Szalay Balázs győzött a tereprali országos bajnokság 2009. július 12.-én véget ért negyedik futamán, a Prohun 500-on.

A Gyula térségében megrendezett viadalon Szalay mögött Korda Erik lett a második, míg Palik László a harmadik.

A versenyen, melynek 775 kilométeres össztávjából 485 kilométer volt a mért szakasz, 27 autós egység állt rajthoz.

"Izgalmas, jó versenyen vagyunk túl. A szervezők fantasztikus munkát végeztek, nagyon tetszett, hogy Gyula belvárosában jelölték ki a szervizparkot, az egész hétvége során remek volt a hangulat. A pályák igen gyorsak voltak, talán a mai első szelektív volt egy kicsit technikásabb" - nyilatkozta Szalay Balázs.

Forrás: automenedzser.hu

Gyula város, Békés megye

A kálvária a római katolikus lakosságú települések és kegyhelyek egyik kultikus helye. Az ún. keresztútjárás, a keresztúti ájtatosság gyakorlásának egyik színtere. Legtöbbször hosszúkás alakú, gyepes terület, amelynek két hosszanti oldalán 7–7, összesen tehát 14 stáció helyezkedik el, a bejárattal ellentétes végén pedig rendszerint magaslaton Krisztus és a két lator ke­resztjei állnak. A keresztény ember, ha erre jár, legalább jelképesen járja végig Krisztus szenvedéseinek útját a pilátusi ítélettől a sírba tételig.” (Ma­gyar Néprajzi lexikon)

„A stációk arra emlékeztetik a keresztényeket, miként követték egymást az események villámsebesen és hallatlanul erőszakosan Jézus földi életének utolsó óráiban. A vér és kínszenvedés útja Pilátus ítélőszékétől a Golgotáig vezet: néhány százméternyi kanyargós út, amelyen az elítéltnek végig kel­lett cipelnie keresztjét a katonák gyűrűjében, és az evangélium tanúsága szerint "sok embertől kísérve". Az apostolok elrejtőztek. Csak édesanyja, Mária, János evangélista és Mária Magdolna kísérték végig.” (Új Ember) Az utolsó állomás Jézus és a latrok keresztjei. Az ide vezető stációk sz mát a 18. században 14-ben rögzítették, a ferences gyakorlat elismerésével.

„Kálvária (a latin calva, koponya szóból): magaslat (hegy) Jeruzsálem falain kívül, a keresztáldozat helye. A szó a Golgota értelmező fordítása: koponyák helye. A Kálvária Jézus idejében a kivégzések (keresztre feszíté­sek) helye volt. Földjében beásva álltak a keresztek függőleges szárai, ezekre húzták föl a vízszintes szárra fölszegezett halálraítélteket.” (Katoli­kus lexikon)

Gyula város, Békés megye

ARCHÍV KÉPEK BALLA TÍBOR GYŰJTEMÉNYÉBŐL

Az egykori Vármegyeháza, a mai polgármesteri hivatal barokk épületét neoreneszánsz stílusban építették át 1876-1877-ben. A karzatos díszterem kazettás mennyezetű. A földszinti helyiségek ma is boltozottak, és nagyon szép a díszteremig vezető lépcsőház.

A Petőfi téren található az egykori megyeháza épülete, melyben ma a Polgármesteri hival működik. 1950 előtt Gyula megyeszékhely volt, a város ebbéli szerepét Békéscsaba vette át. A mostani városháza 1793-ban épült, melyet az idők folyamán többször bővítettek. Végleges, mai formáját 1877-ben nyerte el. Több stílusjegy is felismerhető az átépítések miatt: barokk, klasszicista, romantikus.

A városháza dísztermében tartja üléseit a gyulai képviselőtestület, de ebben a teremben kapnak helyet a polgári esküvők is. A terem menyezete gazdagon díszített települések címereivel. Az épület főhomlokzatának timpanonjában Békés megye címere látható.

Forrás: gyulainfo.hu

Gyula város, Békés megye

Madárlátta felvételek a felvonulásról, Gyulán 2009. május 23.-án délután.

Old timer járművek, több, mint 100 mazsolett csoport, tűzoltózenekarok, nemzetközi és hazai delegációk rendkívül látványos és színes rendezvénye.

Egy nagyszerű ötletből lett valóság, amikor Hans Koch a Wörthi-tó partján fekvő Krumpendorf (Ausztria) Önkéntes Tűzoltóságának parancsnoka az 1970-es évek elején német, osztrák és francia tűzoltókat hívott meg eszmecserére. 1974-ben, az első találkozás alkalmával született meg a németországi Perlben a „Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúra" elnevezés. 1975-ben és 1977-ben ismét találkoztak a több országból érkezett tűzoltók Krumpendorfban, ahol egy alapszabályzatot hoztak létre, valamint életre hívták a Csillagtúra Szervező Bizottságot (irodát). Az egyik pont értelmében kétévente mindig más országban kell csillagtúrát rendezni. Kezdetben az országok közti barátság ápolása, a tapasztalatcsere állt a középpontban, majd a kör kibővült a sporttal, kiállításokkal, szakmai előadásokkal, tűzoltási-mentési bemutatókkal. A csillagtúra néhány utóbbi állomása: 1993 GYULA, 1995 Meppen (Németország), 1997 Ebeltoft (Dánia), 1999 Krumpendorf (Ausztria), 2001 Bruneck (Olaszo.), 2003 Bad Schlema (Németország), 2005 Bled (Szlovénia). A legutolsó Csillagtúra 2007. május 17.-20. között került megrendezésre Ausztriában, a Tirol tartományban fekvő Stummban.

Forrás: wikipédia

Gyula város, Békés megye

A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár az eredetileg mocsaras-lápos területen, a Fehér-Körös árterületén, egy alig kiemelkedő hosszúkás szigeten épült. 1430 körül Maróthy János, majd 1435-ben bekövetkezett halála után fia, László által megkezdett, illetve folytatott építkezések során emelték az udvart körülvevő téglalap alaprajzú magas, zárt téglafalat. A vár köröskörül zárt téglafalát csak a falkorona alatt látható néhány kisebb lőrés szakította meg, de ezek sem az ágyúk részére készültek. Az 1438. évi kimutatás a Zsigmond király által adományozott várakról a gyulai várat nem említi, mégis a vár 1445. június 9-én már készen állhatott, amikor kápolnájának felszentelésére került sor. A Maróthyak 1476.-ban bekövetkezett magtalan kihaltával a hatalmas uradalom és a vár a koronára szállt. Mátyás király 1482-ben fiának Korvin Jánosnak adományozta. 1566. júliusában Pertaf pasa körül záratta a várat és 40 ágyúval intézett támadást ellene. A vár ostroma 9 hétig tartott, és miután segítség nem érkezett, a víz, az élelem is elfogyott. Szabad elvonulás feltétele mellett az őrség megadta magát. A török azonban a megállapodást nem tartotta be és az elvonulókat megtámadta, fogságba hurcolta. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a Károlyi Sándor tábornok vezette kuruc csapatok 1705. május 31-én körülzárták a várat, de 24 napi eredménytelen ostrom után elvonultak. A vár 1904-től végleg lakatlanná vált. Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus téglavára.

Forrás: wikimapia.org

Gyula város, Békés megye