Budapesti bankpaloták

Savaria Múzeum - Lapidarium

A város történetének beszédes bizonyítékai a múzeum kőtárában kiállított római kőfaragványok és feliratok. Többször olvashatjuk rajtuk a város nevét C(olonia) C(laudia) SAVAR(ia) formában, vagy provinciánk elnevezését P(rovincia) P(annonia) S(uperior) rövidítéssel. Hírt adnak a város, a tartomány gazdasági, társadalmi, vallási és kulturális életéről. Tudósítanak a polgárok életstílusáról, ízléséről, fényt derítenek a családi kapcsolatokra. Származásról, hovatartozásról, a közigazgatásban betöltött társadalmi állásokról nyújtanak felvilágosítást. Történelmi eseményeket rögzítenek, bepillantást engednek a birodalom művészet provinciális lecsapódására. A helyi ízlés, a művészet formakincs itteni alakulásáról és fejlődéséről tanúskodnak. Beszélnek a város jelentős épületeiről, szobrairól, a római kőfaragókról, művészetekről és megrendelőikről egyaránt.

forrás: ripapannonica.hu

Az amfiteátrum (a görög 'két oldalt' és 'színház' szavakból, latinul amphitheatrum) kör vagy ovális alakú, különféle rendezvények tartására használt tér, amelyet nézőközönség befogadására alkalmas fedetlen lelátó vesz körül.

Pula leghíresebb látnivalója és egyben a város jelképe a római amfiteátrum. Az aréna minden szempontból uralja a város látképét. Ha a tenger felől érkezünk, már messziről vonzza a tekintetünket és a városi utcák is ide vezetnek. A mai napig jól látható, hogy az ókori Rómában a város központja volt. Augusztusz császár építette az első században, később kibővítették, így érte el befogadóképessége a 23 ezer főt. Méretét tekintve a Római Birodalom ötödik legnagyobb amfiteátruma volt.

forrás: wikipédia

A Nyerges-tető a Csíki-medence déli részén Kászonújfalutól keletre és Lázárfalvától nyugatra helyezkedik el 875 m magasságban. A kopár dombon szembetűnő 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó csatájára figyelmeztető emlékoszlop. Tuzson János őrnagy és csapata 1849. augusztus 1-én itt védte Alcsíkot a túlerőben levő osztrák és orosz katonákkal szemben. Elszánt hű csapatát csak árulás útján tudták legyőzni (az Ügrös-pataka felől kerítették be őket). Ma a Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti nyergen áll a 1,60x1,60 m talapzaton elhelyezett oszlop és kereszt (5,40 m magas). Az emlékművet a Zsögödön lakó, olasz származású Pulini (Poulini) János készítette és 1897. augusztus 8-án avatták fel 5.000 ember részvétele mellett. Az ünnepségen jelen volt Tuzson János alezredes is. A környező települések évente kétszer, március 15-én, illetve a csata napján leróják kegyeletüket az emlékoszlopnál. A hősök temetője (a tömegsír) az emlékművel átellenben, tőle mintegy 100 méterre, egy tetőn látható számos sírjellel és kereszttel, köztük az Ismerős Arcok zenekar emlékkeresztjével.

Forrás: cchr.ro

A szépen berendezett kastély ma múzeum ( közlekedési és kortörténeti, bútorművészeti tárgyakkal, dokumentumokkal), egy részében kastélyszálló üzemel. Híres a kastélyhoz csatlakozó lóistálló a lóállománnyal együtt.
A közeli falusi temetőben található a családi mauzóleumban a " Legnagyobb Magyar "síremléke, AMELY IGAZI ZARÁNDOKHELY HAZÁNKBAN.

Máriagyűd Siklós város településrésze Baranya megyében. 1148-ban II. Géza király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a 15. században gótikus stílusban újjáépítették, majd a 18. században nagy barokk stílusú templomot emeltek. A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának

A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot[4] 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. 2008. szeptember 14-ével bazilika címet adományozott a kegytemplomnak XVI. Benedek pápa.

forrás: wikipédia

falu birtokosa gr. Fekete György 1779-ben templomot épített a katolikus híveknek, 1782-től a mogyoródi plébánia leányegyházaként látták el. A település és környéke 1808-ban került a mélyen vallásos Károlyi család tulajdonába, akik megnagyobbították a Szent György tiszteletére szentelt templomot és tornyot építettek hozzá. 1840 körül gr. Károlyi István elhatározta, hogy a környékbeli hívek számára plébániát alapít. Az eseményeket felgyorsította felesége, Esterházy Franciska halála, minek következtében elhatározta, hogy emlékére díszes plébániatemplomot épít Fóton, mely a család temetkezési helyéül szolgál.

A tervezéssel az ekkor még igen fiatal, kevésbé ismert Ybl Miklóst bízták meg, aki későbbi jó hírét többek közt fóti remekművének köszönhette. Az alapokat 1845-ben ásták ki. Az épület 1854-ben, a berendezés 1855-ben készült el. A templom titulusa a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz, ami azért érdekes, mert a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját 1854-ben mondták ki. A dogma kihirdetése után a világon ez a templom lett először a Szeplőtelen Fogantatásról elnevezve.

forrás: fotromkat.gportal.hu

Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. - Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója.1904-ben születésének 120. évfordulóján szülőfaluját Csomakőrösre nevezték. 1910-ben sírjánál az Akadémia emléktáblát helyezett el. 1920-ban megalakult – először – a Kőrösi Csoma Sándor Társaság Teleki Pál és Felvinczi Takáts Zoltán kezdeményezésére.

Forrás: wikipédia