozom, szabadidőmben közreműködök a BZorg Stúdió munkájában.

A folytatáshoz kattints ide


Világörökségeink

A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.

A folytatáshoz kattints ide


Népi építészet

A folytatáshoz kattints ide


Fotók

Világörökségeink a Kárpát-Medencében


A kategória összes albumához

-------------------------------

Gyula városa


A kategória összes albumához

-------------------------------

1000 éves Magyarország


A kategória összes albumához

-------------------------------

A nagyvilágról


A kategória összes albumához

-------------------------------

Táj és természet


A kategória összes albumához

-------------------------------

Népi építészet


A kategória összes albumához

-------------------------------

Egyéb képek


A kategória összes albumához

-------------------------------

Krakkó - Lengyelország

2010-01-31 18:14:12 | Bagyinszki Zoltán fotográfus

31 kép

Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország
Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország
Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország
Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország
Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország
Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország
Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország
Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország
Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország
Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország Krakkó - Lengyelország
Krakkó - Lengyelország

A képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthetőek


Krakkó - teljes nevén: Krakkó királyi főváros - Kis-Lengyelország székhelye. Az ország harmadik legnépesebb városa (2001). Elővárosokkal együtt kb. 1 250 000 a lakosok száma. Területe: 326,8 km².

A Visztula folyó partján fekszik, a folyó felső részén. A város közelében már a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű. Mindössze a Wawel domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé.

A legenda szerint Krakkó neve Krak herceg nevéből származik. Nagyon valószínű azonban archeológiai ásatásokból és római forrásokból, hogy a név a környéket egykor benépesítő kelta Carragh vagy ehhez hasonló névre vezethető vissza. Más értelmezés szerint Krok a cseh legendákban szereplő hős volt. Szláv hercegi családok nevei között egykor szerepelt a Kruk.

Krakkó történelmi központja, az Óváros, Lengyelország korábbi fővárosában, a Wawel királyi székhely lábánál helyezkedik el. A 13. századi kereskedővárosban található Európa legnagyobb piactere, a Rynek Główny és számos történelmi háza, palotája és temploma. A város izgalmas történetének további bizonyítékai a 14. századi erődítések maradványai, Kazimierz, déli részén a régi zsinagógával, a Jagelló Egyetem és a gótikus waweli székesegyház, a lengyel királyok nyughelye.

Az Óváros kialakulása Szemérmes Boleszláv fejedelem uralkodása idejére tehető. Krakkó 1257-ben megkapta a magdeburgi városjogokat, és ekkor alakult ki mai Óváros városszerkezete. A sakktáblaszerű beépítettség abban a korban, amikor a legtöbb városra a szűk, kacskaringós utcák voltak a jellemzőek, a legkorszerűbbnek számított. Krakkó virágkora Nagy Kázmér uralkodása alatt kezdődött, amikor a kereskedővárosnak már 10 000 lakosa volt, és tetőpontját a Jagelló-ház uralkodása alatt érte el. A virágkor végét a Wasa-dinasztia uralomra jutása jelentette, s a város elvesztette központi pozícióját. A tűzvészek, a járványok tovább gyengítették a helyzetét, sőt a nemzetközi kereskedelmi útvonalak eltolódása a kereskedelmet is megrendítette.

Forrás: wikipédia