Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből.
A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is.
Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót.

A Gresham-palota a magyar szecessziós építészet kiemelkedő épülete. Budapest V. kerületében található a Lánchíd vonalában, a Roosevelt tér 5–6. szám alatt.

Az épületre Angliában kiírt nemzetközi pályázatot a magyarországi historizmus egyik vezető építésze, sok más budapesti épület tervezője, Quittner Zsigmond nyerte el, 1905-1907 között az ő elképzelései alapján épült meg a gazdag szépségével és mozgalmas homlokzatával szinte szobrászati műnek ható iroda- és lakóház. Az építész munkatársa Vágó József neves szecessziós építész volt, a gazdag épületplasztikákat olyan kiválóságok készítették, mint Maróti Géza és Telcs Ede, a lépcsőházi üvegablakok Róth Miksa, a kovácsoltvas korlátok Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki. A tér is Quittner koncepciója kedvéért kapta meg ekkor az Akadémiától a Lánchídig ívelő körív jelenlegi szabályos formáját. 

Földszintjén egykor a híres Gresham Kávéház működött, e kávéházban tartotta összejöveteleit a Gresham-körnek nevezett művészeti társaság. 1987 óta más Dunaparti épületekkel együtt a Világörökség része.

Az épület privatizációja politikai botránnyá alakult, mivel abban Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök cége, a Medgyessy Consulting is részt vett. A botrányt kirobbantó Demokrata és Magyar Nemzet később pert veszített Medgyessyvel szemben. A Gresham palotában jelenleg a Four Seasons Gresham Palace Hotel nevű luxusszálloda működik.

Forrás: wikipédia

A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m).

Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről.

Község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben. A Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Fertő-tótól délre található.Önálló község a 85. számú úttól kb. 2 km-re. A Fertő menti falvakat összekötő országút szeli át. Vasútállomása Fertőddel közös. Közúton könnyen megközelíthető, Ausztria a kb. 10 km-re fekvő Pamhagennél érhető el.

Széplak ősidők óta lakott hely. Bella Lajos régész a Lóránt-dombon korai vaskori települést tárt fel 1892-ben. Római kori emlék a plébánia falába beépített sírkő, egy emberi fő domborműves alakjával. Széplak (Síplak) már korán jelentős hely volt, ezt bizonyítja egy 1250 körüli oklevél, ekkor az Osl-család birtoka. 1269-ben IV. Béla Hegykőre helyeztette át az emberemlékezet óta tartott hetivásárát.

Római katolikus templom Falusi méretekben hatalmas, kéttornyú templomot építettek az 1250 körül már állt templom helyére. A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel.

A Porpáczy Aladár Általános Művelődési központ kezelésében lévő Falumúzeum a falu néprajzi hagyományait, berendezési tárgyait, lakóinak életmódját a mutatja be. Az öt házból álló, szép, egységes, fűrészfogas beépítésű utcasor a Kisalföld népi építészetének remeke.

Forrás: wikipédia

Brassótól 27 km-re délnyugatra fekszik, Predeál és Simon tartozik hozzá. Neve a szláv Trk személynévből származik.

A Törcsvári szoros előtt áll 100 m magas hegyen Törcsvár vára. Erdély egyik legépebb vára, falai teljes épségben állnak. Törcsvár (Drakula – Vlad Tepes – váraként tartja számon Románia)

Brassótól DNy-ra, az egykori történelmi magyar határtól alig 30 km-re, Törcsvár (Bran) település mellett, a Törcsvári szoros előtt álló, közel 100 m magas hegyen épült a nagyjából trapéz alaprajzú, É – D-i irányú belsőtornyos vár. A legkeskenyebb és egyben a leginkább védelemre szoruló oldala a széles árokkal megerősített K-i, melyet 4 m vastag kőkockákkal borított, tömör pajzsfal zár le. Ennek tetején a védők számára védőfolyosó készült. A pajzsfal mögött álló palota kétemeletes, benne egykor tizenegy lakóhelyiség volt található, melyek közül a legnagyobb a lovagterem lehetett. A vár egyetlen bejárata a déli várfalból kiugró, négyszög alaprajzú, ágyúlőréses, vastag falú kaputorony emeleti részén nyílik, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. A kaputornyon keresztül a vár udvarára tehát kocsival vagy lóval bejutni nem lehetett. Az É-i oldalon, a szikla tetején négyszög alakú, meredek félfedéllel borított torony épült, mely kívülről magasnak látszik, de belülről csak kétemeletnyi. Mellette egy hét emeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya épült, melynek tetőrészéből kis figyelőtornyocska nyúlik ki. A nyugati, kerek torony aljában volt az ablaktalan börtön, ahová csak térden csúszva lehetett bejutni. Földszintjén a darabontok szobája volt, a torony közelében pedig a kb. 70 m mélységű kút. Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megőrző várának falai teljes épségükben, de többször kijavítva ma is állnak.

Forrás: wikipédia

A borostyán (szukcinit) gyakran tartalmaz zárványokat, sokszor épen maradt fosszilis rovarokat (szúnyogot, legyet, hangyát, százlábút) kisebb állatokat (gyík) növényi maradványokat, melyek az értékét növelik. Zárványként víz, terpentinolaj apró hólyagocskákban és pirit kristály is előfordul. Repceolajban kifőzve a gáznemű és folyékony zárványok eltávolíthatóak. Különböző ékszerek, faragványok, díszítőelemek készítésére használják.

Római elnevezése a sucus (=nedv) szóból ered. A görögök elektron-nak nevezték, mert dörzsölésre sztatikus elektromossággal feltöltődik. Francia neve a ambre, angolul amber-nek nevezik, mely egyaránt az ámbra szóból ered és az égésekor érezhető illatára utal. Magyar neve a Bernstein magyarított alakja, ami az ónémet börnen vagy bernen (=égni) szóból égő kő alapján eredeztetnek.

A híres szentpétervári borostyántermet eredetileg I. Frigyes porosz király készíttette, és 1712-től rövid ideig a berlini Charlottenburg kastély dísze volt. Fia, I. Frigyes Vilmos a mesés remekművet Nagy Péter orosz cárnak ajándékozta 1716-ban, aki a Pétervár melletti Carszkoje Szelóban található Katalin-palotába építtette be. A második világháború során a nácik lebontották, összecsomagolták és elrabolták a borostyántermet, amely valószínűleg Königsberg (Kalinyingrád) angol bombázásakor pusztult el. A Szovjetunió 1979-ben elkezdte újjáépíteni: a rekonstrukció 2003-ban fejeződött be, a német Ruhrgas jelentős támogatásával.

Forrás: wikipédia

Szalay Balázs győzött a tereprali országos bajnokság 2009. július 12.-én véget ért negyedik futamán, a Prohun 500-on.

A Gyula térségében megrendezett viadalon Szalay mögött Korda Erik lett a második, míg Palik László a harmadik.

A versenyen, melynek 775 kilométeres össztávjából 485 kilométer volt a mért szakasz, 27 autós egység állt rajthoz.

"Izgalmas, jó versenyen vagyunk túl. A szervezők fantasztikus munkát végeztek, nagyon tetszett, hogy Gyula belvárosában jelölték ki a szervizparkot, az egész hétvége során remek volt a hangulat. A pályák igen gyorsak voltak, talán a mai első szelektív volt egy kicsit technikásabb" - nyilatkozta Szalay Balázs.

Forrás: automenedzser.hu

Gyula város, Békés megye

Szentlélek templom, Paks, Újtemplom utca

A katolikus hitközség Makovecz Imrét kérte fel 1987-ben egy felépítendő hitoktatási épületre. Az építkezés 1988 májusában kezdődött és 1990 június 03-án felszentelték a Szentlélek templomot.

A kortárs építészet jeles darabja közadakozásból épült, és így római katolikus templomot paksi és más magyar hívők; német, svájci, osztrák segélyszervezetek és egyházmegyék, köztük a müncheni érsekség; a Pécsi Püspökség; az Állami Egyházügyi Hivatal; Paks városa; a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság adományai tették lehetővé az épület megépítését.

Makovecz Imre a népi építészet korszerű felhasználásáért kapott Ybl-díjat. Magát organikus építésznek vallja; hiszi, hogy az ember és az őt befogadó épület között harmonikus viszonynak kell lennie, és épületei az emberre hasonlítanak: szemük, szemöldökük, orruk, koponyájuk van. Az emberi bordák ölelte térben a szív helyén fehér kő oltár, mögötte a feltámadó Krisztus kiterjesztett szárnyú angyalaitól kísérve, amint a fentről beözönlő fény felé emelkednek. A templom bejáratánál két angyal áll őrt - a Világosság-, és a Sötétség Angyala.

Forrás: paks.info.hu