Bagyinszki Zoltán hajnalban indult Tokajba, de megérte a nem mindennapi természeti tünemény: fotók a felhők felett. Paplanszerű felhőtenger csodálatos napsütésben, ilyen látványban az Alföldön nem volt része

Miskolctól 54 km-re fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.

A Tokaj-hegyaljai borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában.

A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részek (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, a lágyabb karakterű boroknak kedvez, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nemcsak Tokaj-Hegyaljára jellemző, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a termőhely, a klíma, a környező folyók (Bodrog, Tisza) és a megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás.

Tokaji borok - az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert "élő" fürtök együtt feldolgozása révén készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység legfontosabb bora, az aszú. A tokaji borok a nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelődnek. A legjobb minőségű tokaji borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek környékén készítik.

A Tokaj-hegyaljai borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.

A felvételeken a Tokaj-hegyalja felhőbe burkolózva látható

Forrás: wikipédia

Bagyinszki Zoltán e program előtt 30 percel kificamított bokával fotózta végig e természeti képződményt.

Tordán a só kitermelése felszíni kamrák formájában már a rómaiak idején megkezdődött, a bányászatot igazoló dokumentumok 1271-re vezethetők vissza, amikor hivatalosan is létrehozták a sókamarát.

A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották meg. A XVII. század vége és a következő század eleje fellendülést hozott az erdélyi bányászatban a Bécsi Udvar által hozott rendelkezéseknek köszönhetően, melyeknek célja a régió gazdasági megerősítése volt.

Forrás: wikipédia

"Embertpróbáló" - luxus - túrára kényszerült Bagyinszki Zoltán. Élete delén ilyen kellemes túrára vállalkozva készítette el az itt látható felvételeket barátai közelében. A medvéket váró kellő izgalom és fizikai megterhelés már a múlt kicsit kellemetlen emléke lett.

A Retyezát-hegység a Déli-Kárpátok Retyezát-Godján csoportjának része. Két fontos medence, a Hátszegi és a Petrozsényi veszi közre északon és keleten. Délen a Nyugati-Zsíl határolja, nyugaton a Szárkő-hegység, dél-nyugaton a Godján-hegység, délen a Vulkán-hegység.

Forrás: wikipédia

Élménybeszámoló az írások között

Wenckheim Krisztina és férje érdeme a ma is megcsodált szabadkígyósi kastély építtetése. A hatalmas épület 1875 és 1879 között épült, Ybl Miklós tervei alapján.

A park kialakítását az építkezéssel egy időben kezdték. Az eredeti park területe 44 kateszteri hold volt, melynek jelentős részét erdő borította. A jelenleg is látható tölgyek és platánok részben már az építkezés idejében is kifejlett, szép példányok lehettek.

Az Arad megyei birtokon Borossebesen egy vadasparkjuk volt, ebből a parkból szállították a kígyósi parkba a növényállomány egy részét.

Forrás: wikipédia

A Várfürdő - amely Magyarország talán legszebb gyógyfürdője - az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros kastélyparkjában épült ki, s ma természetvédelmi terület. Az épületek és a medencék elhelyezésekor elsőrendű szempont volt, hogy a kastélykert fáit a lehető legkevésbé érintse az építkezés, s a fürdővendégeket tágas zöldfelület várja.

Forrás: wikipédia