Tihany - (Csárdás) Étterem és Múzeum, Kossuth u. 20.

A falu szívében, az Apátság parkolója mellett egy tornácos parasztházban csárda jellegű ételekkel, balatoni halkülönlegességekkel, szabadkéményes konyhamúzeummal várják vendégeiket.

A volt lakóház 1862-ben épült, szabálytalan alakú telken, fésűs, utcavonalas beépítéssel. Kőfalazatú, nyeregtetős, nádfedésű épület. Helyiségei részben pórfödémesek, részben boltozottak. Szabadkéményes konyhájában hasábkemence, utcai szobájában cserépkályha áll. Az épület legismertebb részlete az oldalhomlokzati oszlopos lopott tornác. Utcai homlokzata kétablakos, vakolatkeretelt. Oromzatán az építés évszáma, monogram és kereszt látható.

A 99. autós kirándulásom Erdélyben 2009. december közepén.

"Riportszerű írás" Borszék mellől, a Nagy-Bükk-havas 1300 méteres magasságából.

A készülő 4 kötetes Erdély albumának (Tóth Kiadó, Debrecen) utolsó részeit fotózom, sokat hallottam Borszékről, a vízről és a nagy hegyekről, ill. a vendégszerető kedves emberekről - gondoltam ezt a tájat is fel kell keresni, ezt ne hagyjuk ki.
Néhány telefon – a szimpatikus helyi RMDSZ és EKE vezetők szervezők ismét segítettek, nagyon köszönöm az izgalmas kalandot Nagyváradon Tibornak, Borszéken Istvánnak és Aladárnak.
A szállás a program és a külön kért terepjáró, no meg a jó téli fotós idő a rendelkezésemre állt december közepén, Borszéken.

Új képekkel!

Eszék város lényegesebb részét, félkör alakú tornyokkal ellátott, kőfalakkal és a Dráva vizével elárasztott, széles sáncokkal övezték. A város magja körül, déli és nyugati irányban, egy kevésbé jelentős településrész alakult ki, melynek védőövét, helyenként félkör és négyzetes tornyokkal ellátott paliszád alkotta.

Az eszéki várkastélyt a XV. században említik meg (1472-ben, de lehet hogy már 1460-ban is). A XIV. századtól, sőt az egész XV. századon át, a vár és a település tulajdonosai a Kórógyiak voltak. 1526-tól, 1687-ig a törökök kezén volt, majd a visszafoglalása után, 1712. és 1719. között felépítették az Erődöt - egyike az ország legnagyobb erődítményeinek - melynek nagy része máig fennmaradt. A középkori várából, csekélyke nyomokon kívül, mára semmi sem maradt fenn.

Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik szép alkotása.

A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg, másolata ennél több helyen, például itt.

A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a 18. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.

Lécs Ágoston apát irányításával megépített barokk templom belső berendezését Sebastian Stuhlhof faszobrász és műbútorasztalos készítette 1754-1779 között. A berendezések és a fából faragott aranyozott szobrok a közép-európai barokk művészet kiváló alkotásai. Ezeket méltón egészítik ki az 1889-90-ben végzett restaurálás során Lotz Károly, Székely Bertalan, Deák-Ébner Lajos által festett mennyezeti faliképek. A templombelső felújítása 1996-ban fejeződött be.

Forrás: wikipédia

Pécsi fotósélmények a megnyitó alkalmából.
2010. január 10. 18.00 - 19.20 a pécsi városháza tornyából.

Némi bátorságot és odafigyelést kívánó téli utazás-vezetés után szerencsésen érkeztem feleségemmel Zsókával a fesztiváli program helyszínére. ( erre készültem, ide feltétlen szerettem volna eljutni az idén, köszönöm a pécsieknek.)

A kissé feldúlt város az építkezés, a változások és a várakozás lázában égett. A közlekedés a tájékozódás nem mindig volt könnyű, de aki akarta az leküzdhette a nehézségeket. Mi akartuk!

2010. január 3.-án 16.00-17.00 között.

Újvidék város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa. Pétervárad város és község (járás) Szerbiában, ma Újvidék városrésze.

Nevét onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Gurwey fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrud királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja "kis vár" jelentésű.

1237-ben Peturwarod néven említik először. A római korban Cusumnak, majd Acumincumnak nevezett település volt itt. Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert magyar király Garai Jánosnak adta. 1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni.

A vár 1692 és 1780 között épült. Eszmei szülője Sebastian Voban márki, francia hadvezér, akinek kezdeményezésére több európai vár épült fel korábban is. A vár nagysága és az épületek száma szerint egyedülálló remekmű. A vár alatt 16 km hosszúságú alagutak vannak, amelyek egyben idegenforgalmi és épitészeti csodát képeznek. A várban kapott helyet a Városi múzeum, a Tiszti pavilló, A nagy harci kút, a hires torony az órával, amelyen a kisebb mutató a perceket a nagyobb pedig az órákat mutatja, továbbá a "Varadin" hotel és számos gallériák. A vár manapság elsőosztályú kulturális, művészeti és turisztikai lokáció.

Forrás: wikipédia, acenter-birotel.com

Szentendre város Pest megyében a Szentendrei kistérségben. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót.Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely.

Szentendre ősi városához számos kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei: Izbég (volt falu), Pannóniatelep, Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány…

Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár.

A népvándorlás korában a környék nem volt lakott hely. A 9. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhely (lat.: vicus militaris) és a hozzá tartozó polgári település romjait felújíttatta, s erődítménynek használta.

Forrás: wikipédia