Józef Zachariasz Bem (magyarosan Bem József) (Tarnów, 1794. március 14. - Aleppó, 1850. december 10.) lengyel és magyar honvéd altábornagy.

Cseh eredetű lengyel nemesi családba született. Tanulmányait Krakkóban, majd 1809-től a varsói Tüzér és Műszaki Iskolában folytatta. Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában tüzérhadnagyként vett részt. Danzig (Gdańsk) védelméért francia Becsületrenddel tüntették ki. 1815-ben belépett az orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Főkormányzóság hadseregébe. Tüzérszázadosként igyekezett elsajátítani kora műszaki ismereteit, 1819-ben a varsói tüzériskola tanára lett. A kor rakétafegyverének számító röppentyűk tökéletesítésével is foglalkozott.

Hercegi  kastély és a park.

Stuttgart mellett fekszik Ludwigsburg, a "sváb Versailles". Németország legnagyobb barokk kastélya található itt.

Eberhard Ludwig von Württemberg hercege (1693-1733) alig 27 évesen, 1704-ben tetette le erdeiben, 14 km távolságra, Stuttgarttól északra az alapkövet egy vadászkastély építésére. Ebből készült el 1773-ban az impozáns barokk rezidencia, mely Németország legnagyobb kastély-létesítménye, 18 különböző épülettel és összesen 452 helyiséggel, egy 32 hektár nagyságú parkban. 

Az építőmesterek Johann Friedrich Nette és Donato Giuseppe Frisoni voltak. Az olasz freskófestő Colomba és stukkómester Carlone és Retti az udvari pompát is túlszárnyalva alkottak. A "régi" Corps de Logis mellett egy játékpavilon, vadászpavilon és egy udvari kápolna is létesült. A Corps de Logis tengelyén áll egy rövid távolság után piont de vue-ként a gazdag toronykoronákkal díszített Lustschlösschen Favorite. Mégis először a 18. század 20-as éveiben épített új Corps de Logis tette Ludwigsburg kastélyát a sváb Versailles-é. A kastély az 1758-ben alapított porcelán-manufaktúrának, a "Blühendes Barock" (virágzó barokk) kerti bemutatónak ad otthont, és a "Schlossfestspiele-nek" (kastélyi ünnepi játékoknak) játékteret.

Krakkó - teljes nevén: Krakkó királyi főváros - Kis-Lengyelország székhelye. Az ország harmadik legnépesebb városa (2001). Elővárosokkal együtt kb. 1 250 000 a lakosok száma. Területe: 326,8 km².

A Visztula folyó partján fekszik, a folyó felső részén. A város közelében már a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű. Mindössze a Wawel domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé.

A legenda szerint Krakkó neve Krak herceg nevéből származik. Nagyon valószínű azonban archeológiai ásatásokból és római forrásokból, hogy a név a környéket egykor benépesítő kelta Carragh vagy ehhez hasonló névre vezethető vissza. Más értelmezés szerint Krok a cseh legendákban szereplő hős volt. Szláv hercegi családok nevei között egykor szerepelt a Kruk.

Krakkó történelmi központja, az Óváros, Lengyelország korábbi fővárosában, a Wawel királyi székhely lábánál helyezkedik el. A 13. századi kereskedővárosban található Európa legnagyobb piactere, a Rynek Główny és számos történelmi háza, palotája és temploma. A város izgalmas történetének további bizonyítékai a 14. századi erődítések maradványai, Kazimierz, déli részén a régi zsinagógával, a Jagelló Egyetem és a gótikus waweli székesegyház, a lengyel királyok nyughelye.

Az Óváros kialakulása Szemérmes Boleszláv fejedelem uralkodása idejére tehető. Krakkó 1257-ben megkapta a magdeburgi városjogokat, és ekkor alakult ki mai Óváros városszerkezete. A sakktáblaszerű beépítettség abban a korban, amikor a legtöbb városra a szűk, kacskaringós utcák voltak a jellemzőek, a legkorszerűbbnek számított. Krakkó virágkora Nagy Kázmér uralkodása alatt kezdődött, amikor a kereskedővárosnak már 10 000 lakosa volt, és tetőpontját a Jagelló-ház uralkodása alatt érte el. A virágkor végét a Wasa-dinasztia uralomra jutása jelentette, s a város elvesztette központi pozícióját. A tűzvészek, a járványok tovább gyengítették a helyzetét, sőt a nemzetközi kereskedelmi útvonalak eltolódása a kereskedelmet is megrendítette.

Forrás: wikipédia

Gyula testvérvárosa

A Bodeni-tó (másként Konstanzi-tó, németül Bodensee, franciául Lac de Constance, latinul Lacus Brigantinus) édesvizű tó Ausztria, Németország és Svájc határán az Alpok északi lábánál. Közép-Európa harmadik legnagyobb tava a Balaton és a Genfi-tó után.

Meersburg város Konstanz badeni kerületben, 12 km.-nyire Überlingentől, a Boden-tó partján, pamutfonással és szőllőtermeléssel. Régi kastélya a hagyomány szerint a frank királyoknak volt lakóhelye, új kastélya pedig a konstanzi érsekeknek volt a palotája.