Havi Archívum: 2015 szeptember 30, szerda

Aradi Vesztőhely, “a Magyar Golgota”

Erdély - Partium

Történeti adatok:

Az első, szerény kivitelezésű kőemlék helyén 1881. október 6-án leplezték le a ma látható obeliszket. Eredetileg egy kovácsoltvas kerítés övezte. Az 1881-es avató-ünnepség a leírások szerint gyászmisével kezdődött, az obeliszknél az emlékbeszédet egy Barabás Béla nevű fiatal ügyvéd tartotta. Az obeliszken 1974-ben, a kivégzések 125. évfordulóján kétnyelvű fehér márvány emléktáblát helyeztek el. Ugyanekkor külön kis koporsóba helyezték, és itt temették el az addig az ereklyemúzeumban őrzött csontokat; akkor hozták Aradra Borosjenőből Leiningen Westerburg Károly, valamint Mácsáról Damjanich János és Lahner György maradványait. Kiss Ernő a jugoszláviai Eleméren, míg Dessewffy Arisztid a szlovákiai Margonyán nyugszik.

Alig 9 évvel az obeliszk felavatása után állították fel a szoborról elnevezett téren Zala György alkotását, a Szabadság-szobrot. Ennek lábazatán körbe a tizenhárom vértanú bronzportréi láthatóak. A kommunizmus évei alatt tiltva, 1989 után nyíltan a vesztőhelyi obeliszknél emlékeztek meg aradiak és nem aradiak a kivégzésről, majd a Szabadságszobor 2004-es újrafelállítása óta az ünnepségek két helyszínen zajlanak.

A műemlék leírása:

Az emlékmű a város déli részén, a Maros partján felépült vártól délre áll, az úgynevezett Vesztőhelyen. Az egyszerű, minden díszítést nélkülöző szürke gránit obeliszk mesterséges, terméskövekkel burkolt felületű domb tetején áll, beton talapzaton. Négyzetes, tömb alakú lábazatát keskeny párkány zárja le, ezen emelkedik a lábazatnál keskenyebb obeliszk. Hozzá a domb egyik oldalán lépcső vezet fel. A lábazati részen, a lépcsővel éppen szemben, a következő – egykor aranyozott – felirat olvasható:

AZ ARADI TIZENHÁROM
VÁRTANÚ
KIVÉGEZTETÉSI HELYÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE
EMELTETETT
1881
OKTÓBER 6.-ÁN

Fölötte az obeliszk fölső részén:
1849 október 6.
Az emlékmű fölső részének fennmaradó három oldalán a tizenhárom név szerepel a kivégzés sorrendjében.
Az 1974-ben készített kétnyelvű fehér márvány emléktáblát az emlékmű hátsó oldalán, a domb oldalában helyezték el, négy sarkán gyűrűkkel megemelhető betonlapban. Egyszerű kapitálisokkal írt szövege a következő:

IN MEMORIA GENERALILOR
AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH KÁROLY, LAHNER GEORG, LÁZÁR VILMOS, LEININGEN ESTERBURG (sic!) KARL, NAGY JÓZSEF, PÖLTENBERG ERNEST, SCHWEIDEL JÓZSEF, TÖRÖK IGNÁC, VÉCSEY KÁROLY
DIN ARMATA REVOLUŢIONARǍ MAGHIARǍ DE LA 1848-49. EXECUTAŢI LA 6 OCTOMBRIE 1849 DIN ORDINUL AUTORITǍŢILOR IMPERIALE HABSBURGICE.
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADLAMI HADSEREG TÁBORNOKAINAK EMLÉKÉRE, AKIKET 1849 OKTÓBER 6.-ÁN A HABSBURG CSÁSZÁRI HATÓSÁGOK PARANCSÁRA KIVÉGEZTEK

(Forrás: http://lexikon.adatbank.ro)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Arad, Romania{}modernmonument.png{}a Magyar Golgota” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2015 szeptember 30, szerda - bzadmin Szólj hozzá

Miskolc – Mancs mentőkutya szobra

Határon belül - 93.000 km2

Szanyi Borbála Mancs mentőkutyát ábrázoló bronz szobra Miskolcona Szinva parton látható. Miskolci Sátán Mancs a miskolci Spider Mentőcsapat németjuhász mentőkutyája volt, sikeres mentőakciói eredményeképpen, halála után Magyarország minden idők legjobb mentőkutyájaként ismert.

Mancs, minden idők legjobb mentőkutyája

A közvéleménye először az 1999-es törökországi izmiti földrengéskor figyelt fel rá, amikor is egy három éves kislányt mentett ki a romok alól.
Később siker koronázta a salvadori- és indiai földrengés után végzett munkáját is.
Mancs széleskörű és speciális szakmai kiképzésének köszönhetően minden helyzetben megállta helyét. Mindezt a sikeres pályafutását annak ellenére érte el, hogy születése után diszpláziát, csontfejlődési rendellenességet diagnosztizáltak nála, egyik hátsó lábát nem is tudta használni. Ezt a betegséget később sikeresen kikezeltek az állatorvosok.

Mancs emlékműve

A mentőkutya végül 2006-ban vesztette életét tüdőgyulladás következtében.
Mancs szobrát még 2004 decemberében avatták fel, emléktábláján a következő szöveg olvasható:

„MANCS
a miskolciak híres életmentő kutyája.
1996 óta – a Spider mentőcsoport tagjaként – több száz
emberéletet mentett meg a világ számos országában.”

http://miskolc.varosom.hu

- 2015 szeptember 30, szerda - bzadmin Szólj hozzá

Kecskemét – szecessziós kovácsoltvas kapu

Határon belül - 93.000 km2

Belváros,  László Károly út 15.
 
Az 1900- as évek elején készült, egyedi díszes szecessziós kapuról egy rózsát sajnos a VANDÁLOK LETÖRTEK ÉS ELVITTÉK.
(aki szereti ezt a “műfajt” a honlapon Szegeden a Reök palota anyagában láthat igen gazdag kovácsoltvas virágcsodákat – érdemes megtekinteni).

Bagyinszki Zoltán

 

- 2015 szeptember 28, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Meghívó – Alföldi szecesszió

Kiállítások

Alföldi szecesszió meghívó

Szeretettel várjuk Önt és kedves családját, barátait, ismerőseit 2015. október 5-6-án a kiskunfélegyházi Városházán és a Kiskun Múzeumban rendezendő Városépítő polgármesterek és az “alföldi szecesszió” című konferenciára és a hozzá kapcsolódó kiállításra.

A Kiskun Múzeum és a Balogh Bertalan Művészeti Alapítvány archív képekből és Bagyinszki Zoltán fotóiból rendezett kiállítását megnyitja Sümegi György művészettörténész, a konferenciát Csányi József polgármester köszönti.

A szervezők nevében,
üdvözlettel:
Brunner Attila

 

- 2015 szeptember 25, péntek - bzadmin Szólj hozzá

Gyula – Almásy kastély – 2015 szeptember 24 -i állapot

Gyula városa

GYULAI HÍRLAP • Sz. E. • HÍREK • 2015. szeptember 23.

Jövő márciusban nyitja meg kapuit a gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély

A történelmi épületben interaktív kiállítások, cukrászda és ajándékbolt várja a látogatókat

A gyulai Harruckern–Wencheim–Almásy-kastély épülete 1959-től 2002-ig gyermekotthonként üzemelt, majd hosszú évekig üresen állt. 2012-ben vette át működtetését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ezek után kezdődtek meg az épület felújítási munkálatai. Az ehhez kapcsolódó turisztikai projekt aktuális állását és tervezett céljait szeptember 23-án délelőtt ismertette dr. Virág Zsolt projektmenedzser. Előadásából kiderült, a munkálatok jól haladnak és a terveknek megfelelően idén decemberben be is fejeződnek majd.

A gyulai önkormányzat a helyszín bejárásával egybekötött bemutató keretében tartott teljes körű tájékoztatót a gyulai Harruckern–Wencheim–Almásy-kastélyban zajló munkálatok részleteiről. Az eseményt annak érdekében szervezték, hogy minden helybeli értesülhessen arról, hol tart a projekt, milyen célok valósultak meg, milyen terveik vannak még az épülettel kapcsolatban, és hogy mikor láthatjuk végleges formájában a történelmi épületet és a hozzá tartozó parkot.

Dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében kiemelte, Gyula meghatározó gazdasági ágazata a turizmus, ami nagy részben meglévő értékeinkre épül, így azok minősége kifejezetten fontos a város számára. Gyula az Alföldön e tekintetben a lehető legjobb adottságokkal rendelkezik, erre utalnak a turizmusunkkal kapcsolatos mérőszámok növekvő mutatói, akár a vendégéjszakák számát, akár a várfürdő látogatottságát vesszük alapul. A polgármester szerint a kastély egy különleges építészeti örökség, hiszen a környéken nincs példa arra, hogy síkvidéki gótikus téglavárral szemben egy ilyen különleges, 300 éves kastély legyen látogatható.

A tájékoztatóból az is kiderült, hogy a városvezetés három alapelv mentén kérte a tervezést és a kivitelezést lebonyolító szakemberek munkájának megvalósítását. Alapvető kérés volt, hogy a kastély a látogatók számára élményközpontú attrakció legyen, emellett minden tekintetben egy fenntartható rendszert alkosson, és természetesen a szempont volt a történeti hitelesség is. A projekt vége felé közeledve tisztán látszik, hogy a kezdetekkor meghatározott fő megvalósítási irányokat a gyakorlatban is sikerült megvalósítaniuk a projekten dolgozóknak.

Dr Görgényi Ernő kitért arra is, hogy a bemutató nem véletlenül kapta a Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban címet. Ennek oka elsősorban az, hogy a kastélyban e témákat szeretnék majd kiemelten láthatóvá tenni, de nem kizárólag az arisztokrácia életébe betekintve, hanem az akkori cselédség világába és hétköznapjaiban is szeretnék majd bevezetni a látogatókat.

A városvezető elmondta, hogy az Harruckern–Wencheim–Almásy-kastély újjáépítése és restaurálása nem egyszerűen turisztikai attrakció, hanem műemlékvédelmi jelentőséggel is bír, és mint ilyen, a huszonnegyedik órában újították fel. Az épület állapota olyan aggasztó volt, hogy kérdéses, néhány év múlva egyáltalán meg tudták volna-e menteni a szakemberek. A legmagasabb szakmai színvonal elérése érdekében a megvalósítók a Magyar Restaurátorkamarával is együttműködtek.

A köszöntő után a helyszín bejárását megelőzően dr. Virág Zsolt projektmenedzsertől megtudhattuk, hogy a felújítási munkálatok alapvető nehézségét valóban az épület állapota jelentette, hiszen a második világháború során annyira kifosztották azt, hogy alig maradt benne értékelhető információ, amiből munkájuk során kiindulhattak volna. Az épület eredeti képének hiteles visszaállítása érdekében annak múltjában végeztek kutatómunkát,  így sikerült azt a tudásbázist összeollózniuk, ami később munkájuk alapját képezte és hozzásegítette a szakembereket a kastély turisztikai vonzerővé alakításához.

A projekt vezetője kiemelte, az épületben nagy hangsúlyt helyeztek a közösségi terek kialakítására, így a kastélyban a bérelhető rendezvényterem mellett, történelmi játszóház, ajándékbolt és kávézó is látogatható lesz, sőt a gyulai termékek, úgymint a helyi pálinka és kolbász külön polcot és hűtőpultot kapnak majd.

A színes kiállítások az alsó és felsőbb osztályok mindennapi életét is bemutatják majd, a ruháiktól a konyhaeszközeiken át akár a szolgálóik munkájáig. Ennek érdekében a múzeumban többnyelvű, okostelefonos vezetés lesz elérhető, de érdekességképp a látogatók az egykori ezüst ékszerek tisztítását is kipróbálhatják majd egy animációs játék segítségével.

A projektvezető fontosnak tartotta elmondani, hogy a beruházás eredetileg 1 milliárd 986 millió forint értékű volt, amihez most újabb uniós forrásokat kapott a felújítók csapata, és az épület rekonstrukciójával végül 23 helyi álláskereső számára tudnak majd új munkahelyet biztosítani. A kastély rövidített bejárása 50 perces lesz, de a minden részletre kíváncsi érdeklődők három és fél órával számoljanak majd. Mindehhez a jegyek a nyitástól a zárásig egész nap korlátlanul érvényesek lesznek, és szervezők a nyári időszak egyéb turistaprogramjai miatt a 23 óráig tartó nyitvatartásban is gondolkodnak.

Dr. Görgényi Ernő polgármester a Gyulai Hírlapnak hozzátette, a gyulai Harruckern–Wencheim–Almásy-kastély év végére készül el, hivatalos megnyitója pedig március közepén lesz. A kastély a két időpont között tesztüzemben működik majd, ez idő alatt várhatóan vezetett csoportos túrák zajlanak majd az épületben.

 

- 2015 szeptember 25, péntek - bzadmin Szólj hozzá

Meghívó – Várak a várban című kiállítás, Diósgyőr

Kiállítások

Diósgyőr
2015. szeptember 23. 10.00

 

 

 

- 2015 szeptember 21, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Gyula – Gyulai Vár – Feltárás és ásatások 2015 szeptemberében

Gyula városa

Képriport

 

- 2015 szeptember 21, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Kercaszomor – Harangláb

Határon belül - 93.000 km2

Szoknyás fa harangláb

A község nevezetes építészeti emléke a szoknyás harangláb. Az 1877-ben épített harangláb tornyát fazsindellyel, a “szoknyát” cseréppel fedték.
A település az I. világháborút követően mintegy két és fél évig a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához tartozott, csak 1922. február 9-én került vissza Magyarországhoz, erre emlékeztet a harangláb emlékharangja.

http://www.orseg.net/

- 2015 szeptember 18, péntek - bzadmin Szólj hozzá

Keszthely – Goldmark Károly zeneszerző szülőháza

Határon belül - 93.000 km2

Keszthely, Kossuth u. 22.

A sétálóutca műemlék jellegű épületei közül a legrégebbi az utca közepe táján található barokk stílusú Pethő- vagy Goldmark-ház. Itt született 1830-ban Goldmark Károly, a híres zeneszerző. Az épület mélyen benyúlik az úttestre, jelezve az utca eredeti szélességét. Helyén már a XV. században egy Pethő-kúria állt, mai formáját a XVIII. században nyerte el. A széles, bolthajtásos kapubejárón jutunk be az udvarba, ahol elénk tárulnak a földszint és az emelet barokk árkádjai.

Goldmark Károly, németül Karl vagy Carl Goldmark (Keszthely, 1830. május 18. – Bécs, 1915. január 2.) zsidó származású, német anyanyelvű magyar–osztrák zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus. Szegény kántor család gyermeke volt, zenei tanulmányait édesapja egyik énekes kollégájánál kezdte, aki hegedűjátékra oktatta, majd Sopronban és Bécsben folytatta. Taníttatását mindvégig féltestvére, Goldmark József finanszírozta, aki vegyészmérnöknek tanult az osztrák fővárosban. Anyagi gondok miatt tanulmányait így is félbe kellett szakítania, sokáig autodidakta módon képezte magát tovább, majd lehetősége nyílt beiratkozni a bécsi konzervatóriumba. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Sopronban és Győrben működött színházi zenészként. Ebben a minőségében került Budára 1850-ben, ahol egy évet töltött, és megismerte a korszak divatos operaszerzőinek darabjait.

1851-ben tért vissza Bécsbe, ahol a Bettelheim család vette pártfogásába. Az ő közreműködésükkel kerülhetett sor Goldmark első szerzői hangversenyére 1857-ben. A zeneszerző a sikeren felbuzdulva Pestre utazott, ahol szintén nagy sikert aratott szerzői hangversenyével, de anyagilag nem érte meg neki a magyar fővárosban maradni, ezért visszatért Bécsbe, ahol gyakorlatilag egész hátra lévő életét töltötte. 1865-ben mutatták be Sakuntala című nyitányát, amely meghozta neki a várva várt nemzetközi sikert. Goldmark ezután kezdett gondolkodni egy opera komponálásán. A munkának két év múlva fogott hozzá és 1872-ben készült el vele. A bemutatóra sok viszontagság után végül 1875-ben került sor Bécsben, óriási sikerrel. A Sába királynője a század egyik legnagyobb közönségsikere lett Európa-szerte, amely meghozta szerzője számára a hírnevet. Goldmarknak ezután már nem voltak anyagi gondjai, és még öt operát komponált, de ezekkel már csak mérsékelt sikereket aratott, az utolsó, Téli regét kivéve. Élete utolsó évtizedeit addig nem ismert lánya aranyozta be, a zeneszerző örömmel tett eleget apai kötelezettségeinek. Az első világháború kitörését eleinte lelkesen fogadta, de unokája elestét hallva ágynak esett, majd meghalt.

http://www.keszthely.hu és a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

- 2015 szeptember 17, csütörtök - bzadmin Szólj hozzá

Tác – Gorsium

Határon belül - 93.000 km2

Magyarország legnagyobb régészeti parkja az ókori római Gorsium maradványait mutatja be. Az eredeti formában rekonstruált maradványok jól áttekinthető képet adnak az ókori város életéről és történetéről.

A II-IV. században virágkorát élő római város, Gorsium romjai Tác község határában kerültek napvilágra. 1958 óta a Fitz Jenő vezette folyamatos ásatások során a városközpont java részét sikerült feltárni.

Gorsium – Herculia már ma is a legnagyobb régészeti park a Kárpát-medencében. A további ásatások révén (a település a hozzátartozó külső negyedekkel, temetőkkel beépítetlen közterületen fekszik), az egész város feltárásával és bemutatásával egy magyarországi Pompejit fog a látogatók elé tárni.A múzeum kerekes székkel közlekedők számára részben akadálymentesített.

Feltárás és Floralia

A feltárt területet – ahol hatalmas helytartói palotát, oszlopokkal tagolt üzletsort, ókeresztény bazilikákat, freskókkal díszített épületeket, a tartományi császárkultusz és tartománygyűlés reprezentatív csarnokait és szentélyeit láthatjuk – őrtornyokkal tagolt városfalak vették körül. A jelentékeny épületek mellett közfürdőt és vízvezetéket, kövezett utcákat és tereket is rekonstruáltak.

Az ásatások a szentkerület és a hozzá csatlakozó város teljes feltárásáig folynak. A szentkerület egy része, és a fölötte kialakult IV. századi városközpont mellett feltárták a Sárvíz mellett fekvő kikötőt, a déli városrész néhány épületét és egy temetőt, amelyben 380 és 430 között temetkeztek.

A népvándorlás korában is fontos hely volt az egykori Gorsium, erről tanúskodnak a feltárt germán és avar temetők. A leletek közül külön említést érdemel Septimius Severus császár üdvözlő felirata 202-ből és a számos kis bronzplasztika három értékes Venus-szoborral.

A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, sírkövekkel, a legszebb leleteket bemutató állandó kiállítással és 1200 főt befogadó, görög-római jellegű színháztérrel, ahol évente, a tavaszi szezonnyitáskor – az antik Floralia ünnepén, április 28., május 3. között – ünnepi játékokat, a nyár folyamán a Ludi Romani – Gorsiumi Nyári Játékok alkalmával színházi előadásokat tartanak.

Gorsium története

A Sárvíz menti homokos síkság kétezer év kultúráját őrizte meg számunkra. A kelta őslakosságú Gorsium város nevét egy III. századi útleírásból, az Itinerarium Antoniniből ismerjük. Gorsium elődje az 500 lovasból álló római katonai tábor volt, amelyet Kr. u. 46-47 között hoztak létre. Miután Traianus császár 106-ban győzelmesen fejezte be a dákok ellen folytatott háborúkat, a Pannónia központjában, fontos kereskedelmi és hadi utak kereszteződésében fekvő Gorsium a császárkultusz és a tartománygyűlés székhelye lett. A város fejlődése Hadrianus császár uralkodása idején teljesedett ki.

A népek háborújában a virágzó település kétszer pusztult el, és kétszer kelt új életre. Első újjáépítése a markomann háborúk után, Septimus Severus császár segítségével történt 202 körül. A szarmaták pusztító háborúja (260) után Diocletianus császár helytartói székhellyé tette. A nevét ekkor Herculiára változtatták. A fellendülés a 370-es évekig tartott. Ezután a katonai építkezések megszűntek, egyre több földművelő barbár telepedett a környékre, gyakoribbá váltak a hun portyázások. A lakosság védettebb helyekre költözött. A város még folytatta küzdelmét a fennmaradásért, mégis lassanként elnéptelenedett.

Germánok, longobárdok, avarok váltották egymást a tájon. Gorsium-Herculia történetét ezután a népvándorlás korának viharai határozták meg, de lakott hely maradt a honfoglaló magyarok korában is, erről a török időkben elenyészett, Föveny néven emlegetett középkori magyar település nyomai tanúskodnak.

http://vendegvaro.utazom.com

- 2015 szeptember 16, szerda - bzadmin Szólj hozzá