Havi Archívum: 2016 január 29, péntek

Bécs – Otto Wagner villája, kerti épülete

A nagyvilágról

A Hüttelbergstrasse 26 szám alatt található házat Otto Wagner, a híres szecessziós építész (1841–1918) magának és családjának építette 1888-ban, a kor szokása szerint, nyári lak funkciót szánva az épületnek. 1895-től már egész évben itt élt, majd, miután gyerekei kirepültek, és túl nagy lett számára a villa, 1911-ben eladta a varieté-tulajdonos Ben Tiebernek. Wagner megszerezte a szomszédos telket, ahol egy egyszerűbb, kisebb házat épített magának.

Évtizedekkel később a már szinte feledésbe ment épületet jelképes, egy schillinges vételárért kapta meg a várostól a festő-grafikus-építész Ernst Fuchs, hogy újítsa fel, őrizze meg az utókornak a szecesszió e ragyogó emlékét.

A villa ma már nem lakóház, bár sokáig itt volt Fuchs műterme is. Privát múzeumként 1988-ban nyitotta meg kapuit az Ernst Fuchs-villa, akkor, amikor százéves volt. Fuchs, aki 1930-ban született Bécsben, ma Monte Carlóban él.

Ernst Fuchs alapítója és prominens tagja a fantasztikus realizmus bécsi iskolájának. Munkáiból itt található a világon fellelhető legnagyobb gyűjtemény. Világa áthatja az egész házat, a kifejezetten ide készített, nagyméretű képektől, figuráktól és objektektől az általa tervezett bútordarabokon és dekorációs anyagokon át a teraszon álló Eszter királynő bronz alakjáig.

http://www.alon.hu/szecesszios-tobzodas-es-sotet-mult-becs-peremen – részlet

Budapest – Budai Ruszwurm cukrászda

Budapest

A Ruszwurm cukrászda a jelenbe varázsolt múlt Budapesten, a Várnegyedben, a Mátyás templom szomszédságában. A látványosan szép cukrászdát 1827-ben Schwabl Ferenc cukrász alapította. A biedermeier cukrászdabelső berendezésének még ma is része a híres budai asztalosmester, Krautsieder által cseresznyefából készített pult, valamint az I. Ferenc idejéből származó kerek óralap. Schwabl halála után a cukrászdát előbb özvegyének második férje, Richter Lénárt vezette, majd annak 1846-ban bekövetkezett halála után Müller Antal vette át a cukrászda vezetését, aki Richter unokahúgát vette feleségül. Az ő nevéhez fűződik a linzer sütemény, amelyet egyik legkedveltebb vendége, Linzer Rudolf 48-as főhadnagy, budai fiskális tiszteletére nevezett el. 1884-tôl 1922-ig Müller lányának, Rózának férje, Ruszwurm Vilmos vezette a cukrászdát. Miután egészsége megromlott, munkatársa, Tóth Ferenc került a cukrászda élére. Az államosítást követően (1951. február) még három évig működött az üzlet, majd bezárták és csak 1960 augusztus 20-án nyitották meg újra. 1976-tól 1990-ig Lukács István vezette a cukrászdát. A cukrászda a mai Budapest egyik nevezetessége, a ház és a berendezés védett műemlék. Az üzlet, megőrizve a hagyományokat, kizárólag saját készítésű süteményeket kínál. Ma az üzlet a cukrásztársadalom által elismert és becsült Szamos család vezetése és gondoskodása alatt áll.

http://www.ruszwurm.hu/tortenet-history/

Igen ez egy híres történelmi  intézmény Budapesten, fontos vendéglátó és találkozóhely a kulináris élvezetekre szakosodott polgárok és turisták számára.
A Ruszwurm az Ruszwurm !, de a gyulai Százéves Cukrászda hasonlóan érdekes és híres!
Vidéki – szerintem budapesti viszonylatban is a legjobb -ak között van.
Kicsit nekem csalódás volt a cukrászdában töltött idő, röviden: kicsit  többet vártam, nagyobb attrakciót és méretet is….a süti finom volt. Maradok a lassan 200 éves gyulai  Százéves Cukrászda enteriőrjénél a méreténél és a finom süteményeknél, a remek kávénál. Eredeti berendezésével- biedermeyer bútorok, múzeumi gyűjteményével, reformkori hangulatával és a kapcsolódó történetekkel, a világ legkisebb színpadával, a mellette található Ladics polgárház múzeummal vonzó gyulai különlegesség. Fotók, ismertető itt a honlapon a gyulai résznél.
–    „ Életem egyik legcsodálatosabb élménye, hogy cukrászként ide eljutottam !! Csodálatos hely és ez a régi ódon hangulat varázslatos!!! Köszönöm , hogy itt lehettem.”
      
Lendvai Sándorné  2012.12.15. a vendégkönyvből

Gyula – A megújult Százéves (176 !) cukrászda

Gyula városa

Elkészült a munka, újra régi fényében a 176 éves műemlék, az ország legszebb- egyik legrégebbi cukrászdája,
Önt is várja az épület, a cukrászda és a cukrászati kiállítás.

Az emeletes polgári ház több mint kétszáz éve épült, egy tűzvész után, 1801-ben idős Czigler Antal tervei alapján Trachberger János nyugalmazott főhadnagy és felesége, Dank Anna építtette.
A földszinten 1803-ban édesség és csemege üzlet működött, később gyógyszertár. A cukrászdát Salis András cukrászmester alapította, tőle vette át 1854-ben az alapító rokona, Reinhardt József. Legutolsó tulajdonosa 1984-ig Jánosi Imre volt, utána az önkormányzat tulajdonába került az épület. -www.epulettar.hu

Bagyinszki Zoltán
A Ruszwurm után a 2. legrégebbi hazai cukrászda, a gyulai  Százéves ( Reinhardt ) Cukrászda hangulatos enteriőrje a finom sütemények, a remek kávé a Kultúra Magyar Városában országosan is közismert. Eredeti berendezésével- biedermeyer bútorok, múzeumi gyűjteményével, reformkori hangulatával és a kapcsolódó történetekkel, a világ legkisebb színpadával, a mellette található Ladics polgárház múzeummal vonzó gyulai különlegesség. A közel „200 éves…mai gazdája” Balogh László cukrászmester – mestercukrász.

„A Százéves Cukrászda dicsérete”  Üzenetek a fiókból  ( személyes bizonyítékok )
címmel tavaly jelent meg egy könyv, a gyulai cukrászdában főleg szalvétákra megírt és összegyűjtött dicsérő gondolatokkal, üzenetekkel.
szerkesztő: Árpási Zoltán, ebből a több százból néhány idézetet közölnék:

– Örülünk, hogy eljöttünk Önökhöz, szép és patinás a cukrászda, finom a sütemény, gratulálunk! Konzervatív baráti kör
– A múlt szeletét megőrizni a legtisztább, legnemesebb feladat. Méltán lehetnek büszkék a gyulaiak erre a gyöngyszemre. Mindszent
– Mindenkinek üzenjük, hogy kóstolja meg a kakaólapos narancskrémest, mert isteni finom!
– Jó volt a sütemény, nem érződött rajta, hogy már 100 éves… Mócza Krisztina és Lobkovitz Bence
– Köszönjük az élményt, amelyet „időutazásként” éltünk meg! Üdvözlettel a „30 éves baráti kör”
– Öreg falak között nyugszik a lélek, néhány percet megpihenve meglátod a jót s a szépet. Jani és Ági Székesfehérvárról
– Kedves Cukrászda! Mi először jártunk itt! Szeretnénk, ha az álmaink teljesülnének! A cukrászda szépsége elvarázsolt minket. Thomas és Dobika
– Sok sütemény mindig jó, visszajönni mindig jó! Süteményfüggők Baráti Társasága
– Erre a cukrászdára a maximum 100-ból 100, azaz száz pontot adunk. Andi és Udó
– Ez a cukrászda tényleg 100 éves? Mert olyan szép, hogy nem látszik rajta. I love you cukrászda! Sári
– Ki korán kel, az könnyen Gyulán találja magát! Cz. Panni and Franky 2014.10.30.
– Jajj de cuki a cuki! Jajj de cuki, cuki cuki… Z+N 2014.10.12.
– Nagyon jó volt itt! Petőfi baráti társulás Nagyarról 2014.09.27.
– Jöttünk, láttunk, beleszerettünk. Egy gyönyörű ékszerdoboz az egész hely. Réka és Máté Hódmezővásárhelyről
– Idén is itt jártunk és a somlói még mindig nagyon finom! Ildi, Imi és Tibi 2014.08.10.
– Köszönjük a finom fagyikat és sütiket és a 100 éves hely csodálatos varázsát, bízunk benne, hogy visszatérünk!
– A süteménynek ára volt, az épületnek értéke. Hanna, Anita, Ági és Laci Jászapátiból
– Isteni volt a 100 éves torta, a krémesről még ne is beszéljünk! Ilyen finomat még nem ettem! Köszönettel: Rózsika 2014.07.15.
– A málnás Sacher magasan vezeti a top 10-es listát. Köszönjük, hogy megízlelhettük ezt a finomságot. Erika and Bálint Budapestről 2014.06.27.
– Kedves Cukrászda! Nagyon szeretjük a fagyidat! Minden évben legalább egyszer eljövünk, amikor itt nyaralunk. Tomi és Dalma
– Gyönyörűek a bútorok és minden nagyon finom! Köszönjük szépen! Naszály Rózsa 2014.04.26.
– Engedd, hogy hasson rád a cukrászda hangulata és részed lesz a csodában! Anna és Péter
– 2014. március 22-én volt szerencsénk betérni a százéves cukrászdába. A százéves torta isteni finom volt tejszínhabbal, és a 2013. évi Magyarország Tortája is csuda jó! A kávé kiváló, a helyszín különleges és egyedülálló. Tünde és Roland Padragkútról
– Minden csodás ( sütik, berendezés, kiszolgálás). A függöny pedig meseszép. Nem bírom levenni a szemem róla. Olvashatatlan aláírás 2013-ból
– Életem egyik legcsodálatosabb élménye, hogy cukrászként ide eljutottam !!Csodálatos hely és ez a régi ódon hangulat varázslatos!!! Köszönöm , hogy itt lehettem.

Lendvai Sándorné  2012..12.15.

Segesd – Széchenyi kastély

Határon belül - 93.000 km2

2016. Széchenyi István emlékév – tisztelegve a család, a történelmi név a “legnagyobb magyar” emléke előtt ezt a képsorozatot indító jelleggel szeretném közreadni az érdeklődők, a kastélybarátok számára.

Az autóval érkező látogató már messziről észreveszi a segesdi kastélyparkot – közeledve
a kis zöld folt egyre nagyobb méretben sejteti az egykori főúri rezidencia helyszínét.
A kastély impozáns méretű angolparkban található , amely tele van dendrológiai értékű fákkal növényekkel. Az itt élőknek valóban lehetett pihenni, távol a város zajától elgondolkozni a család, a birtok, az ország gondjain.

Az óriási méretű, szabálytalan alaprajzú épület eklektikus szecessziós stílusban épült.
Körbesétálva megtaláljuk a több mint 100 éves épület történelmi művészeti részleteit is: vízköpő, Zsolnay majolika tetőrészletek, történelmi családi címer, évszám zászló a tetőcsúcson. Sajnos a belső berendezésből nem sok maradt az utókorra, de a faragott csodálatos  lépcső, a kandalló , egy egy ajtó még a régi korokat, régi mesterek keze munkáját idézi. A belső tereket,a külső falfelületeket változatos hatalmas – különleges formájú- ablakok teszik érdekessé.
Egy alig ismert kastély és parkja látogatásra invitálja Önt is hazánk déli területéről.

Bagyinszki Zoltán

Az egykori Széchenyi kastélyban ma szociális otthon működik, amelyet 1954-ben nyitottak meg. Az idősek gondozását egy 29 hektáros park közepén oldják meg, így a szép parkban is sétálhatnak a lakók. Egyébként Széchenyi Bertalan volt az, aki 1901-ben felépítette a ma szociális otthonként működő épületet.

http://kirandulastervezo.hu/celpont/segesd/szechenyi-kastely

Történelmi címereink

Határon belül - 93.000 km2

A címerek idegen elnevezése gyakran a „fegyver” szóból ered (latin arma, német Wappen, francia armoiries, angol arms, svéd vapen). A magyarban ez csak kései forrásokban fordul elő és nagyon ritkán, mint például Bocskai István 1606-os magyar nyelvű címeres nemeslevelében, melyet a Karácsony családnak adományozott, ahol „iratot fegyvert a vagy igaz Nemessegnek czímeret” formula is olvasható. Ez valószínűleg csak a latin vagy német előképek tükörfordítása volt.

A magyar „címer” szó a lotaringiai ófrancia, Poitouban és Anjouban is használatos „sisaktaraj, sisakdísz” jelentésű francia cimier szóból ered. A feltételezések szerint a 13. században a nápolyi Anjou udvar közvetítésével jelent meg Magyarországon, vagy a 12-13. században bevándorolt lotaringiai telepesek hozták magukkal. Legkorábbi etimológiája a görög χυμα (fiatal hajtás, csúcs), latin cyma szóig vezethető vissza. (Plantagenet Gottfried címerjele is pl. egy rekettyeág volt, melyet a kalapján viselt.)

Az irodalomban a 12. század közepétől kezdtek megjelenni a címerszerű jelképek, de ezekre még nem létezett külön elnevezés. A német Wappen (címer) szó az ófelnémet wafen (fegyver) származéka és a többi európai nyelvben is hasonló az etimológiája. Az ófelnémet wâfen szónak kezdetben „kard” jelentése is volt amit ritkán a pajzsra is használtak. A pajzs és a pajzsbeli kép értelme a 12. század utolsó évtizedeitől mutatható ki, amikor a szó címerpajzsot és címersisakot is jelentett.

A címerek örökletes voltának kifejezésére pedig az olasz stemma (címer) szó szolgált, mely a görög-latin stemma származéka, „családi leszármazás, családfa” jelentéssel. Ezt jelzi a német Erbe (címer, örökség) szó is.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Dozzi villa

Budapest

Egy gyönyörű szecessziós villa rejtőzik Mátyásföld szívében, amelynek mostanra fejezték be az évek óta tartó aprólékos felújítását. Ez a Dozzi-villa, amelyet Dozzi József, a híres szalámigyáros épített magának és családjának a Koronafürt és a Májusfa utca sarkán.
Hihetetlenül izgalmas ez az épület a furcsa, áttört sisakkal a tornyán, illetve a rengeteg napraforgómintával. Napraforgós volt a gyönyörű kovácsoltvas kapu, a falakon a stukkók, de a napraforgók még az üvegekre is felkúsztak.
Csabai Flóra tervezte meg a felújítást, ami azért is csodálatos, mert a villa már régóta lakatlan volt, pusztult, és szinte egyértelmű volt a sorsa: lerombolják és társasházat építenek a helyére.

Az már csak hab a tortán, hogy nem vágták ki a nagy fákat, amely a régi villanegyedek legnagyobb kincsei voltak. Viszont kiirtották a bozótot és lecserélték az elkorhadt léckerítést is egy dróthálóra.
Sok a stukkó, az inda, nincs egyetlen szabályos alakú ablak se rajta és még az ereszcsatornát tartó támasz is egy kis kovácsoltvas.

Tíz szoba van benne kialakítva 569 négyzetméteren.

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/elado-budapest-egyik-legszebb-szecesszios-villaja/ – részletek

Szecessziós bejáratok

Határon belül - 93.000 km2

A képeken az alábbi kapuk láthatóak:

Békéscsaba Ált. Iskola
Bopnyhád Petőfi Ev. Gimnázium
Bpest Földtani Intézet
Bpest Nyugdíjbiztosító székház
Bpest Földtani Intézet
Bpest Gresham – palota
Bpest Kölcsey Gimnázium
Bpest Malonyai villa
Bpest Sipeki villa
Bpest Sonnenberg ház
Bpest Teleki Blanka Gimnázium
Bpest Vakok Intézete
Bpest Vakok intézete
Bpest Vidor – villa
Bpest Zeneakadémia
Bpest ZOO
Debrecen Rendőrség
Debrecen volt Első Takarékpénztár
Gyergyószentmiklós Gimnázium
Hódmezővásárhely Zsinagóga
KAPOSVÁR Mozi
Kassa Kir. Hadtestparancsnokság
Kecskemét Katona J. Gimnázium
Kolozsvár Kakasos Ref. templom
Marosvásárhely Kultúrpalota
Munkács Városháza
Nyitra Zsinagóga
Pécs Zsolnay Mauzóleum
Pozsony Kék templom
Sepsiszentgyörgy Székely Nemzeti Múzeum
Szabadka Banképület
Szabadka Raichle – palota
Szabadka Városháza – 2
Szabadka Városi Múzeum
Szabadka Zsinagóga
Szeged Goldschmidt palota
Szeged Gróf – palota
Temesvár Piarista Gimnázium
Zebegény RK. templom

Monok – Kossuth Lajos Emlékház

Határon belül - 93.000 km2

Monok szívében található az a 18. század végén épült magasföldszintes, konytolt, nyeregtetős copf stílusú ház, melynek északi udvari szobájában született Kossuth Lajos (1802–1894), az 1848–49-es szabadságharc szellemi vezére, a 19. századi nemzeti függetlenségért, polgári szabadságjogok biztosításáért vívott harc kiemelkedő államférfija.
A szülőházban 1949-ben nyílt először kiállítás, Kossuth halálának 55. és a szabadságharc bukásának századik évfordulója alkalmából. Az emlékmúzeumot 1963-ban a Magyar Nemzeti Múzeum intézményévé nyilvánították, s a magyarországi Kossuth-kultusz ápolásának egyik centruma lett. A ma látható kiállítás 1994-ben, Kossuth Lajos halálának századik évfordulóján nyílt meg. Az Emlékház fenntartója immár Monok község.
1949-ben négy helyiségben rendezték be az emlékmúzeumot, ma az egész épületben, hat termen át kísérhetjük végig a neves államférfi életét és munkásságát. A tárlat kiemelt hangsúlyt fektet az életpálya kezdetére és az emigrációban töltött évekre. A kormányzóelnöki díszkardtól kezdve a családi bútordarabokon át számos Kossuth-relikvia tekinthető meg itt, továbbá jó néhány, a kultuszt reprezentáló tárgyi emléket is kiállítottak. Az épület pincéjében hegyaljai pincerekonstrukciót találunk, az emlékház oldalszárnyában pedig két állandó tárlat látogatható: az egyik az Andrássy-teremben, Kossuth-emlékek, egyházi-néprajzi értékeink, a másik a Zsuffa-teremben, Védett növények Monokon címmel.
A főépület homlokzati részén Kossuth emléktáblája, valamint az 1911-ben felavatott, Gárdos Aladár által készített melldombormű található.

http://www.mozaikmuzeumtura.hu

Beregszász – Bethlen – Rákóczi-kastély

Kárpátalja

Beregszász legrégibb világi műemléke a Bethlen – Rákóczi-kastély, a beregszásziak nyelvhasználatában a Grófudvar. A kastély a történelmi városmag legpatinásabb épülete. Nevezetes maga a terület is, amelyen épült. Miután 1320-ban I. Károly házasságot kötött I. Ulászló lengyel király lányával, Lokietek Erzsébettel, a királyné megkapta az őt megillető királynéi birtokokat, amelyeknek a mai Beregszász is részét képezte. Gyakran töltötte itt a nyarat, több alkalommal támogatta adományaival a templomot.
Egyes helytörténészek szerint Erzsébet királyné a mai Bethlen – Rákóczi-kastély helyén építtette fel udvarházát.
1613-ban Bethlen Gábor több magyarországi vármegyével együtt megkapta Bereg vármegyét is. A fejedelem sokat tett a város fejlesztéséért. 1629-ben építtette (vagy átépíttette) a kastélyt. Erre utal a keleti homlokzaton elhelyezett szerény ornamentikájú kőtábla is, melyen az 1629-es évszám és a Bethlen név olvasható. Egykor a felirat alatt a Bethlen család címere és egy pajzs volt látható.
1686-ban a kurucok és labancok összecsapását követően a kastély leégett. Feltehetően II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre a romos épületet, aki a szabadságharc évei alatt többször megfordult a városban, szerette Beregszászt, „az én városomnak” nevezte.
1703. május 22-én a Grófudvar melletti téren bontotta ki Esze Tamás Rákóczi zászlaját, s olvasta fel a kiáltványt. A szabadságharc leverése után a kastély is a Schönborn család birtokába jutott, akik 1857-ben klasszicista stílusban átépítették. Ekkor nyerte el ma is látható formáját. Az 1857-es átalakítás során került például a déli homlokzat elé a hatoszlopos, timpanonos portikusz.
A kastély földszintes, alápincézett. Az alagsor megőrizte eredeti gótikus ívelésű tetőzetét, bár többször átalakították. A szovjet érában légoltalmi pinceként használták. 2009 őszén megkezdődött a pince egy részének restaurálása, melyben a vidék szőlészeti-és borászati múzeuma kap majd helyet.
A kastély félig zárt, trapéz alakú udvarában gazdasági épületek találhatók.
2002-től az épület egyik szárnya a Bergevidéki Múzeumnak ad otthont. A múzeum több mint 2000 exponátuma bemutatja az egykori Bereg vármegye eseményekben gazdag történetét, az együtt élő különböző nemzetiségű emberek mindennapi életét, különös tekintettel Beregszász neves személyiségeire.(Fedák Sári, Báthy Anna, Linner Bertalan) Gazdag a múzeum néprajzi részlege.
A Grófudvar külső falán Bethlen Gábor-, II. Rákóczi Ferenc- és Mikes Kelemen-emléktábla található.

http://www.karpataljaturizmus.hu/

 

Falépcsők csodálata

Határon belül - 93.000 km2

Napról napra, lépcsőről lépcsőre megyek majd tovább ezen a különös úton… felfelé, vagy lefelé vezet ez a lépcső? Ezt nem tudom. De nem állok meg.

Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt

A képek az alábbi épületekben készültek:

Alsómiholjác – Majláth kastély
Bogát – Festetics kastély
Budapest – Károlyi Csekonics palota
Frics – Beretóthy kastély
Homonna – Andrássy kastély
Mosdós – Pallavicini
Nagykároly – Károlyi kastély
Pácin – Mágocsy kastély
Segesd – Széchenyi kastély
Tiszadob – Andrássy
Tóalmás – Wahrmann – Beretvás kastély
Vaja – Vay kastély