Havi Archívum: 2016 május 31, kedd

Gyergyószentmiklós – Örmény templom és parókia

Erdély - Partium

A források tanúsága szerint az Erdélyt Moldvával összekötő kereskedelmi útvonal mellett elhelyezkedő Gyergyószentmiklóson már a XVII. század első felében éltek örmények, azonban nagyobb arányú betelepedésükre 1672-ben került sor. A templom egy sátortetös hajóból és alacsonyabb tetőzetű, sarkain pillérekkel erősített sokszögzáródású szentélyből áll. Tömegét a sok kis toldaléképítmény teszi mozgalmassá. Az északi és déli oldalon szimmetrikus elrendezésben egy-egy háromkaréjos kialakítású kápolna, illetve portikusz található. Az északi oldalon húzódik a négyszögletes sekrestyeépület, a nyugati oldalon a torony alsó szintjéhez kis előcsarnokot csatoltak. A torony oldalához ívelt vonalú, sarkain törpepillérekkel hangsúlyozott oromzat csatlakozik, mely mozgalmas, barokkos külsőt kölcsönöz az épület főhomlokzatának. A templom berendezését egységes kialakítású, értékes oltárok képezik. A két szélső szoborcsoport közvetlenül kapcsolódik a gyergyószentmiklósi örményekhez, ugyanis a jobb oldalon a város védőszentje, Szent Miklós jelenik meg püspöki ornátusban, előtte térdel a három lány, akit a legenda szerint pénzadománnyal segített meg. A baloldalon az örményeket keresztény hitre térítő Világosító Szent Gergely szobra látható, amint megkereszteli az előtte térdelő Tiridát királyt. A főoltárképen a templom titulusának megfelelően Mária megkoronázásának és mennybemenetelének jelenete kapott helyet.

http://www.utazzerdelybe.hu/ormeny-katolikus-templom-Gyergyoszentmiklos.html

Bükkfürdő – Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

A büki gyógyvíz, hasonlóan az országban található más gyógyvizekhez, a 20. században beinduló olajkútfúrásoknak köszönheti felfedezését. Az ötvenes évek végén felszínre törő termálvizet először lefojtották, majd a hatvanas évek elején az elfolyó vizet a Répce folyóba vezették. A környéken lakók jól ismereték már ekkor a gyógyhatású vizet, a hévízelvezető árkokban fürdőztek is. 1962-ben felismerve a vízben rejlő lehetőségeket, megnyitották az első gyógymedencét. Az 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé minősített büki termálvíz kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, vagy földes-meszes vizek csoportjába tartozik.

Összetételénél fogva, fürdőkúraként alkalmas heveny gyulladásos ízületi bántalmak kivételével valamennyi mozgásszervi betegség kezelésére. Ivókúraként alkalmazva hatásos lehet a krónikus gyomorhurut, fekélybetegség, és különféle emésztési zavarok gyógyításánál.

2001-2003 között a Büki Gyógyfürdőt felújították. Jelenleg a fedett- és a strandfürdő részen összesen 26 medence várja a fürdőzőket. Ezek közül 11 fedet, 11 nyitott, a további négy pedig árnyékolt, félig fedett medence.

http://thermaltours.hu/ részlet

Gyula – Boltmúzeum a “Süvegcukorhoz”

Gyula városa

Megnyílt a Boltmúzeum a “Süvegcukorhoz” nevet viselő kiállítótér Gyulán. A kereskedelemtörténeti tárlat az idén 50 esztendős Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum harmadik, kihelyezett boltmúzeuma.

Görgényi Ernő polgármester a bolt múzeum csütörtöki megnyitóján elmondta: Gyula középkori fejlődéséhez nagyban hozzájárult, hogy Károly Róbert vásártartási jogot adott a városnak. A török kiűzése után a csaknem teljesen elnéptelenedett vidék problémáit Harruckern János György – a múzeumnak helyet adó szakképző iskola és kollégium névadója – úgy oldotta meg, hogy ismét vásártartási jogot adott az uradalomnak, amely révén egy 200 éves virágzó időszak vette kezdetét. Gyulán a 19. század első felében fellendült a kiskereskedelem, az 1860-as években a város nagy vásári központtá vált.

Görgényi Ernő szerint azonban ma már a város nem a kereskedelemben, hanem a turisztikában vezető a dél-alföldi régióban, és az új múzeum hozzájárulhat a turizmus további fellendüléséhez.
A polgármester elmondta, hogy a városban jelenleg három ipartörténeti kiállítás látható, egy húsipari, egy cukrászipari és mostantól a kereskedelemtörténeti.
Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese az ünnepélyes megnyitón elmondta, hogy a kiállítás története 1983-ig nyúlik vissza, és Ábrahám György, az akkori élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat igazgatója kezdeményezte létrehozását. Az azóta megszűnt vállalat dolgozói egy év alatt mintegy ötszáz tárgyat és dokumentumot gyűjtöttek össze. Mint megjegyezte, a múlt megőrzésén fáradozó áldozatos gyulai polgárok jelenleg is folyamatosan ajánlanak fel újabb és újabb tárgyakat.

Felidézte, hogy a múzeum 1984. november 25-én nyitotta meg kapuit, majd a 2000-es években bezárt. A tárgyakat időszakosan Békéscsabára, a Zwack József Kereskedelmi szakiskolába szállították.

Görgényi Ernő elmondta, hogy néhány éve a Gyulai Városbarátok Köre vetette fel, hogy a boltmúzeum anyagának vissza kellene kerülnie Békéscsabáról Gyulára, ezért elkezdődtek a tárgyalások a múzeum “hazahozataláról”. Hozzátette: a restauráláshoz és a tárgyak elhelyezéséhez a Gyulai Szakképzési Centrum Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma nyújtott segítséget az önkormányzatnak.
Török Róbert kiemelte, hogy a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum az újranyíló kiállításhoz az egyik legszebb vegyeskereskedés-bútorzatát ajánlotta fel, amely a 19. század végén készült, a kor ízlésének megfelelő faragott oszlopokkal díszített, és Budaörsről származik.
Az árucikkek, a fűszerektől a lőporon át a csokoládéig és a papír-írószerig a két világháború közötti időszakot idézik – mondta el Török Róbert az MTI kérdésére.
A “Süvegcukorhoz” címzett kereskedés a szakképző iskolában, az egykori gyulai gyalogsági honvéd laktanya helyén nyílt meg. Török Róbert szerint az ide látogatók nemcsak a kereskedelemtörténettel, hanem az egykori huszárlaktanya történetével is megismerkedhetnek.

forrás: InfoRádió / MTI 2016.05.27. 05:05

A süvegcukor program megvalósításának szervezője, koordinátora a Polgármesteri – Hivatalból  Bagyinszki Zoltán vezető főtanácsos volt.

 

Temesvár – Dauerbach palota

Erdély - Partium

A Győzelem téren lévő Dauerbach palota 1912-1913 között épült, Székely László tervei alapján. Az épületet sokan Place néven ismerik, hiszen rögtön az épület befejezése után a földszintjén kapott helyet a Palace étterem és kávézó. A földszint északi részében egy gyógyszertár is működött. Az épület tér felőli oldala öt része közül három középső magasabb és a tető szintjén csúcsívesen kapcsolódik a három rész. A két oldalsó részen van két-két falpillér, a felső részén egy oromfal és a teteje alacsonyabban van, mint a középső részé.

http://www.welcometoromania.ro/Timisoara/Timisoara_Palatul_Dauerbach_m.htm

Tiszafüred – Meggyes csárda / Hortobágy

Határon belül - 93.000 km2

A Meggyes csárda a Tiszafüred és Kócs határát jelölő hasonnevű halom tövében épült a XVII. sz. utolsó évtizedeiben. A jelenlegi épületet a korábbi leégése után Tiszafüred város tanácsa építtette 1760-1770 között. 1902-ben kétezer koronáért Czinege János kondás számadó vásárolta meg, a későbbi híres gulyásszámadó, „Gróf Czinege” édesapja.

Az egykori sóút mentén létesült, de múlt század elején kijelölt új nyomvonal miatt mára a közúttól  távolabb eső, pusztai környezetben található csárda kiállítása a korabeli bútorokkal, tárgyakkal berendezett tisztaszobát, füstös konyhát, az ivót és a csárdás szobáját mutatja be.

A Meggyes csárda a füredi, ohati és az egyeki csendőrjárőrök éjszakai találkozóhelye volt, mégis kötődik hozzá betyártörténet is. A csárda működési engedélyét 1952-ben bevonták, és hamarosan a Hortobágyi Állami Gazdaság raktára lett. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság alapítása után egyik legfontosabb feladatának tekintette a Meggyes csárda megmentését: 1975-ben felújította és múzeummá alakította. A csárdamúzeum három helyiségének kialakítása és a belső berendezése a Meggyes csárda századfordulós életét és hangulatát idézi vissza.

http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/csardak-utja/oldal/meggyes-csarda-muzeum

Gázvezetés mesterfokon – képriport

Erdély - Partium

Amihez nem kell a kommentár…

Al- Dunán hajóval

Erdély - Partium

Nem is olyan sokkal ezelőtt a hajósok még azt hitték, a víz szeszélyes, és az iránytű a sárkányok birodalmát is megmutatja. Eszembe jutottak azok a felfedezők, akik a világ végét keresték. Hogy félhettek leesni a földkorong szélén, és hogy meglepődtek, amikor a mélység helyett soha nem látott, csodás tájak tárultak a szemük elé.

Jodi Lynn Picoult

Bigéri vízesés

Erdély - Partium

A Krassó-Szörény megyében, a Bigéri Természetvédelmi Területe található vízesést egy patak táplálja, és a víz egy közel 8 méter magas, harang alakú mészkőtufán folyik le. A vízesés nagyon neves mezőnyben érte el az első helyezést, hisz olyan természeti látványosságokat utasított maga mögé, mint a folyó nélküli Asik-asik vízesés, Ausztrália vízszintes vízesései, vagy a New York államban található Eternal Flame Falls, amely mögött egy természetes örök láng ég.

A Bigéri vízesés attól különleges, hogy nem egyetlen széles sugárban ömlik le a víz, hanem 45 apró párhuzamos szálra bomlik a vízfüggöny. A vízesés másik gyönyörű jellegzetessége a sziklán vastagon álló moharéteg, ami lágy, zöldes csillogást kölcsönöz az egyedülálló természeti látványosságnak.

http://www.agraroldal.hu/erdely-vizeses_img-1.html#

 

Szeged – Napsugaras tájház

Határon belül - 93.000 km2

Nyíl utca 43. sz. alatti napsugaras parasztház, Alsóvárosi Tájház

A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
Eredeti állapotában az Alföldre jellemző soros elrendezésű, háromosztatú, alápincézett lakóház. Építésekor szabadkéményes konyhával rendelkezett, a kéményaljában berakott tűzhellyel. Az utcára néző tisztaszobában sárból rakott boglyakemence állt. A ház hosszában az udvar felől nyitott, faoszlopokon nyugvó, fa korlátos, könyöklős ereszaljával rendelkezett.
A fölfelé keskenyedő szabadkéménnyel rendelkező konyhát egy füstfogó szemöldökfal választotta el a pitvar felől. A szabadkémény alatt oldalt kemenceszáj nyílt, innen fűtötték a tisztaszobát. A konyha hátsó falán a régi építésmód szerint középen kiszélesedő párkány középtűzhely volt. Alakjára, külsejére utaló nyomok itt már nem voltak, így az újonnan épített tűzhely nem az eredetit mutatja.

Alsóvároson jellemző módon az 1920-as évek táján kezdték el vékony tapasztott fafödémmel lepadlásolni a kéményalját, egy időben a főzőberendezések korszerűsödésével.
A konyha (pitvar) másik oldaláról újabb szoba nyílt. Padozata az első két helyiség szintjéhez képest magasabban helyezkedik el, alatta van a pince. Itt a helyi gazdálkodás tárolóeszközei, palackok, kasok, szőlőprés, hordók láthatók.
1903-1913 között a házat tovább bővítették istállóval, kocsiszínnel és hátsó szoba oldalához toldott kis kamrával. Az épületet 1963-ban helyezték műemléki védettség alá.
A jelenlegi állapot a 20. század derekának lakóterét érzékelteti a rekonstruált szobabelsővel, az újratervezett régies konyhával.

A Szegedet romba döntő tiszai Nagyárvíz után Lechner Lajos típusterveit kínálták az építkezőknek. A tervek megőrizték a házak tetőinek utcára tekintő, deszkás végoromzatát, a korábbi napsugaras díszítményt, amelynek legszebb példái Alsóvároson találhatók, bár napjainkra számuk töredékére zsugorodott.
Bálint Sándor néprajzkutató a barokk Istenszem (az alsóvárosiak ajkán Istenszöm), a Szentháromságot jelképező oltalmazó, bajelhárító háromszög népi megfogalmazását látta a napsugaras oromzatokon. A fenyőfa deszkázatnak több kialakítási módja ismert: rendszerint a padlás szellőzőnyílásából áramoltak szét a napsugarak. Az oromzat alsó szakaszában pedig zsalugátersáv futott végig, amelynek ritmusos sorában díszes vakzsalugáterek és gérbéllések váltják egymás. Az alsó csúcsokat legyezők zárják. Középen gyakran megjelenik a virágszerűen kiugró, úgynevezett mintafaragvány, stilizált növényi díszítőelemekkel. Figyelemre méltók az oromzat díszes, csipkézett vízvető deszkái is.

http://www.napsugarashaz.hu/?page_id=2

Kecskeméti Sándor szobrászművész – arcok

Határon belül - 93.000 km2

Rendkívül szerencsés pillanatban, egy tág perspektívákat megnyitó periódus kezdetén, a hatvanas-hetvenes évtizedfordulón lépett a magyar művészet porondjára Kecskeméti Sándor keramikus-szobrász művész. Ebben az időszakban az iparművészeti ágazatok aktív, mozgalmas alkotóterületekké, kísérleti és megújító törekvéseket összpontosító közeggé váltak. Oldódni kezdtek, majd fokozatosan eltűntek a tradicionális műfajhatárok, s az anyagválasztásban, az anyagmegmunkálásban is váratlan, szokatlan megoldások születtek. Újabb és újabb technikai eljárások kutatására és alkalmazására került sor. Az alkalmazott és az autonóm műtárgy arculata és státusa is módosult. A kerámia művészet megszabadult szigorú szabályaitól: az ún. használati és az ún. díszkerámia is továbblépett a konvencionális, a megszokott műforma-körből. A továbblépés elsőrendű indukálója az önálló plasztikai gondolkozás volt.

Mindezeken a nemzetközi művészeti kezdeményezésekben is általánosan érvényesülő és tetten érhető tendenciákon túl Magyarországon speciális feladatokat is kapott a kerámia művészet. A konvenciókba fulladó, a klasszikus formarend merev keretei között vergődő monumentális szobrászat és kiállítási plasztika, valamint a kisplasztika megújulásra inspiráló elemévé kellett válnia. Ekkoriban a hivatalos, sokszorosan kontrollált szobrászatban még alig-alig kapott hangot, szerepet -példának okáért- a nonfiguratív kifejezés, illetve megjelenítés. Ennek elsőrendű oka az ún. szocialista realista, majd a szigorúan valóságigényű realista művészet elvárásainak bilincs erősségű szorítása volt. A keramikusok azonban szabadon, illetve szobrász alkotótársaiknál sokkal szabadabban, a stílus-elvárásoktól viszonylag függetlenül működhettek. Elsősorban az épület-díszítő, illetve a belső, közösségi rendeltetésű terekbe kerülő-került kompozíciók terén jöttek létre fontos alkotások. Ezen művek alkotói voltak a fiatal Kecskeméti Sándor mesterei, ezen alkotások vonzáskörében végezte művészeti tanulmányait, kezdte meg önálló alkotómunkáját, tárta a nyilvánosság elé az első érett műveit.

Kecskeméti Sándor egy patinás magyarországi kisvárosban, Gyulán született 1947-ben. Családját az “ötvenes évek” magyarországi kommunista politikai viharai sodorták a dél-dunántúli Kaposvárra.

Wehner Tibor – http://epiteszforum.hu/kes-kecskemeti-sandor – részlet