A templom legendája
A bodrogközi monda szerint” a karcsai templomot tündérlányok építették, akik a Karcsa-tó egyik felében álló palotájukban laktak. A tó másik felében pedig boszorkányok éltek. A boszorkányok elszaporodtak, s a szomszédaikat elűzték. A tündérkirálynő új otthonnak alkalmas szigetet keresett, s ezért feljött a tó felszínére. Meg is találta, s kiválasztotta az alkalmas helyet, ahol ma is áll a református templom. Elhatározta, hogy itt építi fel új palotájukat, s így megszabadulnak a rossz szomszédságtól. Mindjárt hozzá is kezdtek az építkezéshez, két nap és két éjjel folyton hordták a vörös márványtömböket a víz alól, s rakták a falakat. Már majdnem felépítették a templomot, éppen a harangot akarták hozni a toronyba, hogy ennek kongásával tartsák távol a boszorkányokat, ha azok is követnék őket. Két tündér repítette a csodálatos ezüst harangot a Karcsa felett, amikor a boszorkányok űzőbe vették őket. Már majdnem a sarkukat érték, amikor a faluban kukorékolni kezdtek a kakasok, s e jelre a boszorkányoknak vissza kellett térniük a víz alatti birodalmukba. De a két tündér is úgy megijedt, hogy elejtették a harangot, amely hangos csendüléssel zuhant a Karcsa vizébe, magával rántva az éppen felrakott tornyot is. Így a templom torony nélkül maradt.
A karcsai református műemlék templom rövid ismertetése
A templom két részből áll. Először a szentély épült meg téglából, amely kívülről kerek, belülről hatszögletes középterű hat boltozott félköríves fülkével, egyedülálló, s különbözik a többi magyarországi rotundától. A belső fülkét elválasztó pillérek felett hatszögű kupoladob, laterna volt. A rotundának az átmérője 8m, fülkéinek mékysége1-1,5m között változik. Építése a XI. sz. végére a XII. sz. elejére tehető.
A szentély belsejét úgy tágították ki, hogy a karéjos fülkék beálló sarkait lefaragták. A világítást a fülkék falában elhelyezett keskeny résablakok szolgáltatták. A hibás keresztboltozat későbbi keletkezésű.
Kis mérete ellenére a finoman szerkesztett monumentális terű a templom talán különleges funkciók betöltésére épült.
A XII. sz. végén, vagy a XIII. sz. elején a szűk körtemplomot tágas hajóval toldották meg. Ekkor a körtemplom nyugati részét lebontották és szervetlenül alkalmazott oldalfalakkal, diadalívekkel kapcsolták az új román stílusú hajóhoz. Ez a megoldás ideiglenes volt. Az kétségtelen, hogy a hajó építését tovább akarták folytatni kelet felé, de valami hirtelen közbejöhetett, ami az eredeti építési szándékot megakadályozta. A körtemplomot apsis gyanánt az új hajórészhez csatolták, ahogy most is látható.
A hajó gondosan faragott kőből épült, alaprajza a magyarországi román bazilikák mintájára épült. A típus fő jellemzője a három hajó, de itt a szerkezeti felépítés arra vall, hogy csak egy köztornyot terveztek, de ez a torony sem épült fel soha.
A nyugati homlokzaton oromzatos kapuépítményt emeltek a feltételezett torony alatt. A kapuépítmény erősen kiáll a homlokzatból. Két részből áll: az alsó részt a lépcsős oszlopos kapu foglalja el, a felső rész oromzatos és vak árkádos. A konzolokon nyugvó oroszlánok és az alatta lévő figurák szimbolikus jelentőségűek
Formai díszítőelemei Bizánc felé mutatnak.
A templom belsejében lévő kóruspillér fejezetek általában levélsorokkal vannak díszítve, de a déli pillér alsó fejezetén verekedő emberpár látható, melyet egy harmadik alak figyel.
A baloldali alak egészen hátra csavarta a harc hevében a társa fejét, belekapaszkodva jobb kezével ellenfele hajába. A másik kifordított fejű alak baljával belemarkol támadója szakállába. A heves verekedés a jó és a gonosz küzdelmét jelképezheti, vagy esetleg az 1054-es egyházszakadást ábrázolja.
Templomunkat az Országos Műemléki felügyelőség az 1968-70-es években restaurálta. Új tetőszerkezettel és magas haranglábbal látta el. Ma is funkcionál a református egyház tulajdonában.
forrás:http://www.parokia.hu
