...

Stromboli (szicíliai nyelven: Stròmbuli) a Tirrén-tengerben, Szicíliától északra elhelyezkedő vulkáni eredetű Lipari-szigetek (Lipari, Vulcano, Salina, Panarea, Filicudi és Alicudi) legészakibb tagja. A tipikus sztratovulkán a Föld egyik legaktívabb, csaknem folyamatosan működő tűzhányója. Neve a görög Στρογγυλή (Strongyle) szóból ered, ami szabályos kúp alakjára utal.

A sziget közigazgatásilag a 40 kilométerre délnyugatra fekvő Liparihoz tartozik, így azzal együtt az olaszországi Szicília régió Messina megyéjének része. Két apró településének – Stromboli és Ginostra – összlakossága 400 körül van.

A Stromboli máig tartó aktivitása körülbelül 50-60 ezer évvel ezelőtt kezdődött a pleisztocén végén (Paleo- vagy Ős-Stromboli). A szigettől 1,5 kilométerre északkeletre látható egy 49 m magas sziklaszirt – a Strombolicchio – egy korábbi, 360 ezer éve keletkezett vulkán kipreparálódott kürtőkitöltése. Az Ős-Stromboli működése egy hatalmas, 1,8–3 km átmérőjű, a tenger felé nyitott kaldera létrejöttével végződött. Ezt a képződményt részben ma is láthatjuk, maradványa az i Vancori.

Forrás: wikipédia

A 99. autós kirándulásom Erdélyben 2009. december közepén.

"Riportszerű írás" Borszék mellől, a Nagy-Bükk-havas 1300 méteres magasságából.

A készülő 4 kötetes Erdély albumának (Tóth Kiadó, Debrecen) utolsó részeit fotózom, sokat hallottam Borszékről, a vízről és a nagy hegyekről, ill. a vendégszerető kedves emberekről - gondoltam ezt a tájat is fel kell keresni, ezt ne hagyjuk ki.
Néhány telefon – a szimpatikus helyi RMDSZ és EKE vezetők szervezők ismét segítettek, nagyon köszönöm az izgalmas kalandot Nagyváradon Tibornak, Borszéken Istvánnak és Aladárnak.
A szállás a program és a külön kért terepjáró, no meg a jó téli fotós idő a rendelkezésemre állt december közepén, Borszéken.

A Dragán keleti oldalán a Bocsásza 1741 m-es sziklacsúcsa alatt, délre fekvő mély sziklaszakadékban egy bővizű vízesés zúdul alá, melyet a nép Ördögmalomnak nevez. A hely rendkívüli vadsága, a meleg sziklás részeken esetlegesen található vipera valóban az ördög lakhelyévé jelölné a szakadékot, de a sziklafalak égbenyúló gótikus formái (innen a Czárán-féle nevük: Notre Dame-bástyák) felemelik a lelket.

Forrás: hatizsakkal.blogspot.com

A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m).

Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről.