Gyula - Németváros
A galériában összesen 40 kép van. Megtekintéséhez kattintson a címre.
|
|
|
|
A gyulai németek a XVIII.sz.-ban, Mária Terézia uralkodása idején telepedtek meg Gyulán. Településük, Németgyula csak a XIX.sz. második felében egyesült Magyargyulával. Németek és magyarok mindig békében éltek egymással. A gyulai németek a XX.sz.-ra elmagyarosodtak, de sokan még mai is őrzik német származásuk hagyományát, a német nyelvet és kultúrát. A Németváros ma is a város jellegzetes hangulatú része. A régi Németgyula főterén áll a katolikus templom, a németvárosi Szent József templom.
A templomépület mellett, az egykori főtér kiemelkedő látnivalói a polgárházakon ( jellegzetes, nagyméretű, szárazkapus német házak) kívül az egykori Városháza épülete, főhomlokzatán 2 timpanonnal díszítve, a Máriás Schriffert ház, Gyula város egyik legrégibb, legpatinásabb épülete - főhomlokzatán szoborfülkében egy Mária szobor található.
A mellette lévő "Nap kocsma" és a legfontosabb, leghíresebb régi épület az Erkel szülőház (1795-ben épült), amely jelenleg emlékmúzeum. Bepillanthatunk a család egykori életébe, megtekinthetjük a mesterhez kötődő relikviákat és a zeneműveket is meghallgathatjuk az ódon falak között.. Itt született Erkel Ferenc a Himnusz zeneköltője és a magyar nemzeti opera megteremtője, városunk és MAGYARORSZÁG egyik legnagyobb fia.
A sokat fotózott Dürer Albert utca házsora emblematikus, hiszen látványos egyedi városképet jelent. A Német Önkormányzat, a Németvárosi Óvoda és a Német klub hatékonyan vesz részt a hagyományok ápolásában, a német kultúra és a nyelv szerepének megőrzésében. A Német klub épülete ad otthont a helytörténeti kiállításnak - Német Nemzetiségi Gyűjteménynek - ahol gazdag anyag mutatja be az itt élt, élő németek bútorait, tárgyi emlékeit, viseletét, dokumentumait.
Sajnos mára sok épület lebontásra, átalakításra került, már nincs meg az az egységes német városkép, amit a turisták és a német vendégek keresnek, gondolnak az egykori Német Gyuláról.
Forrás: gyulainfo.hu, Bagyinszki Zoltán
Gyula város, Békés megye
Vizek Gyulán
A galériában összesen 34 kép van. Megtekintéséhez kattintson a címre.
|
|
|
|
Önmaga a cím teljesen jogos, tudjuk ez a szép alföldi kisváros Gyula már sok jelzőt viselt a történelem során.
Ez most a legújabb, az átalakult belváros - a sok szökőkút,a régi kutak, a város folyója és a környező tavak, a Körös
igazi fotótéma, nyugtató, kellemes környezet a Gyulaiaknak és a Vendégek számára egyaránt.
A téma kapcsán az ismert és a rejtett vizeket szedtem csokorba, talán sokan nem is gondolnák milyen gazdag a város a " vizes látnivalókban " , e válogatással és a felsorolással szeretném sétára invitálni a képeket böngésző érdeklődőt...
Továbbá köszönetet mondok a LÁTVÁNYOS , VÁLTOZATOS, SZÉPSÉGEKET üzemeltető és karbantartó városi üzemeknek, vállalkozóknak, civileknek, polgároknak egyaránt. K Ö S Z Ö N Ö M!
Néhány obkektum a teljesség igénye nélkül:
első és kiemelt dolog az 500 évnél idősebb kút a vár udvarán!!!
Szökőkutak: Törökzug, Kossuth tér, Harruckern tér, Városház utca, Eszperantó tér, Húskombinát, Élővíz -csatorna
Kórház, Elizabeth Hotel, Városerdő.
Folyók, csatornák: Élővíz-csatorna (Ó-Körös), Bárdos, Fehér -Körös, ugyanitt a Tömlősgát, Fekete-Körös.
Tavak: Hunyadi, Rákóczi, Hősök, Erkel, Wesselényi, Bárdos, Homokbányák, Csónakázó- tó, Gyulavári, Dénesmajor
A Gyulai Várfürdő medencéi, vizei.
Víztornyok: Göndöcs-kert, Kórház, Húskombinát, Gyulavári.
Régi öntöttvas kerekes kutak: Aranykereszt Hotel udvara, Szív-Ház udvara, ST.László Gyógyszertár udvara.
Közterületi öntöttvas kutak: Közüzemi KFT. ép. előtt, József Attila tér, Béke tér.
Díszkutak a városban: Petőfi tér, a Főiskola előtti tér, a Piac, Apor V. tér, Kossuth tér, Szőlőskert utca, Gyulavári kastély.
Egyedi a gémeskút a Tanya múzeum mellett, továbbá található még 1-1igazi kerekes kút a családi házak udvarán is.
Gyula város, Békés megye
Csodálatos Ó-Körös (Élővíz-csatorna) Németváros
A galériában összesen 21 kép van. Megtekintéséhez kattintson a címre.
|
|
|
|
Az Élővíz-csatorna egy vízhasznosítási (többnyire belvíz) levezetésére szolgáló mesterséges csatorna Gyula–Békéscsaba–Békés között. Békéscsabán sok helybeli egyszerűen „Körösnek”, vagy „Körös-csatornaként” emlegeti, mivel jelentős részén az egykori Fehér-Körös holtágában halad. A belvárosi szakaszán a partszegély ki van betonozva, a part mentén szomorúfüzek állnak. Érdekesség, hogy a Gyulai Várfürdő a partja mellett épült fel. Szökőkutak, füzek díszítik partját, így ideális sétálóhely.
A közelmúlt pályázati eredménye által sikeresen fejlesztették a vízi közlekedést Gyula-belváros területén.
Fából több kikötő és tájékoztató tábla került kialakításra, bemutatva a hely élővilágát. Ma már rendszeresen csónakáznak, kajakoznak, túrázunak az Élővíz-csatorna teljes hosszában.
Fotópályázatokkal, túrákkal népszerűsítik a megye 3 városát összekötő "folyót". ( Zerge egyesület, KÖVIZIG, Gyula Város Önkormányzata) Az alábbi képek talán a legszebb részét mutatják meg a Németváros területén a gyönyörű vízivilágának (ez csak egy csábító bepillantás...)
Forrás: wikipédia
Gyula város, Békés megye









