Mottó: Karinthy Frigyes: "Magyar az, akinek Trianon legalább fáj."

Az emlékezés estje - mintha önök is részesei lettek volna az akkori eseményeknek. A képekhez kapcsolódó program Gyulán, fotó: (Pénzes Sándor és Rusznyák Csaba)

Emlékezés együtt a trianoni események évfordulójára Gyulán, a székelykapu előtt.

2010. Június 4. 19.00. (Több mint 500 személy tisztelte meg az emlékezés programját.)

Kohán György (Gyulavári, 1910. február 22. – Gyula, 1966. december 16.) Kossuth-díjas festőművész, grafikus. Jeles képviselője az alföldi festőknek és a hódmezővásárhelyi művésztelepnek. drámai koloritú figurális kompozíciókat készített, a modern stílusirányzatok hatása beépült művészetébe.

Gyulaváriban született az Almássy-kastély cselédszárnyában. Korán felismert tehetsége tette lehetővé, hogy apja kovácsműhelyéből a Képzőművészeti Főiskolára kerüljön, ahol Glatz Oszkár növendéke volt 1929 és 1930 között. 1930-ban kiállítással mutatkozott be Budapesten, a Nyugat képtárlatán. Ezután rövid időt Párizsban töltött.

Bay Zoltán Lajos (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington D.C., 1992. október 4.) a XX. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik.

Új helyen: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. és Tourinform Iroda I. emeletén, 5700 Gyula, Kossuth Lajos u. 7.

Az országban elsőként létesített különleges tematikájú - 140 rádióféleségből álló technikatörténeti kiállítás megtekintésére invitáljuk Önöket. Találkozni fognak a rádió alig ismert hőskorával és iparának kibontakozásával, a témaköröket a fejlődés vezérfonalán kapcsoljuk egymáshoz. Olyan módon, hogy ne csak ismereteket közvetítsünk, hanem felkeltsük az érdeklődést az akkor világszínvonalú magyar híradástechnika múltja iránt is.
Gyulán 2010 tavaszától új helyszínen találkozhatnak a látogatók a három évtizedes gyűjtő és kutatómunka eredményeivel, melyet korábban – nyolc éven át- magánműködtetésben láthattak. A régóta tervezett bővítésre is lehetőség nyílt a város kezelésében.

(A Gyulai XI. Kisüsti Pálinkafesztivál 2010. április 16-18. között zajlik)

A Magyar Pálinka Verseny

Pálinkának az a csak Magyarországon (valamint Ausztria 4 tartományában barackból) termesztet gyümölcsből készült gyümölcspárlat nevezhető, melynek alkohol tartalma teljes mértékben az adott gyümölcs erjesztéséből keletkezett, és semmilyen formában nem adtak hozzá sem cukrot, sem aromát és egyéb ízesítő anyagokat.

A világ számos helyén készítenek hasonló gyümölcspárlatokat, de leginkább Európára, azon belül is főleg Közép-Európára jellemzőek ezek az italok. A pálinka egyedi és hungaricum voltát a rendelkezésre álló páratlan minőségű gyümölcsalapanyag adja, melyet a talaj és éghajlat viszonyok egyedisége, gyümölcsnemesítő elődeink tudása biztosít számunkra.