1216-ban Zyntharew (Zintarév) néven említik először. 1247-ben a Csanád nemzetséghez tartozó Kelemenös ispán fiának, Pongrácnak birtoka volt, és a Tisza bal partján épült. Az átellenben levő oldalon keletkezett Zenta falu, mely a Budai káptalan birtoka volt.

1506 február 1-jén II. Ulászló emelte szabad királyi várossá. A városi ranggal egyidőben Zentának címeres pecsétet is adományozott: Kerek pajzsban, Szent Péter két kulcsa kereszt alakban egymásra téve, ennek mindegyik végénél egy-egy kecsege hal, fejükkel egymásnak ellentétesen állítva, a kulcsok fölött egy-egy virágzó kalász.

A Tiszához közeli hangulatos városközpont domináns épülete a keletnek néző monumentális zentai városháza. Eredeti színe sárga és fehér – napnak dicsérete, szemnek ékessége. A zentaiak büszkesége, városiasságunk legfőbb bizonyítéka. Egy virtuális Zenta alapköve. Zenta nevéhez igazán méltó építmény. ... Férfias jelkép az égbe szökő, lépcsőzetes, messze látszó, hangsúlyos torony (a szecessziós vonalvezetésnek megfelelően aszimmetrikus elhelyezést nyert), nőies elem a közgyűlési terem az alaprajzi formájával és még inkább a kupolafedésével.

A zentai Városháza húsz hónap alatt épült meg Saile Antal budapesti vállalkozó jóvoltából, aki 1906-tól több zentai vállalkozást is vezetett. Az épület stílusára nézve a szecessziós elemeket alkalmazó, tiszta faltükrök geometriája felé hajló, a vertikális tagolást pilaszterhornyolással erősítő akadémizmushoz közelít. A korabeli vélemények némi túlzással új-egyiptomi stílusúnak titulálták. Volumenje nehézkes, tornya zömöknek mondható. A kor igényeinek mindenben megfelelő felszereltséggel bíró épület földszintjén 24 üzlet kapott helyet.

Forrás: Zenta község hivatalos honlapja, wikipédia

A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármeser által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja.

Róth Miksa (1865. december 26., Pest – 1944. június 14., Budapest) üvegfestő. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló "üvegfestészeti műintézet"-ét 1885-ben alapította , 1897-től üvegmozaik készítésével is foglakozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban Iparművészeti Állami Aranyérmet kapott, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József Rend lovagi fokozatát.

A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Több mint kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok őrzője. Törzsanyagát két nagyobb könyvgyűjtemény, a 40 000 kötetes Teleki Téka és a 80 000 könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezi. Az ún. vegyes gyűjtemény több egykori magángyűjtemény, megszüntetett felekezeti iskola és egy ferences kolostor idekerült töredékkönyvtáraiból áll - ily módon a hagyományos erdélyi könyvtártípusok szinte valamennyi változata jelen van az állományban.

Több kép!

III. Béla király 1184-ben alapított itt a Bakony szívében, királyi erdőbirtokon és vadászterületen monostort a cisztercieknek. Az első szerzetesek Franciaországból, a clairvaux-i apátságból jöttek. Clairvaux alapító apátja Szent Bernát volt, a 12. század legnagyobb embere és szentje. 1113 tavaszán testvéreivel, rokonaival, barátaival együtt mintegy harmincan kérték felvételüket a nem régen alapított "Új monostorba", Ciszterciumba, francia néven Citeauxba. Bernát élete végéig – 1153-ig – Clairvaux apátja maradt. Gyújtó szavára és szerzetesei példájára oly sokan vállalták a ciszterciek életmódját, hogy Európa néhány évtized alatt tele lett ciszterci monostorokkal. Szent Bernát életében Magyarországon csak egy alapítás történt, II. Géza király 1142-ben az osztrák Heiligenkreutzból cisztercieket telepített Cikádorra, a mai Bátaszék helyére. A legnagyobb jótevőjük azonban III. Béla király volt, aki Zircen kívül még négy helyre hívott cisztercieket.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

Az apátságban működő - az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó - intézmény őrzi az 1700-as évektől a ciszterciek által gyűjtött 65 ezer kötetes, páratlan értékű ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat ritkaságokat.

Figyelmet érdemel a műemléki védelem alatt álló berendezés, a zirci Wilde család asztalosmesterei által a Bakony fafajtáiból faragott intarziás bútorzat.

Forrás: wikipédia

Új képekkel!

Eszék város lényegesebb részét, félkör alakú tornyokkal ellátott, kőfalakkal és a Dráva vizével elárasztott, széles sáncokkal övezték. A város magja körül, déli és nyugati irányban, egy kevésbé jelentős településrész alakult ki, melynek védőövét, helyenként félkör és négyzetes tornyokkal ellátott paliszád alkotta.

Az eszéki várkastélyt a XV. században említik meg (1472-ben, de lehet hogy már 1460-ban is). A XIV. századtól, sőt az egész XV. századon át, a vár és a település tulajdonosai a Kórógyiak voltak. 1526-tól, 1687-ig a törökök kezén volt, majd a visszafoglalása után, 1712. és 1719. között felépítették az Erődöt - egyike az ország legnagyobb erődítményeinek - melynek nagy része máig fennmaradt. A középkori várából, csekélyke nyomokon kívül, mára semmi sem maradt fenn.