Az Élővíz-csatorna egy vízhasznosítási (többnyire belvíz) levezetésére szolgáló mesterséges csatorna Gyula–Békéscsaba–Békés között. Békéscsabán sok helybeli egyszerűen „Körösnek”, vagy „Körös-csatornaként” emlegeti, mivel jelentős részén az egykori Fehér-Körös holtágában halad. A belvárosi szakaszán a partszegély ki van betonozva, a part mentén szomorúfüzek állnak. Érdekesség, hogy a Gyulai Várfürdő a partja mellett épült fel. Szökőkutak, füzek díszítik partját, így ideális sétálóhely.

A közelmúlt pályázati eredménye által sikeresen fejlesztették a vízi közlekedést Gyula-belváros területén.
Fából több kikötő és tájékoztató tábla került kialakításra, bemutatva a hely élővilágát. Ma már rendszeresen csónakáznak, kajakoznak, túrázunak az Élővíz-csatorna teljes hosszában.

Fotópályázatokkal, túrákkal népszerűsítik a megye 3 városát összekötő "folyót". ( Zerge egyesület, KÖVIZIG, Gyula Város Önkormányzata) Az alábbi képek talán a legszebb részét mutatják meg a Németváros területén a gyönyörű vízivilágának (ez csak egy csábító bepillantás...)

Forrás: wikipédia

Gyula város, Békés megye

Bled település észak-nyugat Szlovéniában, a Felső-Krajna régióban. Bled a Júliai-Alpokban található, kedvelt turistaközpont.

A település területe már a kőkorszak óta lakott. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozólevelében található, mikor Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket. Az 1278-as Mars mezei csata után Habsburg Rudolfhoz került, mikor legyőzte II. Ottokár cseh királyt. 1364-től Bled a Krajnai Hercegség része volt, majd 1809 és 1816 között a napóleoni Illír provinciákhoz tartozott. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése után a területet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz kapcsolták, Bled Karađorđević kormányzó nyári rezidenciája lett. Ezt a hagyományt Josip Broz Tito is folytatta, mikor itt építtette fel nyári lakhelyét (ma ez az épület egy luxusszálloda). Bled 1996-ban lett önálló község. 2000-ben ide tette székhelyét a IEDC-Bled School of Management, a „dél-és közép-európai Harvard”.

forrás: wikipédia

Farkaslaka a Felső-Nyikómente legjelentősebb községe.

Farkaslaka és Tamási Áron - a falu és az író - eggyé nőtt a hely- és a környékbeliek tudatában. Tamási sírját és az emlékművet naponta felkeresik, a Tamási-emlékház (szülőház) főleg a nyári idényben látogatott.

Az emlékmű alkotói Szervátiusz Jenő és fia Tibor (1972).

Farkaslaka a magyar irodalom klasszikus zarándokhelye lett.

Az Észak Velencéjének is nevezett Stockholm a Balti-tenger és a Mäleren-tó között, több szigeten fekszik. A mai város helyén az egyik, stratégiai szempontból kedvező szigeten a vikingek korában várat emeltek, majd az évszázadok folyamán a környező szigeteket fokozatosan beépítették. Azonban ma is sok tágas térséget és még több vízfelületet találunk itt, mindezek barátságos és egyedi arculatot adnak a városnak.

Stockholm leghangulatosabb negyede az óváros, a Gamla Stan. Itt áll a Királyi Palota, melynek udvarán naponta megtekinthetjük a látványos zenés őrségváltást.

Málta legmesésebb természeti látványa, az Azúr-ablak (Azure Window) a kis sziget nyugati partján. Ez az egyedülálló természeti tünemény egy sziklaképződményt takar, mely a víz fölött átívelve, egy ablakkeretet formáz, melyen vibrálva tűnik át a mélykék tenger. A közel 100 m hosszú sziklalap két 40m széles, gigantikus, erózió formálta oszlopon nyugszik.

A tenger itt összeköttetésben áll - egy csónakkal is bejárható 150m hosszú sziklaalagúton át - egy belső, sós vizű tóval - Inland Sea -, melynek partján kis csónakházak sorakoznak, vizének tisztasága pedig búvárkodásra vagy legalább egy rövid csobbanásra csábít.

Petőfi Sándor (1823-1849), a világon a legismertebb magyar költő szülőházát eredeti formájában őrizték meg és rendezték be a család relikviáival, a költő személyes tárgyaival.

A szülőház udvarán áll a világ első köztéri Petőfi-szobra - és műfordítói szoborpark köti össze a házat az új irodalmi múzeummal. Ebben a hagyományos eszközök mellett a multimédia segítségével is bemutatják a költő életművét, és azt is, hogy él tovább Petőfi az "irodalmon kívül", a világ mindennapjaiban, gondolkodásában. Itt rendezték be a helytörténeti kiállítást is, az emeleten pedig galéria működik, ahol a költő életéhez vagy életművéhez kapcsolódó képzőművészeti kollekciók láthatók.

Forrás: vendegvaro.hu

Hajós Magyarország déli részén, Kalocsától 20 km-re fekszik. A török uralom után Kalocsa érseke Gróf Csáki Imre Németországból több turnusban telepített ide családokat. Az ideérkezők kihasználták az "új haza" adta lehetőségeket.

A falutól kb. 3 km-re, a Duna menti löszhátra szőlőt telepítettek, az alatta húzódó löszpartba borospincéket vájtak. A pincék átlagosan 20-70 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük. Az Európában egyedülálló pincefalu 24 utcából és 1200 pincéből áll. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására.

Az Etna (szicíliai nyelven Muncibeddu, olaszul Mongibello vagy Etna, latinul Aetna) egy napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján. A vulkán területe 1200 km², kerülete a hegy lábánál 135 km. Európa legmagasabb működő vulkánja: jelenlegi magassága 3329 méter, ami állandóan változik a kitörések miatt.

Neve valószínűleg a görög aitho (égni) vagy föníciai athana (tűzhely) szavakból ered. A helyiek által használt Mongibello elnevezés a latin mons (hegy) és az arab dzsabal (hegy) szavak keverékéből alakult ki. A vulkán több szempontból is érdekes:

* először is azért, mert a Föld valamennyi vulkánja közül az Etna kitöréseit jegyezték fel a leghosszabb ideje és a legrészletesebben;

* másodsorban, mert működésének körülményei mai napig nem egyértelműek, ezért a vulkanológusok érdeklődésének középpontjában áll, akik a működés magyarázatára több, többé-kevésbé egyenrangú elméletet is kidolgoztak.

Forrás: wikipédia