A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is a vár Károly Róbert királyi birtoka volt, amelyet a Németújvári család elbitorolt, majd Köcski Sándor visszaszerzett a királynak. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király a belső udvari köréhez tartozó Kanizsai János esztergomi érseknek adta, de a Kanizsai család hűtlensége miatt több tíz éven át a Garai család illetve Ozorai Pipo birtokába került. 1424-től ismét Kanizsai birtok, majd Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg.

A város életének meghatározó központja már évszázadok óta a görög katolikus székesegyház. Sokan a városban nem is tudják, hogy hivatalosan az Istenszülő templomba vezetése nevet viseli. A 17. században emelt templomból mára már nem sokat látni, főként azért, mert a székesegyház restaurálását 2004-ben fejezték be. Így ma teljes pompájában kívül-belül megújulva hirdeti Isten mindenhatóságát.

Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.

Csepp kis templom a reformátusoké a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírmihálydiban. Úgy is, hogy az eredeti, a tatárjárás után épült, akkor még a katolikusok vallásgyakorlását szolgáló ellipszis alakú épületet kétszer is bővítették. A mellette álló fa harangláb 1782-ben készült el. Addigra egy ismeretlen piktor a falra festette az ördögöt odabent.

A XIII. század második felében épült a késő román stílusú falusi templomok egyik legszebbike. A templombelsőben XIII-XIV-XVII. századi falfestések is láthatók.

A szentély bordás boltozata a XIV. század végén épült, a nyugati homlokzat fölött emelkedő körerkélyes torony tűhegyes, zsindellyel fedett sisakban végződik. Nemcsak a templombelsőben, de a külső homlokzaton is megőrződtek részletek az 1642-ben készült népies falfestésből.
A templombelsőben az építéssel azonos időben, tehát a XIII. században, a hajó északi falára és a diadalív felületére freskók kerültek. A szentek bizánci jellegű szigorú rendben sorakoznak a falon. Kozma és Damján bizánci orvos szentek, Péter, Pál és János apostolok, Szent Anna, valamint Mária, ölében a kis Jézussal.

A valamivel később, kora gót stílusban épült szentély freskói a feltámadott Krisztust és az apostolokat jelenítik meg. A reformáció idején fehérre vakolt és átfestett templombelső falfelületét népies stílusú kék-piros levélcsokrok sora díszíti. Készítésének idejét a szintén felfestett 1642-es évszám mutatja. A festett famennyezet 1777-ben készült, hasonló korú a népies barokkot idéző festett fa szószék, a karzat és a padok. A templomban látható az 1758-ban készült Rhédey Ferenc - epitáfium avagy halotti felirat.
 

Forrás: vendegvaro.hu