Erdély rendkívül gazdag különleges, értékes régi történelmi műemlékekben. Az építőművészet gazdag tárházából kiemelt 11 építmény, szubjektív válogatást jelent a történelmi Magyarország e területéről... Az esztétikum, az érték, a látványosság, a műszaki állapot is szempont volt a válogatás idején, nem egy épület világörökség is egyben.

Valamennyi látnivaló szerintem kötelező úti cél a magyar turista számára - ezeket tényleg érdemes felkeresni és alaposan megismerni - "alapművek". Nemzeti büszkeségeink és magyar emlékek, sajnos ma már határainkon túl.

Jó utat kívánok minden érdeklődő ismeretlen ismerősnek: BAGYINSZKI ZOLTÁN fotográfus

A szerző a készülő 4 kötetes Erdély könyvsorozathoz (Tóth Kiadó, Debrecen) készített fotói kapcsán, a közelmúltban kb. 80 alkalommal járt ERDÉLYORSZÁG területén.

Vállalom a szubjektív válogatást, ha Ön is ismeri a témát, szereti Erdélyt, kérem, írja meg nekem az Ön TOP 11-ét - köszönöm!
 

A Nemzeti Színház kivitelezése, Siklós Mária építész tervei alapján 2000. szeptember 14-én kezdődött, és rekord gyorsaságú kivitelezés eredményeként, alig 15 hónap alatt készült el. 2002. január 2.-tól megkezdődhettek a március 15-i színházavató előadás próbái, a művészek birtokukba vehették az épületet. A színház funkcionálisan három részre tagozódik. Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot "U" alakban szegélyező üzemi szárny. A színházat parkosított terek ölelik körül, melyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves tartozékai. Az épület területe szabadtéri színpaddal együtt 20.844 négyzetméter. Az előcsarnokba belépő néző teljes magasságában érzékelheti a közönségforgalmi rész térszerveződését.

Besztercebánya város Szlovákiában, 1920-ig Magyarország része, vármegyeszékhely. A Besztercebányai kerület és járás székhelye.

Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik.

A Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült. A patak neve pedig a szláv ’’bystrica’’ (= gyors folyású patak) víznévből eredeztethető. Nevének utótagja ércbányáival kapcsolatos.

Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. A várost a németek alapították a 12. században[forrás?]. 1255-ben említik először ’’Byzterchebana’’ néven, amikor IV. Bélától városi rangra emelte és a tatárjárásban elpusztított települést türingiai szászokkal telepítette be.

A legjelentősebb bányavárosok egyike. Első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században, a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. Itt tartották a Buda visszafoglalása utáni első országgyűlést. 1620-ban Bethlen Gábor is országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el. A szabadságharc idején fontos hadiipari központ, csak 1708. október 25-én foglalták vissza a császáriak. Erődítményeit ezután fokozatosan lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét Mária Terézia alapította. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye, valamint a Besztercebányai járás székhelye volt. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés.

Forrás: wikipédia.com
 

A Zsolnay Múzeum Pécsett a Káptalan u. 2-ben található állandó kiállítás, mely egyben a Janus Pannonius Múzeum része. A kiállításon a gyár díszművei láthatók kronológiai sorrendben, ezen belül stílusirányzatok, tervezők szerinti csoportosításban. A kiállítás része az 1990-ben megnyílt Zsolnay-emlékszoba, amely a Zsolnay család bútorait, berendezési és dísztárgyait, valamint a családtagokról készült festményeket, rajzokat és fényképfelvételeket mutatja be.

A simontornyai vár reneszánsz műemlék, Simontornya fő látnivalója.

A tolnai dombság északi peremén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió, melynek árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette az 1270-es években földesúri szállásul a vár korai magját Döröcske nembeli Salamon fia, Simon alországbíró.

1324-ben Károly Róbert Hencfia Jánosnak adta, 1347-ben a Lackfiak örökölték, majd 1397-ben a Kanizsaiaké lett. Tőlük birtokcsere által Ozorai Pipo szerezte meg, majd 1427 után a Garai família vásárolta meg. A Garai család fiúágon való kihaltával a vár ismét a korona tulajdonába került. 1500 körül Gergelylaki Buzlay Mózes, majd 1536-ban Pöstyéni Gergely főudvarmester szerezte meg.

Fénykora a 16. század első évtizedére tehető. Ekkor emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, de a palotaszárnyak is reneszánsz homlokzatot kaptak, bábos korláttal ékesítve. Inkább minden kényelemmel ellátott főnemesi rezidenciának, mint várnak számított, így az ország középső területeit viharos gyorsasággal megszálló török csapatok 1543-ben könnyűszerrel elfoglalták. A hosszú török uralom végét Badeni Lajos őrgróf seregének felvonulása jelentette 1686 szeptemberében, mivel a vár kicsiny védőserege meghódolt előttük. A 18. század elején tervbe vették felrobbantását, de a Habsburg-hű Styrum-Limburg család kérelmére épségben hagyták. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban a vár több éven át Bottyán János támaszpontja volt.

A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el, párhuzamosan a régészeti feltárásokkal.

Forrás: wikipédia