Havi Archívum: 2016 március 29, kedd

Stuttgart – Porsche múzeum

A nagyvilágról

A Porsche Múzeum egy autómúzeum Németországban, Stuttgartban. Az első múzeum 1976-ban nyílt meg, ahol a Porsche autógyár prototípusait állították ki. A Delugan Meissl tervezte új épület 2009. január 29-én nyílt meg a cég székháza mellett.

A stuttgarti Porsche-birodalom Zuffenhausenben van, már az autópálya-lehajtón is ott a nagy címeres embléma, nem lehet eltéveszteni. A múltat és a milliós kincseket egy igazi palotában őrzik épp szemben a gyárral és a világ alighanem legnagyobb Porsche-szalonjával.
Nem is tűnik épületnek, inkább olyan, mintha egy házat véletlenül fejjel lefelé építettek volna fel, és most a pincéje meredne az égbe. Ez az extravagáns épület a statika csodája, a több ezer tonnás vasbeton kocka egy része a föld felett lebeg, ami a mennyországot, a szentély jelleget fejezi ki.

A kétszintes bemutatóteret mindenhol nyitott mennyezetek és átkötések törik meg, hogy ha lehet, még a belmagasság is olyan felfoghatatlan legyen, mint egy gótikus templomban. Az egész egyetlen óriási térnek tűnik, ahol méltó helyen pihenhetnek a kiállított csodák. Nem kell félni, hogy valaminek nem jut hely, ide legalább az elkövetkező száz év összes szériaautója és versenykocsija elfér. Persze sosincs szem előtt minden, a gyűjtemény folyamatosan átalakul és nagyon sokat utazik. A zuffenhauseniek nem akarják, hogy büszkeségeik örökre bezárva porosodjanak. Gyakran szerepelnek velük veteránversenyeken, és a fontosabb nemzetközi autószalonokra is magukkal cipelnek néhányat.
Mindaz, amit itt láthatunk, nem csupán a cég, hanem a Porsche család életműve is. Itt vannak Ferdinand Porsche korai munkái is, pedig valójában fiáról, Ferryről kapta a nevét a márka, mégis apuka mérnöki zsenije alapozta meg mindazt, amiért ma annyian rajonganak a világon. Van itt antik tűzoltó, kecses versenyautó, elegáns luxuskocsi és persze egy ős-Bogár is.

www.origo.hu – Balogh Bence cikke a múzeumról – részletek

Meghívó – “50 éves a Székely Aladár emlékkiállítás”

Kiállítások

Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. és a Székely Aladár Fotóklub
SZERETETTEL MEGHÍVJA ÖNT AZ

“50 éves a Székely Aladár emlékkiállítás”

című tárlatának megnyitójára.
Megnyitó időpontja: 2016. március 24. (csütörtök), 15.00 óra
Helyszín: Gyulai vár, borozó
A kiállítást megnyitja:
BAGYINSZKI ZOLTÁN
fotográfus
A kiállítás 2016. április 19-ig látogatható.

http://www.szekelyaladarfotoklub.hu/

Gyula – Almásy kastély anno

Gyula városa

ÁTADTÁK -LÁTOGATHATÓ!!!!!

Utazás, invitálás a múltba: Bagyinszki Zoltán

Kész – újra kész a szocializmust követően, a rendszerváltás után ismét régi pompájában látható a főúri rezidencia, a Harruckern- Wenckheim -Almásy kastély.
A kastély ünnepélyes- hivatalos- átadása előtt pár nap van még, zajlik a próbaüzem.
Hamarosan egy szép és érékes látnivalóval – “múzeummal” bővül a városi vonzerő, a Kultúra Magyar Városa. A régi hangulatot, az egykori állapotot a megsárgult gyűrött archív fotók és a 100 éves képeslapok mutatják. Érdekes, érdemes kicsit átböngészni milyen volt az épület eleje, a hátsó homlokzata, a részletek, a konyha, a park ….. – igen valaha ilyen volt, köszönjük a fotósoknak a nyomdának és a gyűjtőknek, hogy megőrizték számunkra,
a fontos kordokumentumokat. A képek segítségével – a kastély megtekintésével beazonosítható a változás vagy a változatlanság. A régi korban nem, ma mindenki számára nyitva áll a kastély bejárata, érdemes megtekinteni a különleges látogatóközpontot.
Kívánok Önök számára hasznos nézelődést, kikapcsolódást, nosztalgiázást a gyulai múltban és jelenben.

 

A  Wenckheim család gyulai kastélyának története egészen a XVIII. század első feléig valamint Harruckern Jánosig vezethető vissza.
A gyulai birtok már az 1723-ban került Harruckern János báró tulajdonába került, aki a középkori vártól délre, az egykori huszárvár helyén 1740-es években építtette fel kastélyát.
Fia, Harruckern Ferenc később a huszárvár kaputornyát barokk kialakítással felújíttatta, emeletesre építette át, rajta órát helyeztek el és párnatagos toronysisakkal fedték le.
A kastély 1795-ben leégett. Wenckheim Józsefné 1798-ban új kúriát építtetett az előző, de 1801-ben ez az épület is a tűzvész áldozata lett.
Négy év múlva gróf Wenckheim Ferenc megbízására id.Czigler Antal egykori vár egyetlen megmaradt része az ún. Kerecsényi-kaputorony felújításával és kibővítésével új, cops stílusú kastély emelt.
A század második felében az épület már az Almásy család tulajdonában volt, Almásy Dénes 1888-ban felújíttatta az épületet, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette Sztraill Ferenc építésszel.
1832-ben épült lovardáját az 1950-es években uszodává alakították, amit pár éve a legmodernebb technológiai követelmények szerint felújítottak.

A többször átépített,az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a Gyulai várral egységes építészeti együttest alkot. Élénk kulturális életéről tanúskodik az a tény, hogy már az 1700-as évek közepéről kastélyszínház működött falai között. Emellett barokk konyhája is korának kiemelkedő gasztronómiai központja volt. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy az Erkel család három generációjának munkássága kötődik a kastélyhoz.

Forrás:  wenckheim.hu

Gyulafehérvár – székesegyház

Erdély - Partium

A középkori tornyok közötti boltozatos előcsarnok barokk stílusú oromzatát a magyar szentek alakjai díszítik. Alatta kora gótikus kapu nyílik. A déli mellékhajóban Váradi Ferenc püspök reneszánsz lépcsőjének közelében többek között Hunyadi János és László síremlékeinek töredéke látható. Közelükben, egy falfülkébe építve az első székesegyházból származó „Maiestas Domini” dombormű található. A „régi sekrestye” a második székesegyház bővítésével keletkezett a 13. század elején. Építésekor lebontották az első székesegyházhoz tartozó keresztelőkápolnát, melynek ma már csak félköríves szentélye emelkedik ki a padozatból. A 17. században ebben, a mellékhajótól is elkülönülő térben őrizték a gyulafehérvári káptalannak – Erdély legfontosabb hiteleshelyének (azaz a korszak „közjegyzőjének” – a levéltárát és a fejedelmi könyvtárat. A hiteleshelyek az írásbeliség elterjedésével a 13. századtól a különböző oklevelek, iratok, adománylevelek stb. hitelesítésével és másolatok őrzésével foglalkoztak. A főszentély több lépésben épült. Oldalfalaiban két késő román kori Szent Mihály-dombormű található. A főoltár felépítménye – Batthyány Ignác püspök megrendelésére – Hoffmayer Simon munkája. A Várdai-kápolna ugyancsak bővítés eredménye. Padozatában a Széchy-családból származó két erdélyi püspök, András és Domokos, valamint Czudar Imre sírlapjai, mellettük Izabella királyné és fia, János Zsigmond fejedelem 1570 táján készült tumbái állnak. A Lázói-kápolna – vagy Lászlai-kápolna – Erdély legkorábbi reneszánsz stílusú építménye. A székesegyház román kori főhomlokzata előtt álló oszlopcsarnokból alakíttatta ki Lászai János kanonok a Hívő Lelkek oltára számára 1512-ben. A kápolna külső díszét bibliai és mitológiai hősöket, illetve a magyar királyokat ábrázoló domborművek emelik.

http://minihungary.eu/makett/gyulafehervari-szekesegyhaz/

Gyulafehérvár – Hunyadiak síremléke

Erdély - Partium

A gyulafehérvári székesegyház északi mellékhajójában három Hunyadi síremléke áll: ifjabb Hunyadi Jánosé (+1440), Hunyadi János öccséé, Hunyadi János kormányzóé (+1456) és Hunyadi Lászlóé (+1457). Hunyadi János síremlékében csak a két hosszanti oldal korabeli, a rövid oldalak és a fedőlap 16. századi. A hosszanti oldalak csatajelenetet és fogolykísérést ábrázolnak.

Az ifjabb Hunyadi Jánosról, a törökverő hadvezér öccséről igen keveset tudni. Születésének ideje ismeretlen, halálának évét 1440-re, vagy 1441-re teszik. János bátyjával együtt viselte a szörényi bán címét 1439–től haláláig. Valószínűleg egy török elleni csatában esett el. Gyulafehérvárott temették el, de földi maradéka nem a síremlékében nyugszik.

http://www.hangyamate.hu/Almenuk/Tortenelem/tort_alm_2hunyadi.htm

Gyula – a 450. évforduló, a Gyulai vár eleste – Kiss István faragása

Gyula városa

Kiss István fafaragó Gyula eleste című térhatású műve.
Megtekinthető a Gyulai Polgármesteri Hivatalban.

Budapest – Honvédelemért, ezüst fokozat 2016. március 15-e alkalmából

Budapest

A vezető főtanácsos a Honvédelemért kitüntető cím II. ezüst fokozatát vehette át.
A Honvédelemért kitüntető cím II. ezüst fokozatában részesült a nemzeti ünnep alkalmából Bagyinszki Zoltán vezető főtanácsos, az elismerést Vargha Tamás miniszterhelyettes, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára adta át március 10-én a Stefánia Palotában.

Az ünnepi eseményen a honvédséggel együttműködő civil szervezetek tagjai és nyugállományú katonák vehettek át elismerést a honvédelem ügye érdekében huzamosabb ideig végzett kiemelkedő munkájukért.
A laudációban hangsúlyozták: Bagyinszki Zoltán sokat tett a Gyulán és környékén található hadisírok felkutatásáért, dokumentálásáért, folyamatos gondozásáért, valamint az Október 23. Alapítvány kuratóriumi elnökeként a múlt felkutatásáért. Munkájával ahhoz is nagyban hozzájárult, hogy a jövő generációja megismerje az 1956-os eseményeket.
A kitüntetett lapunknak kiemelte: a gyulai polgármesteri hivatal munkatársaként, az alapítvány vezetőjeként és történelemszerető emberként is szívügyének tekinti a forradalom emlékének életben tartását és a magyar katonák nyughelyének gondozását. Mint fogalmazott, szerencsés helyzetben van, hiszen a múlt ápolását Gyulán a városvezetés és több civil szervezet is fontosnak tartja, támogatja.
– Több mint negyven esztendeje dolgozom a kultúra területén. A hosszú évek alatt azt tapasztaltam, hogy az 56-os eseményekkel kapcsolatban megdöbbentően kevés ismerettel rendelkeznek az emberek. Úgy éreztem, valamilyen módon illő lenne köszönetet mondani azoknak, akiknek azért tették tönkre az életét, mert megpróbáltak tenni valamit az utókorért – fejtette ki.
Bagyinszki Zoltán csaknem tíz éve tagja és három éve elnöke az M. Szabó András 56-os gyulai polgármester által életre hívott Október 23. Alapítványnak, amely programokkal és a szervezet honlapján fellelhető információkkal igyekszik közelebb hozni a fiatalokhoz a hatvan évvel ezelőtt történteket.
Mint megtudtuk, a fürdővárosban tizenöt olyan hősi emlékmű található, amely a 20. századi eseményekhez köthető, a település temetőiben pedig mintegy négyszáz hadisír, illetve emlékmű lelhető fel. Utóbbiakról, ötéves kutatómunka eredményeként, adatbázis készült a Honvédelmi Minisztérium számára, Bagyinszki Zoltán fotódokumentációjával.
A vezető főtanácsos azt is elmondta: különösen büszke arra, hogy ő koordinálhatta a 20. századi gyulai és gyulavári hősök és áldozatok előtt tisztelgő emlékmű felállításának előkészületeit és megvalósítását. Emlékeztetett rá: Gyulán az elmúlt században csaknem kétezer ember vált a háborúk és a diktatúrák áldozatává, a Göndöcs-kertben 2014-ben felavatott gránitlapok nekik állítanak emléket.

GYULAI HÍRLAP • S. E. • HÍREK • 2016. március 15. 09:00

Kazár – tájház

Határon belül - 93.000 km2

A folklór tradícióit a hagyományőrző csoportok mellett a Hunyadi utcai Tájház őrzi. A kazári babák segítségével bemutatják a kazári népviseletet az egyszerű házimunkát végző asszony viseletétől az ünnepi viseletig, az újszülöttől az idős asszony viseletéig. A Tájházban látható a régi paraszti életmódra jellemző ház berendezése: a karoslóca, a láda és egyéb berendezési tárgyak. Megtalálható a településen alig fellelhető falmasina. A ház kamrájában bemutatják a kenderfeldolgozás eszközeit is.

https://www.telepules.com/kazar/turizmus/latnivalok/tajhaz-2815.html

Cegléd – Pipakészítő mester-szobrász

Határon belül - 93.000 km2

A ceglédi Békés Mihály a népművészet mestere, fafaragó munkássága.

Petőfi Sándor:

Szerelem és pipadal

Szeretlek én téged, pipám!
És a dohányt, mely benned ég;
Hogy is ne? füstöd fellege,
Miként galambom szeme, kék.

Szeretem én galambomat,
Miként szeretem a dohányt;
Hogy is ne? pipa és leány
Érettem égnek egyaránt.

S miként a lyányszem s mint a füst,
Nem kék-e a menny födele?
S miként ezek, a mennyfödél
– Csillagtűzben – nem lángol-e?

Hasonmásául alkotá
Az ég e kettőt énnekem,
Hogy látva őket lássam azt,
Kitől boldogságom nyerem.

Pest, 1844. április

Észak – Balaton 2. városok-települések

Határon belül - 93.000 km2

Az előző Balatoni panorámák képanyag után (ami a természetről, szőlőről, vízről, hegyekről -a zöld világról szólt) elkészült a városokat, építészetünket, műemlékeinket bemutató sorozat is.
Az ember alkotta érékek-csodák-látnivalók, amely szintén megtekintésre érdemes panoráma sorozat.  
Bagyinszki Zoltán

Miért válasszuk az északi partot? Talán mert dimbes-dombos a táj, a hegyek beleomlanak a Balatonba, buján zöldellnek az erdők, kalandra csábítva a természetjárókat. A lankák oldalában szépen művelt szőlősorok kúsznak a déli lejtőkön a hegytető felé. A bakonyi szellő lágyan fodrozza a Balaton vizét.
Megannyi lehetőség kínálkozik a szabadidő hasznos eltöltésére. Az északi part inkább alkalmas relaxálásra, csendesebb mint a déli oldal. A Káli-medence, vagy a Badacsony, a nyüzsgő Balatonfüred és a csendes pihenést nyújtó Tihany mind mind újabb izgalmas úticél.
A Balaton északi partja műemlékekben, múzeumokban és természeti értékekben különösen gazdag vidék. A tájegység építészeti emlékei közül nevezetes az I. András király által 1055-ben alapított tihanyi apátság, az új apátsági templom pedig a barokk egyik legszebb alkotása. Szigliget egyik nevezetessége a XIII. században épült vár maradványa a Várhegy tetején, ahonnan gyönyörű a kilátás a Balatonra; a másik az Esterházy család XIX. századi kastélya, amely ma az írók alkotóháza. A múzeumok, emlékházak közül figyelmet érdemel a tihanyi Bencés Apátsági Múzeum, a balatonedericsi Afrika Múzeum, a balatonfüredi Jókai-ház, Badacsonytomajban pedig a Balaton festőjeként ismert Egry József emlékháza.
Az északi part közelében lévő települések népszerű üdülőhelyek, de kissé északabbra, a Balaton-felvidék településeit is sokan keresik fel, akik menekülnek a nagyvárosi nyüzsgésből, és kedvelik a falvak nyugalmát.
Számtalan természeti értéket őriz ez a vidék. Ebben a kis régióban találhatók a Balaton-felvidék kőtengerei, a Tapolca közelében lévő Szentgyörgy-hegy bazalt oszlopai. Különleges érték a gyurgyalagoknak otthont adó balatonkenesei löszfal, és a Tihanyi-félsziget is. De a balatoni pihenést jól kiegészítheti például egy koncert a tihanyi apátsági templomban, vagy egy séta a balatonfüredi Tagore sétányon. Az itteni múzeumok, emlékházak, műemlékek felkeresése szintén hasznos lehet.
Kevés olyan táj van Magyarországon, ahol annyira él a vidék romantikája a múlt emlékeivel, mint a Balaton-felvidéken. Kialudt vulkánok kúpjai, zamatos borokat termő domboldalak, erdők, suhogó nádas, a hullámzó Balaton jellemzi a térséget.
A vidék geológiai és történelmi értékek gazdag tára.A Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei – a Véndek, Halápi-hegy, Hegyesd, Hajagos, Csobánc, a Tóti-hegy, Gulács, Badacsony, Szigliget bércei, a Szent György-hegy bazaltorgonái – a Káli- és a Dörögdi-medence barangolásra ösztönző erdői, a Lesence-vidék érintetlen vadsága teszi a vidéket felejthetetlenné az idelátogató számára.
A hegyoldalakon és a mezőkön középkori templomok és kolostorok maradványai tanúskodnak az egykori mindennapi életről. A vidék emberi arculatát a hegyek lankáin települt szőlők, pinceházak határozzák meg ma is, amin nem lehet csodálkozni, mert a szőlészet- és borászat a római kortól a legfontosabb munkalehetőséget, megélhetési forrást jelentette. A szőlészet-borászat mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az idegenforgalom a Balaton és háttétterületei üdülési, turisztikai vonzerejének kihasználása.

http://balcsi.net/balaton/eszaki-part