Ronchamp: zarándokkápolna ( 1950-55). Le Corbusier leghíresebb műve. A második világháború idején elpusztult, régebbi templom helyén, a megmaradt kövek felhasználásával épült, részben falazott, részben vasbeton szerkezettel. A szabad vonalvezetésű, íves határfalak sejtelmes hatású, félhomályban úszó teret zárnak körül.

Fölötte - függesztett ponyvaként befelé hajolva - vasbeton-lemez tető ível át, alig észrevehető kis pillérekre támaszkodva úgy, hogy közte és a falkorona között keskeny sáv marad. Ezen a sávon s az oldalfalakba vágott, lőrés-szerű ablakokon át szűrődik be a belsőbe fény.
Az imateret a délnyugati sarokban s az északi oldalon íves alaprajzú, kívül toronyként felmagasodó kisebb mellékkápolnák bővítik. Legkülönösebb része a lőrés-szerű nyílásokkal áttört, döntött síkú, vastag déli fal (a szerkezete üreges vasbeton). Olyan, mintha valami bunker oldala lenne: a régebbi templomot elpusztító háborúra emlékeztet. Ezen az oldalon, a torony mellett nyílik a főbejárat.
A belépés helyétől indított "erődfal" a végén ívben kihajolva - szinte túlfut az épületen. Lendülete az egész tömeget magával mozdítja. Részben ezért, és a tető vitorlát idéző formája miatt is szokták a kápolnát az idők végtelen óceánján úszó hajóhoz hasonlítani, s nem véletlenül.
Ez a dombtetőn álló, fehérre meszelt, minden nézőpontból másként feltáruló kis templom ui. valóban olyan, hogy formáihoz az ember önkéntelenül valami mélyebb jelentést társít. S ez benne a leglényegesebb.
A plasztikus építészetnek ez a remekműve kihívás volt a modern építészet főirányát meghatározó technicizmus ellen. Olyan változást indított el, amelynek hatása még napjaink építészetében is érezhető.

Forrás: sulinet.hu 

Józef Zachariasz Bem (magyarosan Bem József) (Tarnów, 1794. március 14. - Aleppó, 1850. december 10.) lengyel és magyar honvéd altábornagy.

Cseh eredetű lengyel nemesi családba született. Tanulmányait Krakkóban, majd 1809-től a varsói Tüzér és Műszaki Iskolában folytatta. Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában tüzérhadnagyként vett részt. Danzig (Gdańsk) védelméért francia Becsületrenddel tüntették ki. 1815-ben belépett az orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Főkormányzóság hadseregébe. Tüzérszázadosként igyekezett elsajátítani kora műszaki ismereteit, 1819-ben a varsói tüzériskola tanára lett. A kor rakétafegyverének számító röppentyűk tökéletesítésével is foglalkozott.

Hercegi  kastély és a park.

Stuttgart mellett fekszik Ludwigsburg, a "sváb Versailles". Németország legnagyobb barokk kastélya található itt.

Eberhard Ludwig von Württemberg hercege (1693-1733) alig 27 évesen, 1704-ben tetette le erdeiben, 14 km távolságra, Stuttgarttól északra az alapkövet egy vadászkastély építésére. Ebből készült el 1773-ban az impozáns barokk rezidencia, mely Németország legnagyobb kastély-létesítménye, 18 különböző épülettel és összesen 452 helyiséggel, egy 32 hektár nagyságú parkban. 

Az építőmesterek Johann Friedrich Nette és Donato Giuseppe Frisoni voltak. Az olasz freskófestő Colomba és stukkómester Carlone és Retti az udvari pompát is túlszárnyalva alkottak. A "régi" Corps de Logis mellett egy játékpavilon, vadászpavilon és egy udvari kápolna is létesült. A Corps de Logis tengelyén áll egy rövid távolság után piont de vue-ként a gazdag toronykoronákkal díszített Lustschlösschen Favorite. Mégis először a 18. század 20-as éveiben épített új Corps de Logis tette Ludwigsburg kastélyát a sváb Versailles-é. A kastély az 1758-ben alapított porcelán-manufaktúrának, a "Blühendes Barock" (virágzó barokk) kerti bemutatónak ad otthont, és a "Schlossfestspiele-nek" (kastélyi ünnepi játékoknak) játékteret.

Krakkó - teljes nevén: Krakkó királyi főváros - Kis-Lengyelország székhelye. Az ország harmadik legnépesebb városa (2001). Elővárosokkal együtt kb. 1 250 000 a lakosok száma. Területe: 326,8 km².

A Visztula folyó partján fekszik, a folyó felső részén. A város közelében már a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű. Mindössze a Wawel domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé.

A legenda szerint Krakkó neve Krak herceg nevéből származik. Nagyon valószínű azonban archeológiai ásatásokból és római forrásokból, hogy a név a környéket egykor benépesítő kelta Carragh vagy ehhez hasonló névre vezethető vissza. Más értelmezés szerint Krok a cseh legendákban szereplő hős volt. Szláv hercegi családok nevei között egykor szerepelt a Kruk.

Krakkó történelmi központja, az Óváros, Lengyelország korábbi fővárosában, a Wawel királyi székhely lábánál helyezkedik el. A 13. századi kereskedővárosban található Európa legnagyobb piactere, a Rynek Główny és számos történelmi háza, palotája és temploma. A város izgalmas történetének további bizonyítékai a 14. századi erődítések maradványai, Kazimierz, déli részén a régi zsinagógával, a Jagelló Egyetem és a gótikus waweli székesegyház, a lengyel királyok nyughelye.

Az Óváros kialakulása Szemérmes Boleszláv fejedelem uralkodása idejére tehető. Krakkó 1257-ben megkapta a magdeburgi városjogokat, és ekkor alakult ki mai Óváros városszerkezete. A sakktáblaszerű beépítettség abban a korban, amikor a legtöbb városra a szűk, kacskaringós utcák voltak a jellemzőek, a legkorszerűbbnek számított. Krakkó virágkora Nagy Kázmér uralkodása alatt kezdődött, amikor a kereskedővárosnak már 10 000 lakosa volt, és tetőpontját a Jagelló-ház uralkodása alatt érte el. A virágkor végét a Wasa-dinasztia uralomra jutása jelentette, s a város elvesztette központi pozícióját. A tűzvészek, a járványok tovább gyengítették a helyzetét, sőt a nemzetközi kereskedelmi útvonalak eltolódása a kereskedelmet is megrendítette.

Krakkó főterének észak-keleti sarkában található a Mária-templom, ami a város főtemploma. Lengyelül teljes nevének jelentése: Legszentségesebb Szűz Mária mennybemenetelének temploma. Az 1290-ben kezdett építkezés több mint száz évig tartott. Ennek eredménye, hogy a háromhajós székesegyház egyszerre hordozza magán a gótika és a reneszánsz stílusjegyeit. Kívülről legfeltűnőbb jellegzetessége az épületnek, hogy tornyai eltérő magasak. Az alacsonyabb 69 m magas és harangtoronyként funkcionál. A magasabb 81 méter magas és őrtoronyként használták korábban. A legenda szerint a tornyok azért eltérő magasságúak, mert két testvérpár építette őket, akik egymással versengtek, hogy ki tud magasabb tornyot építeni. A versengésük gyilkosságba torkollott, amikor egyikőjük leszúrta bátyját egy tőrrel, hogy ne tudjon magasabb tornyot építeni. A legenda szerint a gyilkos tőr a Posztócsarnok bejáratánál van kifüggesztve. A gyilkosság után az életben maradt testvért szörnyű lelkiismeret-furdalás gyötörte, így végzett magával is. Később az alacsonyabb tornyot is befejezték a királyi udvar támogatásával.

Forrás: wikipédia

Ditzingen, Baden-Württemberg tartomány középső részén elterülő város, mintegy 11 km-re észak-nyugatra Stuttgart belvárosától. A tartomány fővároshoz való közelsége miatt gyakran hiszik tévesen Stuttgart elővárosának. Ludwigsburg járásban Ludwigsburg, Bietigheim-Bissingen, Kornwestheim és Vaihingen Enz mellett az ötödik legnagyobb város.

Ditzingen 1966. április 26. óta rendelkezik városi jogokkal és 1976. október 1.-től járási székhely.
Földrajzi fekvése Ditzingen a Neckar medence dél-nyugati részén, nyugaton a Strudelbach és keleten a Glems között fekszik Strohgäu és Langen Feld között.

Ditzingen partnerkapcsolta
1991-től Gyulával van testvérvárosi kapcsolata.