Havi Archívum: 2016 október 28, péntek

Genf – Szent Péter Katedrális

A nagyvilágról

A katedrális építésének első fázisa 1160 körül zajlott. Több tűzvészt és helyreállítást, átalakítást is átélt, mire elnyerte ma látható formáját. A reformáció idején, a 16. században belsejét teljesen lecsupaszították, megfosztották a dekorációtól és színes falait fehérre meszelték, csak az ólomüveg ablakok menekültek meg. 1536-ban és 1564-ben maga Kálvin is prédikált az ősi falak között, széke még ma is látható a katedrálisban. A 18. században homlokzatát neoklasszikus stílusban alakították át, de alapvetően őrzi gótikus jegyeit. A katedrális tornyában található a Clémence névre keresztelt harang, a harangok királynője, mely 6 tonnát nyom és 1407-ben került mai helyére. A katedrális tornyába 157 lépcsőfok vezet fel, innen csodás kilátás nyílik a városra és a tóra.

forrás: http://svajc.szallas-utazas-ajanlo.com/a-beke-fovarosa-genf/

Érmellék – Szalacsi pincék- pincesor I.

Erdély - Partium

Nincsenek ugyan műemlékké nyilvánítva, de említést érdemelnek a szalacsi borospincék. A szőlőtermő vidékeken a legrégibb időktől fogva jellegzetes a domboldalba ásott, helyenként szabályos utcát alkotó pincesor. Napjainkban Szalacson megközelítőleg 970 pincét tartanak számon, ezek a domboldalba vájt pincék úgynevezett pinceutcákat alkotnak. Legtöbbjük még a múlt században épült. A legrégebbi 1803-ra datálható.

http://www.salacea.ro/tortenelem.php

Érmellék – Szalacsi pincék- pincesor II.

Erdély - Partium

A települést délen dombok (Szalacs-Székelyhídi dombvidék), északon pedig az Ér egykori mocsaras, lápos világa fogta közre. A vörös agyaggal fedett dombok kiválóan alkalmasak voltak szőlőtermesztésre is. S hogy a szalacsi emberek mennyire osztották — osztják ma is — az ókori bölcsességet, miszerint borban az igazság, mi sem bizonyítja jobban, mint a domboldalba vájt, nagy gonddal épített és karbantartott pincesorok, melyek napjainkban megközelítőleg 970 pincéből állnak.

http://www.salacea.ro/foldrajz.php

Hajdúnánás – 56-os emlékmű

Határon belül - 93.000 km2

Az 1956-os események helyszínén kőből kirakott kis halom tetején csaknem három méteres emlékmű áll; szövege szerint “Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi és elszármazott hősei, valamint a kiemelkedően sok meghurcolt és vétlen áldozat emlékére. Állíttatta Hajdúnánás Városi Önkormányzat a Magyarország Kormánya által létrehozott Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2013”
Az 1956-os kopjafa helyett felállított szobor egy lyukas zászlót lobogtató női alakot ábrázol. A kopjafa rossz állapota miatt lebontásra került.
Az avatásra ünnepélyes keretek között került sor.

Az emlékmű alkotója: Bíró Lajos, 2013

https://www.kozterkep.hu/~/23204/1956_os_emlekmu_Hajdunanas_2013.html

Balmazújváros – Kamilla Gyógy-, Termál- és Strandfürdő és a Semsey – kastély

Határon belül - 93.000 km2

A Semsey-kastély régi parkjában közelíthető meg a 3ha nagyságú Kamilla Gyógy-, Termál- és Strandfürdő. A két meleg vizes és egy hideg vizes kút hat medencét lát el.
A meleg vizes kutakból 1180 méter mélyről, 61 °C-os víz tör elő. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a strandfürdőt tápláló hévízkút vizét 1994. február 21-én gyógyvízzé nyilvánította. Az orvosi vizsgálatok a víz gyógyhatását idült ízületi betegségekben szenvedőknél igazolták. A 2002 nyarán átadott új fejlesztési ütemben 3 újabb medencét alakítottak ki, amelyek már sportcélokat is kiszolgálnak, valamint ezekben már élményelemek (pezsgőfürdő, vízgomba stb.) is helyet kaptak.

A város központjában, a Debreceni utca 2. szám alatt áll a XVIII-XIX. század fordulóján épült, kétszintes Semsey Kastély. Az utcai homlokzat középső, hangsúlyos rizalitán jó hajlású timpanon nyugszik, melyet négy ion pillér támaszt alá. A timpanon közepét napjaikban a család grófi címere ékesíti. A kocsiáthajtó négy kőoszlopon áll, fölötte díszes vasrácsos korláttal körülvett nagyméretű terasz található. A kastély alatt hatalmas, boltíves pincerendszer van. A Semsey Kastély 1959-től műemlék épület, 1971-ben az ország kiemelt műemlékei közé sorolták. A kúria az elmúlt években rangjához méltatlan funkciókat töltött be, rekonstrukciójára 2012-2013-ban került sor. A megújult kastélyban működik a Semsey Andor Múzeum és a Tourinform iroda, míg a rendezvényterem és a képtár kulturális események, előadások, időszaki kiállítások kedvelt helyszíne.

https://www.balmazujvaros.hu/turizmus/termal-es-strandfurdo
https://www.balmazujvaros.hu/turizmus/muemlekek-muzeumok/132-semsey-kastely

Szeged – 1956 -os MEFESZ megalakulása című gránit emlékmű

Határon belül - 93.000 km2

Az 1956. Szeged, a MEFESZ megalakulása című gránit emlékművet Tóth Béla készítette a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának felkérésére. Az alkotáson a szervezet megalakulásakor készült csoportfénykép bronz mása található. Az emlékművet 2006-ban adták át, az egyetem Tanulmányi és Információs Központjának parkjában.

Kevéssé ismert tény, hogy az 1956-os forradalom követelései először nem Budapesten, hanem Szegeden, a MEFESZ ülésén fogalmazódtak meg, annak október 20-ai nagygyűlésen.

A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ ifjúsági szervezet volt 1956-ban, amely megtörve a kommunista ifjúsági szövetség egyeduralmát, kulcsszerepet töltött be a forradalom követeléseinek kidolgozásában, a forradalom és szabadságharc hangulati előkészítésében és elindulásában.

http://www.hallgatoimozgalom.hu/posts/133-1956-szeged-a-mefesz-megalakulasa-emlekmu

Nagybánya – egykori Arany Szarvas fogadó, majd István Király szálló

Erdély - Partium

Csak türelem kell a dolgok megértéséhez, a szép kivárásához- Nagybányán.
Tízen éve járok Nagybányára, folyamatosan figyelem a hatalmas épület sorsát,  alakul-  kicsit nehezen, de az erdélyi magyar szecessziós építészet most már egyik legszebb darabja  látható a képeken.

Méltatlan, sajnos  ilyen a világ: A volt szálloda , kulturális központ, ( a híres Berger cukrászda is itt működött ) nem ment tönkre, pár év még és gondolom élettel is megtelik majd.
Igazán szép lett , a részletek a díszítés figyelemre méltó. Köszönjük Jámbor Lajos és Bálint Zoltán műépítészeknek a terveket,  1910 – 2016.
Természetesen a híres nagybányai festők is szívesen időztek az épület falai között ahol rendszeresen szerveztek bemutatkozó kiállításokat is.

Bagyinszki  Zoltán fotográfus

Az István Király szállót Nagybánya Polgármesteri Hivatala építette 1874-ben, Fésüs Menyhért mandátuma alatt. A szállóban volt egy étterem és egy kaszinó is. Az épületet 1901-ben modernizálták. 1989-et követően a szállót eladták. A törvénytelen eladás miatt kirobbant botrány még ma is tart. Hihetetlen, miként sikerült eladnia az Állami Tulajdon Alapnak a Polgármesteri Hivatal egy ingatlanját. A hotel 1998-ban egy lichensteini cég tulajdonába került. A szerződés értelmében az új tulajdonosoknak 3 év alatt 1.2 millió dollárt kellett befektetniük az épületbe.

2000-2001 között megcsináltatták a tetőt és az épület külsejét. Belsejét teljesen kiürítették az évek alatt, a csupasz falak maradtak csupán. Az új tulajdonosok jelzáloggal terhelték , amikor csak szükség volt rá. A város vezetés tehetetlenül nézi a főtér legnagyobb épületének helyzetét.

http://www.welcometoromania.ro/Baia_Mare/Baia_Mare_Hotelul_Stefan_m.htm

Nagybánya – a festők temetője

Erdély - Partium

A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, mely az 1896-ban a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, majd csak a második világháború vetett véget működésének. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult. Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein air festészet eredményeit meghonosította. A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt. Alapítói: Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla.

A nagybányai iskola a 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a hazai festőművészekre, hatása érvényesült a MIÉNK, a Nyolcak, a Szinyei Merse Pál Társaság, a KUT, az alföldi festők, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is, át meg áthatotta a magyar festőművészetet, ez volt az első festőiskola, melynek munkásságát a magyar közönség keblére ölelte s tisztelte.

A református temetőben a hegyek tövében idegenvezető – szakértő barátunk: Véső Ágoston festőművész volt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szeged – 1956-os forradalom emlékműve

Határon belül - 93.000 km2

A mű azt ábrázolja, hogy a szabadság lepkéjét , a kérészéletű forradalom jelképét 19 ember hordozza a vállán. 1956-os fiatalok, drága halottak, megtért disszidensek, túlélő barátok. Valóságos emberekről mintázta az alakokat, köztük van az ifjú Latinovits Zoltán, Mansfeld Péter, akit 18. születésnapja után 11 nappal végeztek ki, a szegedi forradalom mártírját, Danner Jánost is megörökíti, köztük van a szobrász is, aki 1956-ban volt fiatal, s még sok más ismerős arc. A lepke szárnyain Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. költeményének sorait olvashatjuk.

Melocco Miklós alkotása – 1997

https://www.kozterkep.hu/~/327/1956_os_forradalom_emlekmuve_Szeged_1997.html

Alsódörgicse – (Boldogasszony dörgicsei) templomrom

Határon belül - 93.000 km2

A Balatontól négy kilométerre, északra találjuk a falut. A falu felett a Gerenye-hegy oldalában, mint egy felkiáltójel magasodik a XIII. században épült román stílusú erődtemplom nyugati oromfala 22 m magasra. Az oromfal felső részén három ikerablak látszik, amelyek közül a déli már felújított, míg a másik kettő eredeti állapotban van. A romkertbe felmenve a templom alapfalai és az északi oromfal (torony) bolthajtásai megkapó képet mutatnak. Jeles érdekessége a romnak az akusztikája. A rom mellől gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra és a Balatonra. A rom melletti területen tökéletes, rendben tartott pihenőhely van kiépítve.

http://www.turautak.com/cikkek/varak–romok/templomromok/dorgicsei-templomromok.html