A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1–1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. 

Forrás: wikipédia

Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben. A község a Tisza folyó partján fekszik Bácskában.

1216-ban Zyntharew (Zintarév) néven említik először. 1247-ben a Csanád nemzetséghez tartozó Kelemenös ispán fiának, Pongrácnak birtoka volt, és a Tisza bal partján épült. Az átellenben levő oldalon keletkezett Zenta falu, mely a Budai káptalan birtoka volt. 1506 február 1-jén II. Ulászló emelte szabad királyi várossá. A városi ranggal egyidőben Zentának címeres pecsétet is adományozott: Kerek pajzsban, Szent Péter két kulcsa kereszt alakban egymásra téve, ennek mindegyik végénél egy-egy kecsege hal, fejükkel egymásnak ellentétesen állítva, a kulcsok fölött egy-egy virágzó kalász. A pecsétet a következő körirattal látta el: Sigillum Civitatis Zyntha. A török időkben magyar lakossága helyére szerbek települtek.

"1911-ben Zentán leégett a régi városháza ... A tetemes összeget megkívánó helyreállítást Zenta elöljárósága elvetette, és... egy új Városháza építéséről hozott határozatot... Az új Városháza tervpályázatára 1911 augusztusában írták ki az országos szintű felhívást....

A bírálók szerint az I. díjas XX. század jeligés terv készítője, Kovács Frigyes budapesti építész elképzelése felelt meg legjobban a programnak, és a költségösszeget is ő tartotta leginkább tiszteletben. Nagy előnyének számított, hogy a földszinten körös-körül üzleteket irányzott elő, a hivatali és közlekedőhelyiségei világosak, vásárcsarnoka mintaszerű, az idegen hivatalok pedig könnyen kikapcsolhatók az épületből...

Kovács Frigyes budapesti műépítészt 1912 januárjában bízták meg a Városháza kiviteli terveinek elkészítésével, azzal a feltétellel, hogy tervét a város által meghatározott változtatások szerint készíti el....A másodízben megtartott versenytárgyalás alapján a budapesti Saile Antalt fogadták el kivitelezőnek...A munka művezetésével Berzenczey Domokos városi mérnök lett megbízva, s a munkát 1913. február 1-jétől 1914.szeptember 30-áig, tehát 20 hónap alatt kellett befejezni...

Az új Városháza épülete a vele egységbe hozott járásbíróság és posta épületével , valamint a vásárcsarnokkal egyetemben egy zárt belsőudvaros tömböt képez. Architektonikus tömegében a legimpozánsabb zentai épület. A főtér nyugati oldalán helyezkedik el, s a városkép fő meghatározója. Tornya irányjelzőként magasodik a város fölé... visszafogott szecessziós díszítést helyezett előtérbe, mely jellegében már a funkcionalizmushoz közelít. A Főtérre néző megmozgatott épülettömeg szecessziós konceptusát a középrizalitként utcasíkba kitolt ovális alakú, kupolával fedett közgyűlésterem és a főhomlokzati traktus jobb sarkára elhelyezett, vagy 50 méter magas torony nyújtja. A közgyűléstermet két oldalról 10-10 ablaktengellyel osztott, manzárd tetővel fedett kétemeletes épületrész öleli át. Földszintjén körös-körül a torony kupolájával identikus kosáríves nyílású üzletek galériája sorakozik... Az épület díszlépcsőházának ás impozáns közgyűléstermének gazdag, plasztikus díszítése szintén szecessziós vonalvezetésű "
 

Forrás: wikipédia, Valkay Zoltán - Zenta építészete,2002

A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármeser által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja.

Róth Miksa (1865. december 26., Pest – 1944. június 14., Budapest) üvegfestő. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló "üvegfestészeti műintézet"-ét 1885-ben alapította , 1897-től üvegmozaik készítésével is foglakozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban Iparművészeti Állami Aranyérmet kapott, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József Rend lovagi fokozatát.

A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Több mint kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok őrzője. Törzsanyagát két nagyobb könyvgyűjtemény, a 40 000 kötetes Teleki Téka és a 80 000 könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezi. Az ún. vegyes gyűjtemény több egykori magángyűjtemény, megszüntetett felekezeti iskola és egy ferences kolostor idekerült töredékkönyvtáraiból áll - ily módon a hagyományos erdélyi könyvtártípusok szinte valamennyi változata jelen van az állományban.

Több kép!

III. Béla király 1184-ben alapított itt a Bakony szívében, királyi erdőbirtokon és vadászterületen monostort a cisztercieknek. Az első szerzetesek Franciaországból, a clairvaux-i apátságból jöttek. Clairvaux alapító apátja Szent Bernát volt, a 12. század legnagyobb embere és szentje. 1113 tavaszán testvéreivel, rokonaival, barátaival együtt mintegy harmincan kérték felvételüket a nem régen alapított "Új monostorba", Ciszterciumba, francia néven Citeauxba. Bernát élete végéig – 1153-ig – Clairvaux apátja maradt. Gyújtó szavára és szerzetesei példájára oly sokan vállalták a ciszterciek életmódját, hogy Európa néhány évtized alatt tele lett ciszterci monostorokkal. Szent Bernát életében Magyarországon csak egy alapítás történt, II. Géza király 1142-ben az osztrák Heiligenkreutzból cisztercieket telepített Cikádorra, a mai Bátaszék helyére. A legnagyobb jótevőjük azonban III. Béla király volt, aki Zircen kívül még négy helyre hívott cisztercieket.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

Az apátságban működő - az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó - intézmény őrzi az 1700-as évektől a ciszterciek által gyűjtött 65 ezer kötetes, páratlan értékű ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat ritkaságokat.

Figyelmet érdemel a műemléki védelem alatt álló berendezés, a zirci Wilde család asztalosmesterei által a Bakony fafajtáiból faragott intarziás bútorzat.

Forrás: wikipédia