Havi Archívum: 2016 június 28, kedd

Békéscsaba – VII. Könyvtári Éjszaka – az idei téma Szlovákia

Határon belül - 93.000 km2

Kiállítás meghívó!

Objektív Felvidék,  Túra a Liptói Havasokba – Bagyinszki Zoltán fotói

Rendezvény időpontja: 2016. június 24. (péntek) 14.00 – 24.00

A Békés Megyei Könyvtár és a Europe Direct Tájékoztató Központ szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a VII. Könyvtári Éjszaka programjaira.

Hegyfalu – Széchenyi – kastély 2016. Széchenyi – emlékév tiszteletére…

Határon belül - 93.000 km2

A kastély feltehetően XVIII. századi barokk eredetű. Klasszicista stílusban 1815-ben építették át, majd a XX. század század közepén modern stílusban bővítették. Ma tüdőszanatórium. Parkja védett.A ma Széchenyi-kastélynak nevezett épület gazdái is sűrűn váltották egymást. A XVIII. századi tulajdonos, Gludovátz József 1794-ben a híres Dorffmeister Istvánnal festette ki a kastély nyolcszögű dísztermének mennyezetét, valamint a falakra 8 olajképet is rendelt tőle. A festő 14 oldalas verses magyarázatot írt az alkotáshoz “A Hegyaljai Történetbeli Képesszálának magyarázatja vitézi versekben” címmel. A falfestmény és a képek eltűntek. Maga a kastély kétszintes, egy tömbből álló, zárt négyszög alaprajzú. Az utcai homlokzat kocsialáhajtójának timpanonja hat jón oszlopon áll, míg kerti homlokzatának középső részét négy jón oszlop támasztja alá. A belső helyiségeket stukkó díszíti. A kastélyt 1815-ben klasszicista stílusban a Széchenyiek alakították át. Tőlük a XX. század elején a Sugár család, majd 1935-ben Gerliczy Félix vásárolta meg, aki felújíttatta az épületet.

http://www.fesztivalnaptar.hu/szechenyi-kastely/I312394/

Bükkszék – Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

1799-ben említi elsőként Vályi András a későbbiekben világhírűvé vált bükkszéki sós vizet: „…nevezetes kősziklából eredő forrás van a határában, mely tavasszal és ősszel úgy megfejéríti a sarat és gyepet, mintha liszttel meghintenék, érezhetően sós voltáért a marhák is nagyon szeretik.”

Fényes Elek Pesten 1851-ben nyomtatott „Magyarország geographiai szótára” már megemlíti Szék magyar falu ismertetésénél, hogy „ …van egy kőszikláből fakadó sóstartalmú forrás vize…”. Ferenci István 1935-ben a Bányászati és Kohászati Lapokban hivatkozik Pesty Frigyes 1863-ból származó leírására, mely szerint: „ A Sóslápu és a Sósverő nevet viselő szántóföldek… az ezen szántóföldek közt lévő sóskútról nyerték nevüket…”

A kőolajkutatás beindulása után, melléktermékként egyre több kútban jelentkezett a fent említett szódás, sós melegvíz. Ennek megvizsgálására 1938 tavaszán a szakemberek a lemélyített 27. számú fúrást használták fel. Erre a kútra alapozva készült el 1939-ben a strandfürdő.

Fürdőkúra esetén a reumás mozgásszervi betegségek és nőgyógyászati megbetegedések kezelésében is igen jó eredménnyel használható. A víz jódtartalma kedvező hatású lehet a vérkeringésre és bizonyos szembetegségek kezelésére, mint ahogy szabad a szabad szénsav tartalom is a vérkeringést befolyásolja.

Az eltelt 70 év alatt több helyen palackozták, de sohasem hiányzott a gyógyszertárak polcairól, míg nyaranta a gyógyulni vágyók százezrei keresik fel a község termálfürdőjét, melyet ma már talán a műemlékvédelmi besorolás is megilletne, hiszen melegvizes medencéi, öltözőkabinja az 1940-es létesítési állapotot őrizték meg.

A régi fürdőrészt a nagy érdeklődésre való tekintettel később kibővítették – területe 15300 m2, ebből 6600 m2 füvesített és fásított, ligetes terület – így a gyógyvízzel töltött medencék mellett egy 1000 m3 feszített víztükrű medence, gyermek medence, valamint egy vízicsúszda szolgálja a gyógyulni, pihenni és szórakozni vágyók kikacsolódását.

A fürdő 2012-ben teljesen újjáépült, és wellness részleggel bővült. A szabadtéri strandot júliusban adták át élménymedencével, új csúszdákkal. A Fürdőház decemberben nyitott, élménymedencékkel, Salvus gyógyvizes medencével, szaunavilággal, melyben helyett kapott a Salvus inhalatórium, ahol sűrített levegővel porlasztott, sűrű, sós ködpárát lélegeznek be, ez légúti problémákra jó.

http://www.bukkszek.hu/2015/?p=19 – részletek

Csokonyavisonta – Nagyatádi Szabó István síremléke

Határon belül - 93.000 km2

A település déli végén, a volt erdőcsokonyai temető északi – község felőli – szélén.

Nagyatádi Szabó István (Erdőcsokonya 1863 – Erdőcsokonya 1924) kisgazda politikus, miniszter síremlékét díszíti a két korabeli szobrászművész háromalakos bronz szoborcsoportja a kör alakú, talán kripta 1,5 méter magas tetején elhelyezve. Védett műemlék.

https://www.kozterkep.hu/~/17928/Nagyatadi_Szabo_Istvan_siremleke_Csokonyavisonta.html

Szigetvár – Rk. templom – Ali pasa dzsámija

Határon belül - 93.000 km2

Az Ali pasa dzsámi, mai néven Szent Rókus templom, a Zrínyi téren található. A dzsámi 1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre. A törökök kiűzését követően a római katolikus plébániatemplommá alakították át, majd 1788-ban a Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bővítették.

A dzsámi előterét barokk torony foglalta el. Alaprajza négyzet alakú, ablakai és ajtói szamárhátívesek, a sarkokban szalaktit díszítés látható.
A kupolát Dorffmeister István freskója díszíti, amely 1788-ban, a visszavétel 100. évfordulójára készült el. A freskón két témát örökített meg a festő, Zrínyi és Szulejmán halálát, vagyis a vár elestét, és a vár visszavételét.

A festő Zrínyit az antik mitológia Anteuszhoz hasonlítja. Marcona török harcosok emelik a magasba. Mögötte a magyar zászló látszik címerpajzsal és a kétfejű osztrák sassal. A Zrínyi körül csoportosuló törökök képe rendkívül változatos, tarka. A háttérben az ostrom alatt elhunyt Szuljmán látjuk ravatalon egy nyitott sátorban. A halott szultán felett zászlai és fegyverei látszanak.

A második képen egy édesanyát látunk, az egyház jelképét, akit gyermekei, a keresztény katonák oldoznak ki bilincseiből. Ezen a képen a festő saját magát is megörökítette.

A harmadik egységet a várból kivonuló törökök alkotják. Ezen a képen örökítette meg a várat felszabadító Vecchi Gábor ezredest a festő.
Az oltárkép ugyancsak Dorffmeister alkotása (Szent Rókus a keresztre feszített Megváltóval).

II. József egy 670 kg-os harangot adományozott a templomnak. A harangot újra öntötték, jelenlegi súlya 630 kg. Virágok, szőlőfürtök, levelek, valamint szentek domborművei díszítik, valamint két feliratot találhatjuk rajta. Ez a harang szólal meg szeptember 7-én a hősök emlékére. A templomot 1911-ben Schulek Frigyes és 1973-ban Bozó Pál tervei alapján építették újra.

http://szigetvar.utisugo.hu/latnivalok/ali-pasa-dzsamija-szigetvar-88520.html

Gyula – Tanár Urak, a példaképeink!

Gyula városa

Kiváló pedagógusok voltak!

Domokos György és Lindeisz Ferenc, a két jó barát életútja a legfontosabb állomásokkal.
Séta  Gyulán a Németvárosban. Az Ő kézfogásuk – másképpen – egy életre szólt !

Az őszinte tisztelet fotói:  Bagyinszki Zoltán

Gyula – Vár melletti régészeti feltárás

Gyula városa

Az ásatás során a palánkrendszer nyomaira és egyéb tárgyi leletekre is bukkantak a régészek.

Értékes információk és tárgyi leletek kerültek felszínre a gyulai vár külső védrendszerének régészeti feltárásán. Az ásatások során a kutatók, egyebek mellett rábukkantak a palánkrendszer harmadik bástyájának pontos helyére, de sikerült információkat gyűjteniük a külső várvonal két építési periódusáról is. A kutató árkokat április 3-án a nagyközönség is megtekinthette, ahol Liska András, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum régésze számolt be az eredményekről.

A Gyulai Hírlapnak a régész elmondta, a napjainkban is látogatható téglavár csupán a szíve volt az eredeti gyulai várnak, hiszen a középkorban ezt egy nagy kiterjedésű, több védvonalas, földből és fából készült erődítési rendszer vette körül.

– Ez a rendszer a Fehér-Körös egy természetes félszigetére épült, a téglavár pedig a terület észak-keleti peremén helyezkedett el. Írásos forrásaink szerint a palánkot az 1530-as években kezdték építeni a természetes folyókanyarulat mentén, és közvetlenül a török ostrom előtt már teljes egészében elkészült. A kutatás célja az volt, hogy kiássuk a védelmi vonal testének egy szeletét, illetve információt gyűjtsünk a várárok kiterjedéséről és mélységről is – tájékoztatta lapunkat Liska András.

GYULAI HÍRLAP • Fekete Cintia – részlet
http://www.gyulaihirlap.hu/106215-a-harmadik-bastya-helyet-is-megtalaltak-a-gyulai-k

Nagyszebenből a reneszánsz maradéka …

Erdély - Partium

Nagyszeben első írásos említései: 1192: Cipiniensis, 1199: Zebyn. Talán a hasonló nevű patakról kapta a nevét, de elképzelhető fordítva is, személynévi eredet, és átvonódás a patakra. A várost II. Géza királyunk alapította, Ő telepített először szászokat Erdélybe a XII. század közepén. Az első falusias jellegű települést a tatárok 1241 április 1-én elfoglalták, és elpusztították. A XII.-XIII. században épült háromhajós nagy templomuk is megrongálódott, bár kijavították, a XIV. század második felében elbontották, s helyén felépítették a ma is álló gótikus, a reformáció óta evangélikus, templomot. Nagyszeben szépen fejlődött, szabad királyi város volt. A harmadik, legkülső fal kiépítésével 40 bástyával erősített városfala jelentős védelmet biztosított szász lakóinak. A túlzott hatalommal és önállósággal rendelkező szászok gyakran szemben álltak királyainkkal is, Károly Róbert királyunk meg is szüntette a szebeni ispán hatáskörét, a tartományt szász székekre osztotta.

A XV. század elején a törökök háromszor is ostromolták, 1432, 1438, 1442, de elfoglalni nem tudták.  1442-ben Hunyadi János az ostromra készülő Mezid bég vezette török sereget a város mellett harcra kényszerítette, és megsemmisítette, a közben megérkező Újlaki Dénes csapatai segítségével. 1556-ban és 1571 tűzvész pusztította. 1610-ben Báthori Gábor csellel vette be. 1659-ben II. Rákóczi György fejedelem ostromolta a falak közé húzódott törökbarát Barcsai Ákos fejedelem miatt, de az érkező török csapatok elől elhúzódott, majd Szászfenes mellett ütközött meg a budai pasa csapataival. Vereséget szenvedett, és az itt szerzett sebesülésébe bele is halt. Ezt követte a súlyos lengyel, török és krími tatár megtorlás, pusztítás. Ekkor került Nagyvárad is török kézre. A Rákóczi szabadságharc alatt 1703-ban Rabutin császári generális Gyulafehérvárról Nagyszebenbe költöztette az erdélyi Guberniumot, kormányzóságot, 1790-ig innen kormányozták Erdélyt a habsburgok. Az 1848-49-es szabadságharcban a szebeni szászok a habsburgok mellé álltak, 1848-ban Bem Apó még hiába ostromolta, de 1849 márciusában rövid ostrommal elfoglalta.

1916 augusztus végén a Monarchiát aljas módon hátba támadó román csapatok súlyos harcban elfoglalták, de a magyar-osztrák-német csapatok rövid időn belül visszafoglalták, s december elején már Bukarestben, december végén pedig Konstancában voltak a győztes monarchiás csapatok.

Trianon előtt, 1910-ben 20.000 német, 10.000 román és 7.300 magyar lakosa volt. 2002-ben már 148.000 román, alig 2.500 német és 3.100 magyar lakott a városban. A nagyra nőtt, románná vált város eléggé lepukkant, de 2007-ben Európa kulturális fővárosa volt, az ehhez kapcsolódó pályázatokból a városközpont jelentős részét sikerült felújítaniuk a szász polgármester vezetésével. Az óvárosban számos szép középkori épület található.

http://www.erdely-szep.hu/Nagyszeben/index.html

Máramarossziget – Református templom

Erdély - Partium

A három toronnyal díszített templomot a 11. század második felében kezdték építeni. Sokkal később, többszöri átépítés során, 1862-ben nyerte el jelenlegi alakját.
A mai is csodálatos pompában tündöklő templomot újromán stílusban újították. Kertjében található Leövey Klára 1899-ben emelt emlékoszlopa és az 1848-49-es hős honvédek (Asztalos Sándor és Móricz Samu) 1887-ben emelt emlékműve.

http://www.utazzerdelybe.hu/reformatus-templom-Maramarossziget.html

Vác – történelmi emlékhely, a Váci csata emlékműve

Határon belül - 93.000 km2

Az 1867-es kiegyezéssel Magyarország szuverenitása egy részét visszakapta. Ez tette lehetővé, hogy az 1848-49-ben elesett hős honvédeink emlékét szabadon ápolhassuk.

Vác polgárai elsőként fogtak gyűjtésbe, hogy méltó emlékművet állítsanak a hősöknek.
Kossuth Lajos 100 Ft-t köldött Turinból a következő levél kiséretében:

Rudnay József úrnak,
a váci kerület választási elnökének.

Tisztelt Elnök úr!

Bocsánatát kérem, hogy a választásra vonatkozó válaszom
mellett egy kéréssel terhelem.
Ugy értesülök, hogy a váciak emléket kivánnak emelni a
váci csatában elesett honvédeknek.
A váci csata, amint egyik legdicsőbbike, ugy strategiailag
egyik legfontosabbika volt egész szabadságharcunknak.
Legyenek áldottak a váci honfiak s honleányok, hogy szent-
nek ismerik a multnak dicsőségét;
oh legyen az szent mindenha a nemzet előtt!
A multak dicsősége nagy nemzeti kincs. Nagy emlékezetek
alapítanak a népnek nagy jövendőt, mert nemes forrásai a ha-
zafias nagy tetteknek.
Nekem becses bizodalmuk nyilvánításával jogot adtak a
a váciak magamat közésük számítani.
Engedjék meg hát, hogy munkám megtakarított filléreivel
én is résztvehessek a hála adójában, melylyel szabadságunk el-
hullott bajnokai szent emlékének áldoznak.
Legyen – kérem – szíves elnök úr az ide rekesztett száz
forintot az emlék-bizottmánynak kézbesíteni.
És fogadja megkülönböztetett tiszteletemet és üdvözletemet.
Turin, aug. 23. 1867.

Kossuth Lajos s. k.

Az emlékművet a hétkápolnánál azon a helyen állították fel, ahol az 1849 április 10.-i ütközet alkalmával a visszavonuló osztrákok egy ágyúja elakadt.

Az emlékmű tervét Caciari Alajos építőmester és Krenedits Ferenc rajztanár készítették. A mevvalósítás érdeme a Zambelly Lajos alezredes /elnök/ és Degré Alajos százados /alelnök/ vezetése alatt működött váci honvédegyesületé.

Vác és vonzáskörzete 4000 Ft-t gyűjtött össze az emlékmű költségeire.

3600 Ft-ba került az ércbeöntése. A négy méter magas vas obeliszket a Gömör megyei Csisznavodán készítették a Heinczelman gyárban. Lépcsőszerű talapzaton nyugszik és bronzzal van befuttatva. A tetején lángoló ágyugolyó. A felső oldallapokon Magyarország címere, alatta koszorúval körülfont ágyugolyók. A négy fehér lapon a következő feliratokat olvashatjuk:

I.
Vándor megállj! tekints szét e mezőn,
HONVÉDEINK itt küzdtek a jogért,
S itt nyugszanak, kik vért és életet
Áldoztak a honért.

II.
Ha zsarnok lába nyomja e hazát,
Ne csüggedj el! hisz ŐK csak nyugszanak
Széttörni békót, szolgaláncokat
Fölkelnek újra ŐK, a – hősfiak!

III.
Ha a szabadság napját élvezed,
Áldd érte Istent s e szent hamvakat;
HONVÉDEINK véréből nőtt a fa,
Mely vész s viharban enyhe nyugtot ad.

IV.
MDCCCXLIX.
Aprilis X.

Július XV. & XVII.

Ezeket a sorokat Degré Alajos írta. Írt Kossuthnak is. Mint a Váci Honvédegyesület alelnöke meghívta őt az emlékmű leleplezésének ünnepére. Kossuth a meghívásra a következő levélben válaszolt:

Degré Alajos Honvéd Százados úrnak,
a Váci Honvéd-Bizottmány Alelnökének.

Tisztelt Alelnök úr!

Köszönöm becses meghívását a Váczi honvédemlék lelep-
lezési ünnepélyére.
Önök ez emlékben oltárt emeltek a szabadság hitvallásának.
Jól esnék bánatos lelkemnek ez oltár előtt együtt imádkozni
Önökkel a szabadság Istenéhez, hogy adjon az élőknek akaratot,
eltökélést `s erőt, híven, bátran, önzéstelenül szeretni a Hazát,
mikint ama dicsőséges holttak szerették.
De jól sejtette Ön, hogy e szerencsétől eltiltanak a körül-
mények.
Én elv embere vagyok.
Soknak  –  ne mondjam: mindennek,  –  máskint kellene
lenni a Hazában, mint amikint van, hogy én Ön becses meg-
hívásának megfelelhessek.
`S amit nekem tennem nem szabad, azt tenni fiaim sem
tartják szabadnak, nem mert fiaim, hanem, mert ők is elv emberei.
De ha testileg nem, jelen leszünk lélekben az ünnepélyen.
Megüljük a napot a számkivetés sivatagában `s hálás kegyelet-
tel áldva a magyar szabadság vértanuinak szent emlékét, könyö-
rögni fogunk Istenhez, távoztassa el Hazánktól az átkot, hogy
ama martyrok hiában vérzettek legyen.
Nem írok többet, nehogy a nagy múlt emlékének a törpe
jelennel összehasonlítása keserűvé tegyen. Mert ama múlt és e
jelen között, oly rémületes űrt ásott, nem a végzetes kényszerű-
ség, hanem az önbizalomvesztett megcsüggedés, hogy fejem
szédeleg, ha reá gondolok.
“Liceat sperare timenti”.
Hazafiúi tisztelettel `s baráti kézszorítással
Turin Julius 16 k. 1868
Kossuth Lajos s. k.

Mivel ez volt az első 48-as emlék hazánkban, avatása országos ünneppé vált, mely 1868. július 19-én fényes külsőségek között ment végbe.

A fővárosi vendégek a magyar gőzhajós társaság Budapest nevű külön hajóján jöttek. Az országos központi honvédbizottság Klapka György tábornok vezetése alatt jelent meg. Képviselve volt a pesti és a legtöbb vidéki honvédegyesület. Andrássy Gyula gróf miniszterelnök és honvédelmi miniszter, valamint Weinkheim Béla báró belügyminiszter egy-egy miniszteri tanácsossal képviseltette magát. Megjelent Gelich Rikárd tábornok, Aschermann ezredes, Földváry Albert, Horváth, Sréter, Madarász, Gorove sat.

A menet, melyben a vármegye és város tisztviselői, a káptalan tagjai és a kispapok is testületileg résztvettek, 10 órakor zeneszó mellett indult a Hétkápolna felé. A Hétkápolnában dr. Kovách Pál kanonok mondott misét, mely után az ezredekre menő közönség a honvéd emlék elé vonult. Itt a pesti nemzeti dalárda elénekelte a Szózatot, mely után Degré Alajos mondott emlékbeszédet.

http://www.radnoti-vac.sulinet.hu/munkak/helytort/hemlek.htm