Havi Archívum: 2016 december 27, kedd

Budapest – Mátyás templom

Budapest

A legismertebb magyar templom

A budai vár ékessége a hófehér, csipkés tornyú, színes Zsolnay cserepekkel fedett Mátyás-templom, Budapest legnépszerűbb temploma. A 2013-ban befejeződött, 7 évig tartó teljes körű felújításnak köszönhetően a templom ismét régi fényében ragyog.

A templom története

A templom eredeti neve Budai Nagyboldogasszony-templom, népszerű nevét onnan kapta, hogy Mátyás király mindkét esküvőjét itt tartották.
A XIII. században, a tatárjárás után alapított templom eredetileg gótikus stílusban épült francia mintára, később Nagy Lajos király építtette át, majd Mátyás király korában épül meg a templom fő tornya.
A török korban dzsámivá alakítják át, több részét lebontják, majd Buda felszabadítása után a jezsuiták kapják meg, akik a templomot teljesen átalakítják barokk stílusúra. A nagy rózsaablakot befalazzák, a gótikus toronysisakot elbontják, barokk hagymatető kerül helyére.
A templom homlokzata teljesen elveszti eredeti vonásait. Az 1700-as években egy tűzvész, majd egy villámcsapás pusztítja a templomot. Az 1800-as években készült képeket nézve egy teljesen más templom képét látjuk a mai állapotokhoz képest.
1867-ben, a kiegyezés után Ferenc Józsefet és feleségét Erzsébet királynét itt koronázzák meg. 1873-ban a király elrendeli, hogy a templom barokk jellegét szüntessék meg, és állítsák vissza az eredeti állapotokat.
1874-96 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre kerül sor, amely kialakítja az épület mai képét. Schulek a szomszédos épületrészek lebontása árán visszaadja a templom eredeti, különálló jellegét. Az épület falait több helyen a földig lebontatja, hogy rekonstruálni tudja az eredeti építészeti megoldásokat. Mindenütt a régebbi állapotok visszaállítására törekszik, de úgy, hogy a sérült részeket teljesen megújítja.
Schulek lényegében újraálmodta az épületet, az északi kápolnasor és a nagytorony felső része teljes egészében az ő elképzeléseit követik. Ekkor készült a templom belsejének díszítőfestése is, a falfreskók és a színes üvegablakok.
A második világháborúban, Buda ostromakor súlyos károkat szenvedett az épület, kész csoda volt, hogy a háború után nem bontották el az egészet, azóta szinte folyamatosan dolgoztak az épületen. 2013 végére sikerült visszaadni budavári főtemplomunk régi fényét.

A templomról

A hófehér mészkőből épült, színes Zsolnay-cserepekkel fedett neogótikus templom kétség kívül a budai várnegyed leglátványosabb épülete.
A Szentháromság térre néző nyugati homlokzat a legmonumentálisabb, itt látható a Schulek Frigyes által kiszabadított hatalmas gótikus rózsaablak és az impozáns, csúcsíves, bélletes főkapu. A homlokzatot egyértelműen a 80 méter magas gyönyörűen csipkézett harangtorony uralja.
Az oldalsó, rózsaablakkal díszített kapu, a Mária-kapu az egyetlen figurális díszítésű gótikus kapuzat, amely Magyarország jelenlegi területén fennmaradt – ha töredékesen is. A következő kapu a Halászbástya felé a jelenlegi bejárat, a belépőjegyeket a bejárati kapuval szembeni alacsony épületben tudjuk megváltani.
A templomot teljesen körül lehet sétálni, annyira jól sikerült a Schulek-féle neogótikus átépítés, hogy még az általa tervezett északi kápolnasort is simán el tudjuk képzelni Mátyás király korában.
A templomba belépve az első dolog, ami feltűnik, hogy a falak tetőtől talpig díszítve vannak meleg színekkel megfestett növényi- és geometriai mintákkal. Ezt a szecesszióra hajazó formavilágot Schulek Frigyes és Székely Bertalan találta ki, bár az eredeti gótikus templom belseje is festve volt.
A déli falon Lotz Károly Máriát dicsőítő freskósorozata között sorakoznak a templom hangulatát meghatározó hatalmas, színes üvegablakok, amelyek Schulek Frigyes és Székely Bertalan tervei szerint készültek.
A főhajó képéhez hozzátartoznak a templom oszlopain függő zászlók, amelyeket Ferenc József koronázására hoztak Budára a tartományok képviselői.
A tizennégyszög hét oldalával záródó főszentély központjában Schulek Frigyes koragót stílusjegyeket hordozó oltára áll. A középpontjában álló Madonna szobrot az országalapítás 1000. évfordulóján, 2000-ben, pápai engedéllyel koronázták meg a Magyar Szent Korona másolatával.
Az oltártól balra látható a királyi oratórium erkélye, ahol az uralkodó a szertartásokon helyet foglalt. Ide az ún. Király-lépcsőn fel is lehet menni, a karzatot körülölelő termekben kiállítást rendeztek be a legutóbbi rekonstruálásról.
Az északi oldalhajó végén található Szent László-kápolnában Lotz Károly freskóciklusa jeleníti meg a nép körében Szent Istvánnál is jobban kedvelt és tisztelt, 1077-95-ig uralkodó lovagkirály életét. Az oltár középpontjában a híres győri Szent László herma másolata áll.
Az északi oldalhajóból nyíló Béla-kápolnában őrzik III. Béla király (1172-1196) és felesége szarkofágját. A király Székesfehérváron megtalált maradványait 1898-ban temették ide, ez az egyik a Magyarországon épen maradt két királysírnak. (A másik, I. Andrásé a tihanyi apátságban van.)
A Béla-torony aljában találjuk a templom legősibb oszlopfőit: a két zömök oszlopot koronázó, 1260 körül készült dombormű könyvet magyarázó szerzeteseket, illetve egymással viaskodó torzállatokat ábrázol. E két faragvány Budapest legrégebbi kőfaragása, amely eredeti helyén található.
Közvetlenül mellette, az érdekes formájú ablaknyílás szintén Schulek Frigyes leleménye, amellyel elérte, hogy a körablak mind kívülről, mind belülről nézve a falsík közepén helyezkedjen el.
A főkapu melletti kápolnában, a Loretói kápolnában áll a templom kegyszobra. A templom Mária szobrát a törökök nem semmisítették meg, csak elfalazták. A visszafoglaló ostrom egyik rohamában a fal ledőlt, és a mecsetben imádkozó törökök előtt megjelent az elfelejtett, Nagyasszonyt formáló szobor. A babonás rémület segítségével, a templom már aznap este keresztények kezén volt. A jelenlegi kegyszobor egy márványból készült másolata az elveszett eredetinek.

http://kirandulastippek.hu/budapest/budapest-matyas-templom

Budapest – Fehér Kereszt fogadó

Budapest

Fehér Kereszt fogadó, a régi Buda emléke

A Batthyány téren nem lehet nem észre venni a régi, rokokó homlokzatú, a többinél alacsonyabb épületet. A 18. században a környékről indultak Bécsbe azok a gyorskocsik, amelyek az akkori legkorszerűbb távolsági közlekedési eszközök voltak. Falk Pál itt nyitotta meg 1730 körül a mai épület elődjében fogadóját. Az telken álló épület helyére fia, Falk Ferenc építtette a ma is látható házat, amelynek egyik szárnya a Batthyány térre, hátsó, több emeletes traktusa a Gyorskocsi utcára nyílik. A fogadó a Fehér Kereszt nevet kapta.

A hely színi előadásoknak és helyi mulatságoknak is otthont adott. II. József két alkalommal járt a fogadóban. A császár személye olyan mély benyomást tett a tulajdonos Falkra, hogy hagyatékából jelentős összeget hagyott rá. A fogadó a 19. században megszűnt, ezután lakóházként használták.

A mai is álló épület a történelem során sok viszontagságnak volt kitéve. Két nagy árvíz is elöntötte, előbb 1838-ban, majd 1876-ban. A 2. világháborúban súlyosan megrongálódott. Az egyre pusztuló műemlék nagyobb rekonstrukción, restauráláson 1974-ben esett át, amikor a pincéjét feltöltötték és lebetonozták. Ettől kezdve egyre süllyedt, a feltöltésre szánt sitt magába szívta a talajvizet, a lakások szinte lakhatatlanná váltak, a tartószerkezet megrogyott. Később eltávolították a süllyedést és vizesedést okozó elemeket, ám a folyamatot már nem tudták megállítani.

Érdekessége:

A mendemondák szerint Casanova a Fehér Kereszt fogadóban találkozott a szép budai molnárnéval. A 2000-es évek elején még működött az épület aljában egy ismerkedős esteket szervező bár, amely e legenda miatt kapta a Casanova nevet…

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/5-egykori-fogado-budapeste/

Freskók – falképek a történelmi Magyarországon 1.

Határon belül - 93.000 km2

Emeljük fel a fejünket ha templomokba, kastélyokba, intézményekbe, hivatalokba megyünk /ne csak a kalapunkat…, megérdemli az itt látható témakör.
 
Nézzük és csodáljuk meg festőművészeinket, a középkori alkotóinkat, akik elkápráztatják a látogatókat, a virtuális érdeklődőket.
A munkájukat sokszor a szédítő magasban végezték, állva, fekve, guggolva….. nem a kényelmes meleg szobában ülve dolgoztak.
Megszállott kreatív művészek voltak, akik megérdemlik a nagyobb odafigyelést ezt szeretném segíteni egy nagyobb fotókörrel.
Tartós ( visszatérő) és kellemes kulturális programot kínálva aktuálisan a karácsony közeledtével.
 
Erdély, Budapest és az összesített történelmi Magyarország freskói  és falképei ( Erdély külön történt ) kerültek bemutatásra csak egy vékony válogatás kb. 150 fotó keretében.
Kedvcsinálás a további érdeklődés  + információk megtekintése érdekében az alkotóművészek és fantasztikus helyszíneink jobb megismerése céljával.
Motiváció az internet segítségével, a fotó eszközével itt a Bagyinszki Galériában.
 
Bagyinszki Zoltán szerkesztő-fotográfus

Freskók – falképek a történelmi Magyarországon 2.

Határon belül - 93.000 km2

Emeljük fel a fejünket ha templomokba, kastélyokba, intézményekbe, hivatalokba megyünk /ne csak a kalapunkat…, megérdemli az itt látható témakör.
 
Nézzük és csodáljuk meg festőművészeinket, a középkori alkotóinkat, akik elkápráztatják a látogatókat, a virtuális érdeklődőket.
A munkájukat sokszor a szédítő magasban végezték, állva, fekve, guggolva….. nem a kényelmes meleg szobában ülve dolgoztak.
Megszállott kreatív művészek voltak, akik megérdemlik a nagyobb odafigyelést ezt szeretném segíteni egy nagyobb fotókörrel.
Tartós ( visszatérő) és kellemes kulturális programot kínálva aktuálisan a karácsony közeledtével.
 
Erdély, Budapest és az összesített történelmi Magyarország freskói  és falképei ( Erdély külön történt ) kerültek bemutatásra csak egy vékony válogatás kb. 150 fotó keretében.
Kedvcsinálás a további érdeklődés  + információk megtekintése érdekében az alkotóművészek és fantasztikus helyszíneink jobb megismerése céljával.
Motiváció az internet segítségével, a fotó eszközével itt a Bagyinszki Galériában.
 
Bagyinszki Zoltán szerkesztő-fotográfus

Budapest – Újpest Városháza

Budapest

Az 1840-ben alapított és azóta rohamosan fejlődő és gyarapodó Újpest adminisztrációjának ellátására az 1890-es években már túl szűknek bizonyultak az addig a József és az Attila utcák sarkán használt irodák, így 1895-ben határozatot hoztak egy kétszintes községháza felépítéséről a nem túl messzi Szent István téren.

A pályázatot 1898-ban írták ki, amit az ekkor már neves, elismert építészek, Böhm Henrik és Hegedűs Ármin közös pályázata nyert meg. A kivitelezést egy helyi építési vállalkozóra, Schreiber Gyulára bízták, a költségekre pedig 200 000 osztrák–magyar forintot különítettek el, aki 1899. május 13-án kezdett neki a munkálatoknak. Az épület teljesen 1900 nyarára készült el, az eredeti tervekhez képest kis belső módosítással, mert időközben a járásbíróságot, vele pedig a börtönt is ide költöztették. Utóbbit az alagsorba.

Szintén változás volt az eredeti elképzelésekhez képest, hogy a földszinti helyiségeket üzleteknek adták ki. Ezek egyike volt az a kávéház, ami Babits Mihály Újpesten játszódó, 1923-as Kártyavár című regényében is szerepelt.

Az épület a századforduló eklektikus-szecessziós irányzatát követi, aminek egyik legkiemelkedőbb alkotása lett. Fő oromzatának központi helyén a kor egyik emberideálja, Roland lovag szobra áll, aki a város törvényhatósági jogait hivatott jelképezni. Az épület hátsó oldalán, ami a Szent István tér felé néz, egy erkélyt alakítottak ki, hogy onnét szózatokat lehessen intézni az alant egybegyűltekhez. Bejárata előtt bérkocsiállomást alakítottak ki.

Az épület korabeli társaihoz viszonyítva gyakorlatilag tökéletes épségben vészelte át a teljes 20. századot, állaga azonban időközben jelentősen leromlott. Ennek, valamint jubileumának okán 1999-ben teljes felújításon esett át, azonban talán figyelmetlenségből adódóan a főhomlokzatán látható Budapest címerben megmaradt a vörös csillag.

1993-ban helyi védelem alá helyezték.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyula – Szeretlek Gyula!

Gyula városa

Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
amelytől fénylik a szirom,
amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
szivárvány-szikra, milliom.

(Victor Hugo)

Magyar freskók és falképek III. – világi alkotások

Határon belül - 93.000 km2

Az alábbi épületek freskói láthatóak:

Bécs – K. Hist. Múzeum, Munkácsy Mihály
Bécs – K. Hist. Múzeum, Munkácsy Mihály
Aszód – Podmaniczky kastély
Aszód – Podmaniczky kastély
Budapest – Fasori Gimnázium
Budapest – Fasori Gimnázium
Eger – Líceum, könyvtár
Eger – Líceum, könyvtár
Eger – Líceum, köynvtár
Eger – Líceum, könyvtár
Féltorony – Habsburg kastély
Féltorony – Habsburg kastély
Fertőd – Eszterházy kastély
Fertőd – Eszterházy kastély
Fertőd – Eszterházy kastély
Gyula – Almásy kastély
Gyula – Almásy kastély
Gyula – Almásy kastély
Gyula – Almásy kastély
Hédervári kastély, enteriőr
Hédervári kastély, kápolna
Hőgyész – Apponyi kastély
Hőgyész – Apponyi kastély
Kismarton – Eszterházy kastély
Krasznahorka vára, kápolna
Krasznahorka vára, kápolna
Lőcse – múzeum
Lőcse – múzeum
Lőcse – múzeum
Lőcse – múzeum
Pannonhalma – könyvtár
Pannonhalma – könyvtár
Sárospatak – Sub Rosa szoba
Sümeg – Püspöki palota
Szeged – Kárász u.,cipőbolt
Szeged – Kárász u.,cipőbolt
Tordas – Dreher kastély
Vaja – Vay kastély
Vaja – Vay kastély
Vaja – Vay kastély
Vaszsécseny – Ó-Ebergényi kastély
Vaszsécseny – Ó-Ebergényi kastély
Vaszsécseny – Ó-Ebergényi kastély
Veszprém – Püspöki palota lépcsőháza
Veszprém – Püspöki palota
Veszprém – Püspöki palota  részlet
Bük – Szapáry kastély
Budapest – Deák mauzóleum
Budapest – Várkert bazár
Sárospataki Kollégium könyvtára
Zsira Eszterházy kastély

Kassa – premontreiek temploma és rendháza

Felvidék

Az egykori jezsuita, ma premontrei Szentháromság-templomot Báthory Zsófia adományából I. Lipót császár építette 1671-1681- ben, Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita atyák Bethlen Gábor felkelése idején bekövetkezett, 1619. szeptember 6-i vértanúhalálának helyén.

A templom faragott kövekből megalkotott kéttornyos épülete reneszánsz stílusú. Homlokzatát két kagylós záródású fülke, valamint gyümölcsreliefes füzérdísz ékesíti. A kapu felett a Báthoryak és a Rákócziak egyesített fejedelmi címere látható.

A templom nagyszerű belső térhatása viszont már a nemes esztétikával létrehozott barokk architektúrának köszönhető. A szentély zárófala egyenes, de a neves festő, Schrött Erazmus olyan plasztikusan boltívesre festette ki, hogy szinte megtévesztő. Nagyon értékes a főoltár tabernákulumán álló, elefántcsontból faragott feszület.

A remekművek kategóriájába tartozik az epitáfium, mely a szentély északi falán I. Rákóczi Ferenc halálának állít emléket. A hársfából faragott emléktábla tetején fejedelem koronás alakja látható, belső mezején a Rákócziak címere. A tábla szélén hadi jelvények és felszerelések reliefjei. A címert övező keret latin körirata magyarul: „Rákóczi Ferenc úr Őfensége, Isten kegyelméből Erdély választott fejedelme, a magyarországi Részek (Partium) ura, a székelyek ispánja, Sáros vármegye örökös főispánja és örökös grófja, jámbor halállal múlt ki az Úr 1676. esztendejében júlis 8-án, életének 31. évében.“
1681. március 16-án a fejedelem édesanyját, Báthory Zsófiát is ennek a templomnak a kriptájába temették, mint ahogy a Rákóczi-család harmadik tagját, Rákóczi Julianna kisfiát, Aspermont János grófot is.

A templommal összeépült a premontreiek konventje és főgimnáziuma. A konvent egykor királyi ház (domusregia) volt, majd 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok székhelye. Fejedelmi udvarával lakott Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György is. Aztán jezsuita iskola lett, majd 1657-től a falai között működött a Kisdy Benedek egri püspök és jászói prépost által alapított egyetem, melyet nyomdájával együtt a jezsuiták vezettek. Ez az oktatási intézmény 1776-tól Királyi Akadémia (AcademiaRegia) néven a budai egyetem fiókintézete lett, jogi és bölcsészettudományi karokkal. A Bach-korszakban jogakadémiává fokozták le, s az maradt 1921-ig, amikortól Csehszlovákia már nem tartott igényt erre az intézményre.

1787-ben, amikor az itt lakó Baróti Szabó Dávid költő, paptanárt meglátogatta Kazinczy Ferenc és Batsányi János, kipattant a fejükből az ötlet, hogy megalakítják a Kassai Magyar Társaságot. Az együttműködés gyümölcse az lett, hogy egy évvel később már el is indították az első magyar nyelvű irodalmi lapot, a Magyar Museumot (1788-1792).

A rendház homlokzati falán öt emléktábla van.
Az egyik az egyetemnek állít emléket, melyet I. Leopold aranybullája is megerősített. Alfonz Groma és P. Merjavýalkotását 1978-ban leplezték le.
A vallási villongások következtében 1619-ben vértanúhalált szenvedett, azóta szentté avatott három papnak állít emléket Szabó Ottó bronz domborműve, melyet 1995-ben, II. János Pál pápa kassai látogatása idején helyeztek ide.
Jonáš Záborskýszlovák író, tanár 1849-5O-ben tanított a Kassai Egyetemen. 1926-ban ennek állítottak emléket JozefPospíšil márványszobrával.
Baróti Szabó Dávid költő paptanárnak a Csemadok állított emléket Bartusz György emléktáblájával, amelyet 1995-ben avattak fel.
2004-ben Bocskai István emléktáblája is felkerült az épület falára. A Győrfi Lajos szobrászművész alkotta domborművet a Bocskai-féle felkelés 400. évfordulója alkalmából rendezett kassai konferencia keretében leplezték le.

http://amikassa.sk/2014/06/18/a-premontreiek-temploma-es-rendhaza/

Budapest – Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia

Budapest

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum), röviden csak Ludovika vagy Ludovika Akadémia a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Az intézmény 1836-ban elkészült monumentális főépülete Budapest VIII. kerületében, a Ludovika téren áll, Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista stílusban.

A Ludovika Akadémia felállítását az 1808. évi országgyűlés mondta ki, a VII. törvénycikkbe cikkelyezte be, rögzítve, hogy az akadémia „kizárólag a magyar ifjaknak a katonai tudományokban leendő kiképzésére szolgáland”. Nevét Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királynéról, I. Ferenc király harmadik feleségéről nyerte, aki koronázási tiszteletdíjából 50 000 forintot ajánlott föl építésére (a második legnagyobb összeg – 30 ezer forint – Pest városától érkezett, Buda 8 ezer forinttal járult hozzá. Közadakozás útján és egyes hazafiak alapítványából (ilyen Buttler János gróf 126 000 forintos alapítványa) tekintélyes összeg gyűlt össze. Az 1812. évi II törvénycikkben tükröződtek a katonai Ludovika-akadémia részére folytatólag tett ajánlatok, amelyeket részletezett: Horvát- és Szlavonországok, Zala vármegye, Hont vármegye, Torontál vármegye, Arad vármegye, Bács vármegye, Pest vármegye, Trencsén vármegye, Temes vármegye, Nyitra vármegye, Nógrád vármegye, és a városok (Debrecen, Pest és Buda) fő- és köznemesei jelentős adományokat tettek.

József nádor 1831-ben tette le az épület alapkövét. A kormány mindent elkövetett annak érdekében, hogy létrejöttét megakadályozza, az összegyűlt összeget más célokra fordította. Az 1832-36. országgyűlés nem engedte meg, hogy a tanítás nyelve a magyar legyen; ugyanez ismétlődött a forradalom utáni időkben. A 124 szobát, 37 tantermet, kápolnát, konyhákat, számos éléskamrát és lovardát magában foglaló épületkomplexum 1836-ban készült el. Az épület éveken keresztül üresen állt, kivéve azt az időszakot, amikor az 1838-as pesti árvíz idején ide menekítették Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek egy részét, illetve itt szállásolták el az átmenetileg hajléktalanná vált lakosok ezreit.

Szervezetét az 1872. XVI. törvénycikk[4] szabályozta, és mint magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia 1872. november 21-én nyílt meg. Híres magyar katonatisztek tanítottak a Hadiakadémián, úgymint Werth Henrik, aki 1926-tól parancsnoka is volt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Péterffy palota

Budapest

Egyemeletes, barokk saroképület (volt Péterffy-palota), Mayerhoffer András, 1744.

Egyemeletes, “L” alakú, barokk lakóépület a Pesti Barnabás és a Galamb utcák sarkán.
Az egyemeletes, Pesti Barnabás utcai főhomlokzatán 2-3-2 ablaktengelyes, Galamb utcai homlokzatán 4 tengelyes épület homlokzatát a földszint fölött övpárkány, az első emeleten könyöklőpárkány tagolja, és két részes főpárkány zárja le. Valamennyi párkány csak két tengelynyi szélességben húzódik az oldalhomlokzaton. A főhomlokzati középső rizalit feletti – két oldalt fekvő angyalokkal, középen kővázával díszített – timpanonban öttagú korona alatt a Péterffy és a Nefferer családok címere látható. A főhomlokzaton, sávozott földszinti falfelületekbe illesztett kőkeretes ablakok között, szimmetriatengelyben helyezkedik el a kosáríves kapu, keretezésével egybefaragott Atlasz-szobrok által tartott konzolokra ültetett íves, kőbábos korláttal ellátott díszes erkély alatt Az emeleti főhomlokzaton, kettős lizénák között, a középső rizalitban vállpárkányról induló félkörívvel záródó, zárókővel ékesített két ablak között hasonló kidolgozású ajtó ;átható; oldalt két-két állótéglány alakú, fonatos-növényi motívumokkal díszített konzolpárokra ültetett csonka szegmensíves szemöldökpárkányokkal ellátott ablakokat alakítottak ki. Az emeleti falnyílások könyöklőpárkánya alatt fekvőtéglány alakú, ablaknyílások ritmusához igazodó falsávok helyezkedlek el. A sima oldalhomlokzatban egyszerű, állótéglány alakú kőkeretes falnyílásokat képeztek ki. E homlokzaton vörös márvány emléktábla jelzi az 1838-as árvíz magasságát.

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=582