A versailles-i kastély egy barokk épület, amelyet XIV. Lajos francia király építtetett. A kastély 1682-től egészen a Nagy Francia Forradalomig, azaz 1789-ig a francia királyok lakhelye volt.

Versailles egy kicsi falucska volt, majd miután XIV. Lajos felépíttette a kastélyt, ez lett a francia politikai élet központja. Ma Versailles már Párizs egyik külvárosa.

Versailles mára az abszolút monarchia egyik jelképévé vált.

A versailles-i palota XIV. Lajos korában 

A Napkirály szenvedélyének tárgya nem holmi házasságon kívül született gyerek, vagy egy titkos hölgyecske, hanem a versailles-i kastély (Château de Versailles) volt. A palota, amelyet magának építtetett, egyben a monarchia csúcsát jelképezte. Mielőtt Versailles megépült, helyén vadászterület volt; a hajnali ködben, az erdő fái között.Emiatt szerette meg Lajos ezt a helyet ahol apja, XIII. Lajos 1624-ben egy vadászkastélyt építtetett a tavakkal, fákkal és nádasokal szegélyezett mocsaras területen, és ahol ő, a Dauphin már gyermekként megtanult őzekre vadászni. Később szóba került ennek a lebontása.

1666-ban, néhány hónappal a spanyol infánsnővel kötött házassága után a fiatal XIV. Lajos úgy döntött, az édesapának oly kedves vadászkastélyt mégsem bontatja le, hanem újjáépíti. Képzeletében már formálódott a modell, melyet minden áron követni akart. Rengeteg híres festőt és dekoratőrt hívatott meg ide, ám úgy tűnt Versailles túl költséges az ország kincstárának. De Lajos hajthatatlan volt, pedig a költségek 1684-ben közel nyolcmillió frankra rúgtak.

A palota elrendezése

A miniszterek és más méltóságok a kertre néző észak déli szárnyakban laktak, míg az udvaroncok szobái a falura néztek. A királyi lakosztályok a palota központi részének első emeletén voltak. A királyé északra, a királynéé délre nézet. Két márvány lépcsőházzal voltak elérhetők, az Escalier des Ambassadeurs-rel(már nem létezik)és a "királyné lépcsőjével".

A kert

Lajos kertésze Le Nôtre (1613-1700) volt, egy olyan ember, aki még a király leglehetetlenebb kívánságait is teljesíteni tudta. Le Nôtre nem csak egy kertet tervezett a királynak, hanem egy olyan barokk várost, amely tele van meglepetésekkel. Lajos mint a magas fák szerelmese maga válogatta ki a fenyőket, nyárfákat és platánfákat, melyeket Flandria, sőt, Itália egyes vidékeiről telepítettek ide. Hasonló módon kedvelte a virágokat, főként az erős illatúakat. A kertész állandóan kereste azokat a ritka illatokat, melyek megörvendeztették a királyt.

Forrás: wikipédia

2003. cowboy emlékek

A fülszövegben írja a texasi útját követően a szerző fotográfus:
  Bagyinszki Zoltán

Texasban minden nagyobb. Ez az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb állama - óriási távolságokkal. Austinban épült a legnagyobb Capitólium. ( parlamenti épület )
Fort Worthben lehet megtekinteni a „Cowboy fővárost.”
Texas - e szó hallatán, sokat sejtető, mással nem azonosítható, ellentmondásos vadnyugati ország képe jut az eszünkbe.
Texas - magában hordozza a coltok hangját, a puskapor illatát, a múlt század küzdelmeit. Sokszor a hollywoodi filmek is ezt üzenik az öreg kontinens, benne hazánk közönsége felé.
Texas – egy nyüzsgő, valóban színes világ, a kontrasztok csak rá vonatkozó jellegzetességeivel. Amit látni, tapasztalni kell.
Texas – egy kicsit magyar vonatkozású is. Hiszen itt is található egy Buda nevezetű kisváros. Budapest testvérvárosa pedig maga Fort Worth. Rengeteg egykori magyar kivándorló új hazája. Dallasban cisztercita apátság épült Bélapátfalvi mintára, (magyar papokkal) A Fehér Elefánt Saloon polcain ott a magyar Herendi porcelán.
Texas látnivalóit kereste a magyar fotós kamerája: Az állam kultúráját, városait, természeti környezetét, az embereket. A hétköznapokat is felvillantva élményekben gazdag utazásra invitálja olvasóit Amerikába.
Texas, a modern vadnyugat című könyv érdekes olvasmány- szép fotókkal amely az ön könyvespolcáról sem hiányozhat

A hazatérést követően rövid idő alatt született meg a könyv, ezt mindenkinek köszönöm aki segítségemre volt.
Nagy kaland , nagy élmény, rengeteg felvétel- érdekes történetek. Sajnos ennek az utazásnak már 9 éve...

Fort Worth Texas állam 5. legnagyobb városa, és a teljes Amerikai Egyesült Államok 17. legnagyobbja. Az állam északi részén helyezkedik el, területe több mint 780 km², mely Tarrant és Denton megyékbe egyaránt beletartozik. A város népessége 2007-ben elérte a 681 818 főt, azonban mára már a 702 850 személyt is meghaladja. Fort Worth a Dallas–Fort Worth–Arlington terület második legnagyobb kulturális és gazdasági centruma. A nagyvárost körülvevő vidékek számos üzleti lehetőséggel és egyéb látványosságokkal kecsegtetnek.

Fort Worth város eredetileg a hadsereg egyik előőrseként szolgált. Egy domb tetején helyezkedett el, kitűnő kilátást nyújtva a Trinity folyóra. A város még ma is őrzi nyugati örökségét, a hagyományos építészetet és tervezést.

Forrás: wikipédia

A római Pantheon egy ókori templomépület Rómában, görög eredetű római elnevezése szerint az összes isten temploma.

A császárkori római Circus Flaminius regio, azaz városrész területén áll. Nevét vagy a benne felállított sok istenképtől, vagy inkább az égboltozathoz hasonló alakjáért kapta.

A homlokzatán ma is olvasható felirat szerint Marcus Vipsanius Agrippa, Augustus császár veje építtette i. e. 27-ben, ám a jelenlegi épület teljes pompájában csak Hadrianus császár idejében, 125 körül épült fel, s az Agrippa-féle épületnek feltehetően csak jelentéktelen részeit használták fel benne. Szintén egy felirat utal a templom 3. századi restaurálására. A belső díszítés némi átalakításától és fémdíszeinek eltávolításától eltekintve eredeti formájában fennmaradt épület a római építészet egyik legcsodálatosabb emléke.

Az épület ma is álló alakjában nem az Agrippa-féle, hanem Hadrianus korából származik, noha az északi oldala előtt levő oszlopcsarnok felirata Agrippa nevét mutatja. Phocas császár az épületet 609-ben IV. Bonifác pápának ajándékozta, ki Sancta Maria ad Martyres néven keresztény templommá szentelte; a középkor óta Sancta Maria Rotundának nevezik.

Forrás: wikipédia

2003. július 8. kedd - 2003. szeptember 8. hétfő, 19:00

L’histoire mouvementée de la Hongrie n’était guère favorable à la sauvegarde du patrimoine architecturale du pays –se disent souvent les Hongrois. Les invasions et les occupations du lointain passé, mais surtout notre XXe siècle, avec ses deux guerres dévastatrices et avec près de cinquante ans de communisme, a tout fait pour que les Hongrois se sentent privés des monuments de leur passé. Mais il y a un photographe en Hongrie, Zoltán Bagyinszki, vivant à Gyula, dans une petite ville à la frontière roumaine, qui a parcouru le territoire de la Hongrie historique, avec son appareil-photo, pour nous apporter le témoignages des ruines de forteresses médiévales, des châteaux, des manoirs. Dans 63 comitats il a visité plus de 700 monuments. Aujourd’hui il a plus de 20.000 diapos, plusieurs livres édités pour nous convaincre: nous pouvons être fiers de ce que nos ancêtres nous ont légué. Ces édifices font partie - même si certains sont dans un triste état – de la richesse de notre culture, de notre histoire. Il est à nous maintenant de défendre ces valeurs pour que nous puissions encore les montrer à nos petits enfants... exposition ouverte jusqu’au 8 septembre

Forrás: www.instituthongrois.fr