Havi Archívum: 2015 július 28, kedd

Budapest – Kölcsey Gimnázium

Budapest

A középiskolát eredetileg 1798-ban alapították az V. kerületi Magyar Királyi Főgimnázium fiókiskolájaként. A növekvő létszám sürgette egy önálló épület megszületését. A területválasztás a Madarász család Munkácsy Mihály utcai telkeire esett.

Az iskola megvalósítására kiírt pályázatot Kőrössy Albert Kálmán nyerte „Vörösháromszög” jeligével. Kapuit 1909.04.14-én nyitotta ki. Az I. világháború idején azonban hadikórháznak elfoglalták. A helyreállítását követően 1920-ban vette fel az intézmény Kölcsey Ferenc nevét. Ekkor kezdték meg a francia, olasz, német nyelvek oktatását. Ám a fő profil a mennyiségtan és a természettudomány volt. A II. világháború alatt bevezették a honvédelmi ismeretek oktatását, mert a felsősöket tűzoltói, segédrendőri, légvédelmi szolgálatra osztották be. A háború nagy károkat okozott. Ivóvíz és fűtés hiányában a Széchenyi fürdő termében folyt a tanítás.

A nyitott udvarú, U alakú épület díszei szecessziós hatásúak. A tetőn kis tornyocskák, az ajtókon faragott díszek láthatók. A homlokzaton koronás címer és az iskola neve olvasható. Az épület bejáratai a lépcsőházakkal, a hátsó sarkokban nyílnak. Lépcsői márványhatásúak, korlátja sötétszürke kő, padlóját terrazzo díszíti.

http://lasdbudapestet.blogspot.hu

 

Budapest – Kerepesi temető – Jungfer Gyula síremléke

Budapest

“A magyar kovácsoltvas művességet művészi szintre emelő JUNGFER GYULA (Pest, 1841. jan. 9. – Budapest, 1908. nov. 26.) apja műhelyében sajátította el a mesterség alapjait. 1857-ben a céhes hagyományoknak megfelelően vándorútra kelt és Ausztriában, Németországban valamint Londonban dolgozott. 1866-ban kapta meg az iparjogot Pesten. Nemcsak Jungfer életében, hanem a magyar művészettörténetben is döntő esemény volt, amikor az Ybl által tervezett Várkert-bazár öntöttvasból tervezett díszeit ő ugyanazon az áron kovácsoltvasból készítette el. Ezzel a sikerült és rögtön igen sikeres munkájával megalapozta a magyar kovácsoltvas művesség művészeti ággá emelését. További munkái zömében Budapesten követhetők nyomon. Az e korszakban alkalmazott valamennyi stílusirányzatban alkotott. Barokk-rokokó forrásból merített a Dorottya utca 6. vaskapujának és lépcsőház rácsainak, valamint a Kálvin téri Wenckheim palota kapuinak készítésekor. Szecessziós műve például a Ferenciek tere 1. alatti ház rácskapuja. Folklorisztikus elemeket használt a Gresham palota pávás díszeihez és a Klotild palota vitézkötést idéző indáinál. A kovácsoltvas házdíszek mellett ötvösművészeti és plasztikai alkotásokat is készített. A századfordulón mintegy száz főt foglalkoztató üzemének hatása az egész országra kiterjedt. Az ország gazdasági életében is aktív szerepet vállalt, tagja volt többek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, az Országos Ipartanácsnak, 19 éven át elnöke volt a Budapesti Ipartestületnek. Számos díja, kitüntetése közül a legjelentősebbek az 1900. évi párizsi és az 1904. évi Saint-Louis-i világkiállítás Grand Prix-e valamint az 1896-os ezredéves magyar kiállításon elnyert aranyérem.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon).”

Kerepesi temető: Á. B. 8. [kivitelezők: Gerenday-cég, Jungfer-cég]

Szentendre – Mánd Református templom

Határon belül - 93.000 km2

A templom a Szentendrei Skanzenben látható.

A református templom jeles művelődéstörténeti emlékünk. A református eklézsia hívei építették késő gótikus stílusban, az 1580-as években. A 12 métert meghaladó magas épület talpas favázas szerkezetű, meredek tetőszerkezetét fazsindely borítja. Érdekessége, értéke építészeti módjában rejlik.
A templom favázas szerkezetű. Alapját a nagyméretű talpgerendák alkotják, erre 2,50 méterenként és a sarokpontokra oszlopok kerülnek, amelyekre a koszorúgerendát fektetik. A vázszerkezetet könyökfák, kötések és csapolások rögzítik. A faváz mezőit tapasztott sövényfallal töltik ki, a függőleges un. kalodafákat gallyal fonták körbe és pelyvával kevert sárkoloncokkal tapasztották be, majd simítás után fehérre meszelték.

A templom homlokzatai egyszerűek, kevés nyílás tagolja, bejárat a nyugati és déli oldalon van. Utóbbin láthatjuk az ablakokat. Szembeötlő a meredek zsindelytető.
A mándi templom a 18. század végi festett templombelsők egyik épen maradt példánya. A mennyezet kazettás kiképzésű, az osztóbordák találkozásánál rozettával díszítették. A kékeszöld alapszínen a tagozatok pirosak és fehérek, a kazetták közepét arany csillag látható.

A papiszék, az un. Mózes-szék és a vele szemben lévő, a kiemelt megbecsülésű személyek padjának homlokrésze barokkosan kiöblösödik.
A berendezés legfontosabb és legszebb darabja a templom közepe táján, a déli oldalon elhelyezett, hétszög alaprajzú szószék és a felette lévő hangvető, a szószék koronája. A szószék lábazata íves, mellvédfala alul öblös, felül függőleges, kék, piros, zöld, barna fehér és aranyszínű, stilizált növényi motívumokkal díszítették. Az áttört, nyolcszög alaprajzú koronát a választópárkány két részre osztja, a szövevényesen gazdag mintájú fűrészelt elemek uralkodó színe a kékeszöld és a piros.
A templom mellett álló, a Mánddal szomszédos Nemesborzovából áttelepített torony 1667-ben épült. A 21 métert meghaladó magasságú négyszögletes keresztmetszetű harangtorony tölgyfából épült, négyzethálós tölgyfa gerendarácsába kilenc tartóoszlopot csapoltak be, ezeket vízszintes és harántgerendák erősítik egymáshoz. A sudár tornyot előrelépő galéria és négy fiatorony veszi körül.

Mindkét épület az 1972-ben önállóvá vált szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kilenc tájegysége egyikének ékessége.

forrás: Vizler Imre – http://www.templom.hu

“Várak a várban” roll-up szabadtéri kiállítás – Gyula – fotók a megnyitóról

Kiállítások

Ismét egy sikeres megnyitó – A vándorkiállítás második  állomása a Gyulai vár volt!

Kónya István alpolgármester köszöntőjében elmondta: a kiállítást a Diáktalálkozók a hungarikumok és gótikus várak jegyében című pályázat keretében rendezték meg. Mint kiemelte, a projekt célja, hogy az abba bekapcsolódó diákok felkutassák, népszerűsítsék a három település értékeit, várait.
Az alpolgármester úr hozzátette: annak érdekében, hogy a gyulai és a nagyváradi erődítmény megújulhasson, szorosabbra fűznék a két település közötti együttműködést. Ez nemcsak a két város, hanem a környéken élők javát is szolgálná – tette hozzá.
Dr. Kedves Gyula hadtörténész, az Országgyűlési Múzeum igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta: a vár nem csupán katonai létesítmény, hanem olyan hely, amely töményen mutatja meg egy adott korszak lényegét. A szimpatikus szakember hozzátette: ma már a várak elsődleges funkciója az, hogy bemutassák a régmúlt korok kultúráját.
A megnyitó zárásaként Szabó József, Nagyvárad város önkormányzati képviselője köszöntötte a jelenlévőket, az alkotókat, Gyula város vezetőit. A képviselő úr megköszönte a lehetőséget, hogy a közös projekt részeseként nagyváradi alkotók és diákok is közreműködhetnek a tervezett program lebonyolításában.
A több mint 50 résztvevő 72 színes fotón tekinthette meg a Gyula, Nagyvárad és Diósgyőr várairól készült felvételeket. A kiállítás augusztus 20-ig tekinthető meg nyitvatartási időben, 9–19 óra között a vár földszinti borozójában.

Forrás: Gyulai Hírlap – Súr Enikő

Budapest – Nagy Imre emlékmű

Budapest

Az 1956-os forradalom során a Parlamentnél történt sortűzben máig sem tudni pontosan hány tüntető vesztette életét. A téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, „a véres csütörtök”. A különböző források a néhány halottól egészen az ezres nagyságrendig mennek el.

A Nagy Imre-emlékmű felállításának kezdeményezése Andrew Sarlós, ötvenhatos emigráns, kanadai üzletember nevéhez fűződik, akihez csatlakozott Demján Sándor és Fehér Béla, akik a költségek nagy részét is magukra vállalták. Az alkotás az ’56-os Emlékbizottság javaslatára került a Kossuth tér közvetlen szomszédságába, ahol végleges helyeként a Vértanúk terét jelölték ki.

A Varga Tamás által készített szobrot Nagy Imre születésének 100. és az 1956-os forradalom 40. évfordulójának évében, 1996. június 6-án avatták fel a Vértanúk terén.

Az új emlékmű átformálta a tér elnevezéséhez kapcsolódó értelmezést, mivel az az 1919-es kommunista diktatúra és az azt megelőző forradalom vértanúinak emlékére 1934-ben felállított, Füredi Richárd és Lechner Jenő által alkotott kompozíció után kapta a nevét 1936-ban.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Walkó ház

Budapest

Walkó-ház (Budapest, Aulich utca 3.)

1901-ben Walkó Lajos, a Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bank igazgatója és családja számára Kőrössy Albert tervezett négyemeletes bérházat. Az épület hazánk egyik legkorábbi szecessziós épülete, gazdag növényi és figurális díszítésekben is, mely a német Jugendstil hatásáról tesz tanúbizonyságot. Az antik szimbólumok az épület belsejében is tetten érhetőek, a lépcsőfeljáró oszlopának fejezetében egy fával összeolvadt leányra figyelhetünk fel, ő valószínűleg Daphné nimfa lehet, aki Apollón szerelme elől menekülve babérfává változott. A faragott oszlop szintén Maróti Géza kezét dicséri, aki később a Gresham-palota bejáratánál is felhasználta a nimfa történetét.

forrás: http://gyujtemeny.imm.hu – Baldavári Eszter

Budapest – Gróf Tisza István emlékműve

Budapest

A Tisza István Emlékbizottság 1928 tavaszán országos gyűjtést indított Gróf Tisza István mártír házelnök, miniszterelnök szobrának felállítására. A székesfőváros a szobor helyéül a Kossuth Lajos tér északi oldalán található parkot jelölte ki. A pályázaton Zala György és Orbán Antal terve nyerte el az első helyezést, így ők kapták meg a megbízást is. A talapzatot Foerk Ernő tervezte.

A Tisza tragédiáját szimbolizáló oroszlánt 36 m3 kőből faragták ki. Zala szavaival: „pyton-kígyótól megmart oroszlánt képzeltem Tiszának, akit a férfiasság, a nemes emberiesség mintaképének tartottam és az intrika marta meg.” Az emlékmű hátoldalán található gyászkoszorú átmérője 3 méter volt.

A szobrot 1934. április 22-én avatták fel.

A II. világháború alatt Budapest ostromakor az emlékmű megsérült, majd 1945 tavaszán ismeretlenek ledöntötték talapzatáról a szobor főalakját. Ezt 1945 nyarán szállították el és mintegy 18 mázsányi töredékét beolvasztották; az emlékművet magát azonban csak 1948 tavaszán bontották le véglegesen. Az önálló alkotásként is értelmezhető szoborcsoportjai közül a földművelőket ábrázoló rész Esztergomba került, ahol Magvető néven állították föl.

A másik mellékcsoport (A katona búcsúja) a Hűvösvölgyi úti laktanya udvarára került. Az épületegyüttes eladását követően a szoborcsoportot a keceli Pintér Művek haditechnikai gyűjteményében helyezték el.

A posztamens tetejét díszítő kőoroszlánt 1948-ban, a forradalom centenáriumán a Hegyalja út végében, a hajdani tabáni temető helyén állították fel. A hatvanas években a terület rendezése során szobrot a Kiscelli Múzeum udvarára szállították, ahol az eredetileg is 12 darabból álló alkotást nyersanyagként fiatal művészeknek osztották ki. Így került az oroszlán feje egy fiatal szobrászművészhez, aki érintetlenül megőrizte, és ma is szentendrei háza kertjében tartja.

A Steindl Imre Program keretében az emlékművet majdnem eredeti formájában állítják helyre. A főalakot a Bencsik Alkotóközösség Kft. szobrásza, Elek Imre korabeli fotók alapján rekonstruálta. A két mellékcsoport felújítva és restaurálva került vissza a térre. A posztamens tetején lévő oroszlánt is újrafaragták.

Tisza István rekonstruált emlékművét eredeti helyére visszaállítva, 2014. június 9-én avatták fel.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Várak a várban – roll-up szabadtéri kiállítás – Gyula

Kiállítások

meghivo_gyulaTisztelt Kollégák! Kedves Barátaink!

Sok szeretettel várjuk Önt és kedves barátait a “Várak a várban” roll-up szabadtéri fotókiállításunk megnyitó eseményére, ahol 72 db színes fotót tekinthetnek meg a gyulai, a diósgyőri és a nagyváradi várakról!
A megnyitó időpontja július 24-én pénteken este 18.00 óra, helyszín a Gyulai vár előtere (a szobor mellett). A részvétel természetesen ingyenes!

A kiállítás a későbbiekben augusztus 20-ig tekinthető meg a vár földszinti borozójában a vár nyitvatartási ideje alatt 09-19 óra között.

Szklabonya – Mikszáth szülőháza

Felvidék

Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni mindig.
Itt laktunk ebben a házban…
Galandáné asszonyom, 1882

Ebben a házban, ahol az ablakban rezeda és muskátli virágzott, cseperedett fel az író. Itt volt kisdiák, innen futotta le örömmel a két kilométert a nagyanyja ebecki házáig, csak hogy meghallgasson egy mesét. Ide volt közel a temető, ahol nagyokat lehetett játszani és a kovácsműhely, ahol oly sok érdekeset lehetett hallani. Később a diákéveiben már csak a szünidőket és a nagy ünnepeket töltötte itthon. A legkésőbbi emlékei az 1873-as évből vannak abból az időből, amikor itt élt a feleségével. Utána Pestre költözött.

http://www.mire.hu – Magyar Irodalmi Emlékházak

Napraforgók Nógrádból – Acsa határából

Határon belül - 93.000 km2

Kosztolányi Dezső:

A napraforgó, mint az őrült

A napraforgó, mint az őrült
röpül a pusztán egymaga,
a tébolyító napsugárban
kibomlik csenevész haja.

Bolond lotyó – fejére kapja
a sárga szoknyáját s szalad,
szerelmese volt már a kóró,
a pipacs és az iszalag,
elhagyta mind, most sír magában,
rí és a szörnyű napra néz,
a napra, úri kedvesére,
ki részeg, s izzik, mint a réz.
Aztán eszelősen, bután
rohan a gyorsvonat után.