A Dragán keleti oldalán a Bocsásza 1741 m-es sziklacsúcsa alatt, délre fekvő mély sziklaszakadékban egy bővizű vízesés zúdul alá, melyet a nép Ördögmalomnak nevez. A hely rendkívüli vadsága, a meleg sziklás részeken esetlegesen található vipera valóban az ördög lakhelyévé jelölné a szakadékot, de a sziklafalak égbenyúló gótikus formái (innen a Czárán-féle nevük: Notre Dame-bástyák) felemelik a lelket.

Forrás: hatizsakkal.blogspot.com

A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m).

Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről.

A Bihar-hegység a legmagasabb a megye területén, az itt található csúcsok 1200 m magasan kezdődnek, és a Nagy Biharon elérik az 1849 m magasságot. Általában a tájat hosszan elnyúló folyók uralják, kerekded lágy dombok, mély és meredek völgyek, amelyek gyakran alakulnak hasadékokká, sziklaszorosokká.

A turisztikai vonzerő tekintetében első helyen a Pádis vidéke vagy Batrana környéke áll. A medence felületileg zárt egység, Pádis-Csodavár néven ismeretes. Jellegzetessége, hogy egy zárt karsztos medence, amely nem rendelkezik felszíni vízlevezetőkkel.

Több alegysége van: Pádis, Ponor-rét, Elveszett Világ, Csodavár, a Galbena völgye, amely a Pádisban és a Csodavárban elnyelt vizeket hozza felszínre – meredek sziklafalai vízesésekkel tarkított hasadékok és barlangszájak otthona. Mellékfolyójának, a Seacának eredeténél található a Rozsda-szakadék, amely a mészkőre tevődött homokkő rétegek regresszív kopása során meghökkentő, vöröses szerkezetet hagyott maga után.

A fotográfus - Bagyinszki Zoltán - néhol nyaktörő mutatvány segítségével (némi bátortalansággal) követte el a felvételeket. Különösen izgalmas volt a folyó feletti függeszkedés (megúszva víz nélkül...)

A barlangot 1903-ban tárták fel. A feltárást Veress István révi református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelvigyázó, Csák Andor és a magyar turizmus atyjaként is emlegetett Czárán Gyula kezdték. A barlangra Handl Károly bukkant rá, miután rájöttek, hogy a révtízfalui patak itt bukkanhat elő a föld mélyéről és berobbantottak egy háromnegyed méter vastag sziklát. A feltárt barlang ünnepélyes felavatására 1905. augusztus 27-én került sor. A cseppkőformációknak a feltárók adtak nevet.

Bihar megye egyik legszebb, ám elfeledett cseppkőbarlangjának feltárását Veress István révi református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelvigyázó és Czárán Gyula, a magyar turizmus atyja kezdte el. Azóta tudvalevő, hogy a révi sziklaszorosban található barlang 2700 méter hosszú, melyből kb. 680 méter látogatható.

A Zichy-barlang cseppkőbarlang Rév (Körösrév) közelében, a Sebes-Körös völgyében, Románia területén. Nevét a turistamozgalmat támogató Zichy Ödön grófról kapta. Hossza 2,7 kilométer, ebből 680 méter látogatható. Három fő járata van, az egyikben barlangi medve csontjait találták meg. A barlangból ömlik ki a kijáratnál még kristálytiszta vizű Styx-patak. A barlang klímája csillapítja a köhögést. A Zichy-barlangban rákok, férgek, gombák élnek. A révi szoros és a barlang élővilága 1953 óta (más forrás szerint 1955) védett: a növényvilág gazdagságában csak a Tordai-hasadék múlja felül. A szorosban 80 moha- és 13 orchidea faj él és megtalálható itt a ritka hiúz.

Forrás: wikipédia

Úti leírás az Írások között olvasható

Nyugati szomszédjától, a Pelágától alig egy méterrel marad le, a Retyezát legmagasabb csúcsától. Robusztus tömege és szinte az egész hegyet beborító kőtengerei egyértelműen tekintélyt parancsolnak.

A Retyezát-hegység a Déli-Kárpátok Retyezát-Godján csoportjának része. Két fontos medence, a Hátszegi és a Petrozsényi veszi közre északon és keleten. Délen a Nyugati-Zsíl határolja, nyugaton a Szárkő-hegység, dél-nyugaton a Godján-hegység, délen a Vulkán-hegység.

A hegység legfontosabb része kristályos kőzetekből álló Nagy-Retyezát. A déli, mészkőből álló rész a Kis-Retyezát. Ezek a Bukura-tónál kapcsolódnak össze. A legmagasabb csúcs a Pelága (2509 m), Románia hatodik legmagasabb hegye. Egyéb fontos hegyek: Papusa (2508 m), Zlata (2142 m), Şesele (2278 m), Zsudele (2334 m), Bukura (2433 m), Nagy-csúcs (2463 m). 60 hegy magassága haladja meg a 2200 métert. A térség legjellemzőbb csúcsa és a névadó a Retyezát-csúcs (2482 m).
A Retyezát-hegységben helyezkedik el a legtöbb tengerszem, összesen 82. Románia legnagyobb tengerszeme, a Bukura-tó is itt található; területe 8.5 ha. A legmélyebb tengerszem a Zenóga-tó, mélysége 29 m.
A hegység területén 1935-ben kialakított Retyezát Nemzeti Park 20 100 hektár területével a legnagyobb nemzeti park Romániában. Területe 20 100 ha, közepén helyezkedik el a 3700 ha-s Iker (Gemenele) Tudományos Rezerváció.

Forrás: wikipédia