Havi Archívum: 2016 július 22, péntek

Bogát – Festetics kastély

Határon belül - 93.000 km2

A Festetich-kastély (Bogáti-kastély) múltja:

Szentkirály-Bogát uradalom területén 1856-ban állt egy kúria, ezt Festetich Dénes vásárolta meg. És az építészetnek hódoló földbirtokos a saját tervei alapján belefogott a kastélyának a megépítésébe. 4 év alatt egy csodaszép romantikus angol gótikus stílusú kastélyt építettek 64 szobával.
A kastélyhoz építettek egy télikertet is és a korábban a kúriához tartozó kis franciakertet egy szökőkutas, szobrokkal díszített angolparkká alakították. A kastély később Festetich Kálmán birtokába került, és a kastély az ő nevét viseli.
A kastély berendezése a korabeli feljegyzések szerint igencsak fényűző volt, telis tele antik műtárgyakkal, festményekkel, fegyverekkel és értékes keleti szőnyegekkel. A kastély rendszeren adott otthont nagy vadászatoknak és báloknak, igen pezsgett itt a társasági élet akkoriban.
Sajnálatos módon a II. világháborúban a szovjet katonák megszállása teljesen tönkre tett mindent az épületben, minden, ami érték volt elveszett, később hadikórház működött a kastélyban. 1945-ben államilag kisajátítottá vált a kastély, majd 1950-től a Megyei pártfőiskola, 1968-tól az MSZMP oktatási központja működött az épületben.

A Bogáti-kastély jelene:

1981-től a Fővárosi Tanács kapta birtokba a kastélyt. A Tanács felújítatta az épületet, és szociális otthon létesült benne. Jelenleg is idősek otthonaként funkcionál a kastély.
A kastély parkja természetvédelmi terület, az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.
Kellemes sétálni a több mint százéves fák árnyékában. A 11 hektáros parkban csodás mamutfenyő példányok magasodnak az ég felé, itt él a megye legnagyobb 32 méter magas és 132 cm átmérőjű mamutfenyője. A park engedéllyel látogatható, de az épületet az idősek nyugalma végett csak kívülről lehet megtekinteni.

http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/varak-kastelyok/Festetich-kastely-vagy-Bogati-kastely.html

- 2016 július 22, péntek - bzadmin Szólj hozzá

Szederkény – szőlők, pincék

Határon belül - 93.000 km2

Szederkény község Baranya megyében a Mohácsi kistérségben.

A község több mint 730 éves múltra tekint vissza, a falu először 1272-ből származó Árpád-kori oklevélben szerepelt, amelyben Szolnok (Zoulnuk) nembeli Péter V. István királytól engedélyt kapott, hogy Szederkényt a Szent keresztről elnevezett templomával együtt a nyulak szigeti (ma Margit-sziget) apácákra hagyja. Az okmány említi, Nyomja Szederkény felé eső hídját, amely a Krassó vagy Karasó (ma Karasica) patakon vezetett át. Valószínűsíthető, hogy a település a 13. század közepén jöhetett létre a tatárjárás után.

Forrás: wikipédia

- 2016 július 22, péntek - bzadmin Szólj hozzá

Kisnyárád – Kálvária

Határon belül - 93.000 km2

Kisnyárád Baranya megyében található néhány km-re Mohácstól, az 57-es főúttól 16 km-re, az M6 autópálya mentén, de annak legközelebbi lehajtójától 19 km-re. Dombok karéjában meghúzódó zsáktelepülés. Túlnyomó többségben a tájjal szinergiában lévő régi típusú, felújított parasztházak állnak az apró faluban, sok zöld növénnyel, fával, bokorral és virággal. 170 lakos tölti itt mindennapjait, származásukat tekintve magyar, német és cigány kisebbséghez tartozó családok. Helyben működő oktatási és szociális intézményük nincs. Fő nevezetességei a helytörténeti múzeum, a római katolikus templom, valamint a kálvária.

A kálvária
A Kálvária hegyen, a meredek oldal felső részén, késő barokk kápolna áll. Előtte a lejtőn nyugatra tekintő hiányos stációk sorakoznak, amik a 18. század végén készültek kései historizáló terrakotta domborművekkel. Stációképei eredetileg festettek voltak. Amikor ezek tönkrementek, kapták a most fent lévő, azonban sajnálatos módon nem teljes, agyag dombormű stációképeket, melyek eléggé rossz állapotban vannak már. Több stáció képeit megrongálták, a római katonák fejét szinte mindenhol leverték. A kálváriadombot szépen rendben tartják, azonban kálvária-járás, az elöregedő lakosság miatt már nincs. A stációk közt áll egy híres nagy tölgyfa. Ezt a fát a monda szerint az 1726-os évben a németek egy makk formájában hozták magukkal és ültették el, emlékül a régi hazából. A szép nagy lombkoronájú fa a mai napig látható.

http://geocaching.hu/download/pda-html/k/GCKNY.html

- 2016 július 22, péntek - bzadmin Szólj hozzá

Hévíz – Danubius Resort Hotel

Határon belül - 93.000 km2

203 klimatizált szoba és 7 lakosztály, erkély, hajszárító, fürdőköntös, telefon, minibár, rádió, TV. Összenyitható, antiallergén és mozgássérültek részére kialakított szobák.
Fizetős parkoló, buszparkoló, fizetős garázs (300 méterre a szállodától), szobaszerviz, mosoda, ajándéküzlet, széf, pénzváltás, business center, ingyenes WIFI, transzfer, autó- és kerékpárkölcsönzés.

Tudta Ön, hogy a hévízi tó

– vízének hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár a 33-36 °C-ot is eléri?
– vize állandó mozgásban van. Egyrészt balról jobbra forog lassan, másrészt pedig alulról felfelé, mivel a meleg víz állandóan felfelé tart, a hideg pedig süllyed le. Ez a kétirányú áramlás – állandó mozgásban tartja a  tó vizét és ezáltal egyfajta masszírozó hatást éreznek a fürdőzők?
– érdekes és szinte Magyarországon egyedülálló látvány télen? Amikor a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén. Ez a „sapka” gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes – inhalatorium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat?
– Magyarország legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet?

heviz.hu

- 2016 július 22, péntek - bzadmin Szólj hozzá

Balatonszentgyörgy – Tájház (Talpasház)

Határon belül - 93.000 km2

A tájra jellemző népi építészeti stílust ezen a talpasházon tanulmányozhatjuk leginkább. Ez a tájház a környék egyetlen, 1836-ból fennmaradt előkamrás, pitvaros, tornácos lakóháza.
A talpasház építéséhez nem kellett szakember, egy ügyes kezű jobbágy a szomszédok segítségével akár maga is felhúzhatta, javítani sem volt nehéz. A házhelyet vízszintesre egyengették. A falak és a nyitott tornác helyére lefektették a talpgerendákat. A leendő ház válaszfalainak helyére kerültek a közgerendák. Mindezeket összecsapolták. A szegfák és a koszorúfák alkották a ház további vázát. Ezek tölgyfából készültek, éppen úgy, mint a talpgerendákba és a koszorúfákba fúrt lukakba illesztett karók. A karók közötti részt gyertyánfaágakkal fonták be. Állatokkal tipratott polyvás sarat kentek föl ezekre egészen addig, míg a kellő falvastagságot el nem érték. A tetőzet kontyos vagy nyerges megoldású volt és nádból készült.

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/talpashaz_balatonszentgyorgy/

- 2016 július 21, csütörtök - bzadmin Szólj hozzá

Genf – vízsugár (Jet d’Eau), 145 m magas

A nagyvilágról

Genf legismertebb látványossága eredetileg nem a turisták kedvéért, hanem praktikus, vízügyi okokból született meg, a túlnyomás csökkentése volt a célja. Akkoriban talán senki nem gondolta, hogy a magasba szökő vízoszlop egyszer még a város jelképe lesz. 1866-ban még csak 30 méter magasra lövellt a vízsugár, a mai 130-145 méteres átlagmagasságát 1947-ben érte el. A szökőkút kb. 200 km/h sebességgel másodpercenként mintegy 500 liter vizet pumpál a magasba. A szökőkút a tó északi partjáról különösen szép látványt nyújt, ahogy a szivárványszínekben pompázó vízfüggönyön átsejlik a Mont Blanc hófödte csúcsa.

http://www.nlcafe.hu/szabadido/20091014/51__erdekes_latnivalo_amit_ne_hagyj_ki_ha_genfben_jarsz/

- 2016 július 21, csütörtök - bzadmin Szólj hozzá

Biharfüred – séta az esőben

Erdély - Partium

Biharfüred különleges tisztaságú, ózondús levegőjű klimatikus gyógyhely. Bihar megyében található, Nagyváradtól 80 km és Belényestől 25 km távolságra, 1102 m tengerszint feletti magasságban.
A település a minden oldalról magas hegyekkel zárt, szélvédett Jád völgyben helyezkedik el, köröskörül rengeteg fenyves veszi körül.és számos látványos túraútvonal indul innen.
Régóta és messze földön ismert volt az itteni 5,5 C0-os Csodaforrás (Izvorul Minunilor), melynek a fürdő létrejöttét köszönheti.
A gyógyhatásúnak gondolt hideg vízhez az egész környékről zarándokolt a nép enyhülést keresve bajaira.
Ekkor még csak egy esztena (pásztortanya) nyújtott itt menedéket, innen ered a hely román neve is.
Ez a Bihar-hegység legismertebb üdülő-pihenőhelye.
Régen a belényesi görög katolikus püspökség birtokát képező pihenőhely volt, ma kiépített üdülőtelep. Télen 5-6 hónapig síelésre alkalmas hó borítja a közvetlen környékén kiépített sípályákat.
Az 1400-1600 méteres hegyekkel körülvett telep ózondús levegője, előkelő csendje, a napsugárzás biztos gyógyulást nyújt vérszegényeknek, tüdőbetegeknek, idegi kimerültségben szenvedőknek, de főleg Basedow-kórosoknak.
A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.
Ez a régió egy óriási szabadtéri múzeumnak tekinthető.
A térség erős vidéki jelleggel bír.
A falvak, a hűen őrzött hagyományok és színes népviseletek igen vonzóak a turisták számára.
Az étel nem is esik jól egy deci, “egy húzás” pálinka nélkül, mondják a helybeliek.

Látnivalók:
Csodaforrás
Ladolina vizesés
Meziad és Medve barlang
a Boga, a Padis és Ponor vára
Vizes barlang és Pokol völgy
Lesu tó

http://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/biharfured-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-biharfured.html

- 2016 július 21, csütörtök - bzadmin Szólj hozzá

Párkány – Esztergom: Mária Valéria híd a Dunán

Felvidék

Egykori, még diapozitívról készült képsorozat!

A Mária Valéria híd az esztergomi Prímás-szigetet és a szlovákiai Párkányt köti össze a Dunán. Az itt élők sokáig Csonka hídnak nevezték. A Mária Valéria nevet I. József lányáról, a főhercegnőről kapta.

1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A II. világháborúban a németek felrobbantották a hidat. Az újjáépítése sokáig, fél évszázadig nem kezdődött meg, míg a 80-as években létrejött a Hídbizottság, akik kemény munkával Phare támogatásból végül elérték, hogy 99-ben megszülessen a kormányközi megállapodás a híd újjáépítéséről. A Párkányi, vagy Mária Valéria híd 2001 óta köti össze a Duna két oldalán elterülő két várost, Esztergomot és Párkányt.

Forrás: Wikipedia

- 2016 július 20, szerda - bzadmin Szólj hozzá

Révkomárom – Szent Rozália Kálvária templom

Felvidék

A komáromi Szent Rozália-templom a belváros és a vasúti városnegyed határán, a Rozália téren (a Kossuth tér északi részén) található. Félgömb alakú kupolájával a város egyik jellegzetes épülete, műemlék. Klasszicista stílusban épült.

A templom a Szent Rozália fogadalmi templom helyettesítésére épült, melyet a nagy pestisjárvány (1710-1711) emlékére emeltetett Cserkó István jezsuita plébános a Vág-Duna partján. A Nádor-vonal építésekor ezt lebontották, kisajátításáért a katonai kincstár kárpótlást fizetett a városnak. Részben ebből a pénzből épült az új templomot, melyet 1844 szeptemberében szenteltek fel. A főkupola elé két kisebb toronyt építettek, ahol a két harangot helyezték el. A templomot fallal vették körül, ezen belül helyezték el a keresztutat 14 állomással. Az 1848-as tűzvész után (mivel a katolikus templomok mind leégtek) itt tartották a katolikus, majd a református templom lebombázása után a református istentiszteleteket is. 1860-1880 között diákmiséket tartottak itt, majd 1906-ig helyőrségi templomként szolgált.

A templom kertjében kis kálváriát alakítottak ki, melyet a templomot körbeölelő téglafalba építettek be. A mintegy 70 m hosszú keresztút állomásai 5-6 méterenként követik egymást. A stációk a falból magasan kiemelkedő timpanonos építmények, a mélyedésükben elhelyezett keresztúti képeket zárható fatáblákkal védték. Az eredeti, bádoglemezre festett jeleneteket később a templomban helyezték el, az üres fülkékbe Pleidell János (1915-2007) komáromi festőművész sgraffito díszítő eljárással készült képeit helyezték el 1965-ben. Ezek a képek jelenleg (2008) nagyon rossz állapotban vannak, és a megfeszített Megváltót közbefogó megfeszített latrok egyikének is ledőlt a keresztje.

http://revkomaromiplebania.hu/articles.php?article_id=1

- 2016 július 19, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Sepsiszentgyörgy – Református templomvár

Erdély - Partium

A műemlék leírása:

Az épület egykori két védőfalából ma már csak egy, tojásdad alakú, szuroköntőkkel és bástyákkal tagolt várfal veszi körbe a templomot. A körítőfal bejárata felett harangtorony áll. A templom egyterű, a szentélyrészben gótikus hálóboltozattal, a hajóban síkmennyezettel, keleti és nyugati oldalán karzattal. Az épület hossza 30 méter, szélessége 9 méter, a falak magassága 8 méter.

Az egyhajós, világos gótikus teret eredetileg téglabordás hálóboltozat fedte le a hajó teljes hosszában, melynek bordái homokkőből faragott gyámkövekre támaszkodtak. Ma már csak a szentélyrészen láthatjuk az eredeti boltozatot, a hajó 1802-ben beszakadt mennyezetét síkfödémre cserélték. Az évszázadok során épen maradt gyámkövek közül a poligonális szentélyrész északi sarkában levő kő egyik oldalára férfi, másikra női arcot faragtak, míg a vele szemben levő címerpajzsban Hold alakja látható. A hálóboltozat bordarácsa nem csak az erdélyi példák közül emelkedik ki összetett kompozíciójával. A nagyon sűrű szövésű hálómotívum több boltozattípus elemeit ötvözi. A boltozat „fiókjainak” záródásánál, egy jellegzetesen a bécsi építőpáholy gyakorlatában előforduló motívum jelenik meg. A boltozat középrésze homogén rombuszmezőkből felépülő hálóboltozat, míg a záradékon a sorolt rombuszháló boltozatok csillagmotívumai kaptak helyet. A boltozat csomópontjainak alaprajzi vetületben mérhető 90 cm körüli hossza megfelel a bordás boltozás követelményeinek. A boltozat nagy biztonsággal bordás hálóboltozat, a szerkezet a bordás boltozatok szerkesztési elvei szerint modellezhető. A poligonális szentélyt enyhén csúcsíves diadalív választja el a hajótól. Az épületbelső nagyméretű, csúcsíves ablakokon keresztül kapja a fényt, melyek ívmezejét egykor gótikus mérművek díszítették. Feltehetően az átépítés korából való a templom déli bejáratának homokkőből faragott, pálcatagos ajtókerete is. Késő reneszánsz koronázópárkánya a bejárati előcsarnok bolthajtása miatt csak töredékeiben látható.

A Daczók XVI-XVII. századi patronálásának köszönhetően több reneszánsz emlékkel gazdagodott a templom. A szentély déli oldalán, a falba beépítve az 55 évesen elhunyt szentgyörgyi Daczó Ferenc 1602-ben készült sírköve áll. Felső részén a Daczó címer látható – stilizált, indás-virágos késő reneszánsz ornamentika által körülvett mezőben koronából kinövő, jobbjában kardot tartó oroszlán – alatta az elhunyt neve, halálának időpontja. A síremlék latin nyelvű körirata nem olvasható ki teljesen. Kezdősora: Me revocat Patria chara… Újra elszólított engem a drága haza…

A XVI. századtól a templomot kettős falrendszerű, árkokkal kiegészített védőmű fogta körbe. Lebontott külső falsávja – mely az Orbán Balázs által közölt fényképen a déli és keleti oldalon még eredeti magasságában áll – alapjaiban ma is követhető. A védőrendszer belső várfala szokatlanul magas volt. Falgyűrűjének nyugati és déli oldalát a fal szintjétől előreugró, ún. külső tornyok erősítették meg. A nyugati torony ma is áll, 1980-ban állították helyre. A déli oldalon, a bejárat felett a hajdani kaputorony helyén áll a mai harangtorony. Terméskőből felrakott falai felfelé elkeskenyednek, külső falát koronázópárkányban végződő széles támpillérek erősítik meg. A várfal védelmi szerkezete, az egykori gyilokjáróra utaló gerendafészkekkel, rézsútosan nyíló szuroköntőivel és lőréseivel a környék többi XV-XVI. századi vártemplomával rokonítható. Kerülete 136 méter, magassága pedig 10, 5 méter.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=255 – részlet

- 2016 július 18, hétfő - bzadmin Szólj hozzá