5194 kép 210 galériában Magyar English

Bemutatkozás

B a g y i n s z k i Z o l t á n
( 1954. kos ) vagyok, Magyarországon Gyula városában élek.
Életutam: Budapest, Kazincbarcika, Galgaguta, Miskolc, Balatonlelle, Eberswalde (Németország) Gyula és egyre többet a Kárpát-medence régiói.
Meghatározó volt életem során a földrajz, a történelem, az építészet és az utazás szeretete - az emberi közösségekkel való kapcsolat.
Ennek alapján, Szegeden tanári, népművelői, majd kulturális menedzseri oklevelet szereztem.
Jelenleg a Városházán- a közművelődés területén dolgozom, szabadidőmben közreműködök a BZorg Stúdió munkájában.

A folytatáshoz kattints ide


Világörökségeink

A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.

A folytatáshoz kattints ide


Népi építészet

A folytatáshoz kattints ide


Fotók

Világörökségeink a Kárpát-Medencében


A kategória összes albumához

-------------------------------

Gyula városa


A kategória összes albumához

-------------------------------

1000 éves Magyarország


A kategória összes albumához

-------------------------------

A nagyvilágról


A kategória összes albumához

-------------------------------

Táj és természet


A kategória összes albumához

-------------------------------

Népi építészet


A kategória összes albumához

-------------------------------

Egyéb képek


A kategória összes albumához

-------------------------------

Oldalak:

lapozás: 1 2 35

Rodosz városa

2010-07-06 15:56:36 | Bagyinszki Zoltán fotográfus

A galériában összesen 35 kép van. Megtekintéséhez kattintson a címre.

Rodosz városa Rodosz városa Rodosz városa

Rodosz városa Rodosz szigetének északkeleti csücskén helyezkedik el. 2001-ben 53 709 lakosa volt. A több kultúra emlékét hordozó óváros rendkívül jó állapotban maradt fenn, 1988-ban a Világörökség részévé avatták.

Több infó

Róma - Szent Péter bazilika

2010-06-04 16:24:34 | Bagyinszki Zoltán fotográfus

A galériában összesen 29 kép van. Megtekintéséhez kattintson a címre.

Róma - Szent Péter bazilika Róma - Szent Péter bazilika Róma - Szent Péter bazilika

A Szent Péter-bazilika a világ második legnagyobb keresztény temploma az elefántcsontparti Yamoussoukro Mária-temploma után. Befogadóképessége kb. 60 000 fő. A bazilikát Szent Péter apostol sírjára építették. A katolikus egyház első számú szentélye, az ún. négy nagy bazilika (basilica maior) egyike. Ennek ellenére nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a lateráni bazilika. A 14. század óta van a Szent Péter-bazilikának kitüntetettebb szerepe, amikor a pápa lakóhelye a lateráni palotából a Vatikánba tevődött át.

A bazilika belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter. Alapterülete kb. 15 160 m², és kb. 60 000 főt tud befogadni, ezzel a Szent Péter-bazilika a világ egyik legnagyobb belső terével rendelkezik.

Több infó

Brüsszel - Atomium

2010-04-14 10:52:41 | Bagyinszki Zoltán fotográfus

A galériában összesen 23 kép van. Megtekintéséhez kattintson a címre.

Brüsszel - Atomium Brüsszel - Atomium Brüsszel - Atomium

Az Atomium emlékmű a brüsszeli Heysel parkban. A kilenc gömbből álló építmény acélból készült és a vas tércentrált köbös kristályrácsát jeleníti meg 165 milliárdszoros nagyításban. (Érzékeltetésképpen, ez nagyjából akkora lépték, mintha egy 0,1 mm-es porszemcsét Föld méretűre növelnénk.) Ez a látványos épület az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült el, és annak egyik fő attrakciója volt. 1956 márciusában André Waterkeyn tervei alapján kezdték meg az építését, és eredetileg csak a kiállítás fél éves időtartamára szánták. Az expo ideje alatt azonban akkora népszerűségre tett szert, hogy a város vezetése a véglegesítése mellett döntött.

Több infó

Aachen - Szt. Márton dóm

2010-04-14 10:50:23 | Bagyinszki Zoltán fotográfus

A galériában összesen 25 kép van. Megtekintéséhez kattintson a címre.

Aachen - Szt. Márton dóm Aachen - Szt. Márton dóm Aachen - Szt. Márton dóm

Aachen (franciául: Aix-la-Chapelle, latinul: Aquisgranum, hollandul: Aken) város Németország nyugati szélén, a Maas folyótól nem messze.

A várost a rómaiak alapították Aquae Granni néven (Grannus kelta isten fürdője). A középkorban a Karoling Birodalom székvárosa, Nagy Károly kedvelt tartózkodási helye volt. Koronázóváros, 936 és 1531 között 32 német uralkodót koronáztak itt királlyá. A Német-római Birodalom idején 11 zsinatot és 17 birodalmi gyűlést tartottak a városban. Ma jelentős közlekedési csomópont, kereskedelmi, ipari és gyógyfürdőközpont, katolikus püspöki székhely.

A város nevezetes az általa adományozott Nagy Károly-érdemrendről is, melyet minden évben az európai egység megteremtésében kiemelkedő szerepet játszó személynek ítélnek oda. A díjat 1990-ben Horn Gyula magyar miniszterelnök kapta.

Legjelentősebb műemléke a dóm, mely az idők folyamán Nagy Károly palotakápolnája köré épült. A kupolával fedett kápolnát Metzi Odo ókeresztény, bizánci mintára építette. 805-ben szentelték fel, hatása rendkívül nagy volt a karoling építészet számára.

A város a középkor folyamán kedvelt magyar zarándokhely volt. Nagy Lajos magyar kápolnát alapított itt 1367-ben, melyet gazdag felszereléssel látott el. A magyar ötvösművészet remekei is eljutottak ide, az ún. aacheni kincs valószínűleg budai királyi ötvös munkája.

Az utolsó képeken látható Varga Imre szobrászművész bronz szobra, amely Szt. István királyunkat ábrázolja, készült 1993-ban.

Forrás: wikipédia


Szicília - Taorminai görög színház

2010-04-14 10:43:36 | Bagyinszki Zoltán fotográfus

A galériában összesen 28 kép van. Megtekintéséhez kattintson a címre.

Szicília - Taorminai görög színház Szicília - Taorminai görög színház Szicília - Taorminai görög színház

Taormina kisváros az Olaszországhoz tartozó Szicíliában. Az ókorban görög gyarmat volt. Neve görögül Tauromenion (Ταυρομένιον). Kr. e. 400 körül alapították meg.

A görög színház, a teatro greco eredetileg valóban görög építésű: hellén telepesek emelték a Kr. e. 3. században, II. Hierón uralkodása idején. A ma látható romok azonban már a római korban, a 2. században újjá- és átépített színház maradványai: ez már alkalmas volt gladiátorjátékok megrendezésére is. 109 méteres átmérőjével ez Szicília második legnagyobb színháza (a szürakuszai után). 5400 néző befogadására volt alkalmas. Ma is gyakran használják koncertek, valamint opera- és színielőadások megtartására.
 

Forrás: wikipédia


Oldalak:

lapozás: 1 2 35