Havi Archívum: 2015 május 28, csütörtök

Az egyik legszebb és legjelentősebb hazai szecessziós épületünk tervezője alkotója a Lechnert követő Márkus Géza ” építő- festő” volt. A zsolnai majolika hangsúlyos homlokzati és tető díszítése egyedülálló az épületen, mondhatnánk önmagában is tökéletes műalkotás. A szecessziós városi palota a rekonstrukciót követően elnyerte az Európa Nostra Díjat és az Európai Kulturális Örökség díját is.
Kecskemét városa a hazai századfordulós ( “nemzeti stílus”) művészet keimelkedő uticélja – kötelező látnivalókkal – jó utat kívánok hozzá a közeledő Szecessziós Világnap alkalmából.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

12►

Brüsszeli kiállítás kapcsán a szecesszióról.
A művészi kivitelezésű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján egy szegedi díszkovács Fekete Pál készítette.

12►

Hárs László : Miért piros a pipacs?

Hol volt, hol nem volt, valaha égen, régi időkben volt egyszer egy szántóföld. Szántóföld szélén, ároknak partján tengődött egy szál haloványkék pipacs. Úgy ám, haloványkék! Mert akkoriban, réges-régen, az az első szál pipacs, amely kidugta fejét a földből, haloványkék szirmokat tárt a nap felé, s ki tudja, tán mindmáig haloványkék is marad, ha nem esik meg az eset, amelyet most elmondani készülök, de megesett, meg bizony, s így esett…
Úgy esett, hogy az a pipacs széttekintett a világban, megfürdött a napsugárban, s gyöngéd szirmait kitárva így sóhajtott a hév nyárba: “Be szépséges szép világ, ó be boldog minden élő!”
Hát amint így sóhajtozott, ámuldozott, bámuldozott; rácsodálkozott a szőke, hajladozó búzaföldre. Búzaföldön, ért vetésben, a hév nyári napsütésben félmeztelen emberek görnyedeztek. A sereg háta mögött egy pocakos, nagy potrohos hajcsár lépdelt, s bőrkorbácsot suhogtatva így kiáltott: “Hé! Rabszolgák! Dolgozzatok, annyit mondok! Máskülönben a hátatok megkóstolja a korbácsot!”
A kis pipacs fakó szirma megremegett, mintha sírna. Pipacs-szíve megsajdult, ha szólni tud: feljajdul. Így csak nézte, némán nézte, fájdalomtól megigézve, a rabszolgák hogy görnyednek, homlokukról hogy hullanak sűrű záporban a cseppek. És amint a temérdek búza végébe értek, egyikük – a legsoványabb, legkínzottabb, legfáradtabb – mély sóhajjal lerogyott az árokparton megpihenni. Homlokáról egyetlen csepp veríték a földre hullott, azaz dehogyis a földre, egyenest a szál pipacs haloványkék szirmaira. Hát abban a pillanatban, ahogy az a sós csepp érte, a kék pipacs ím színt váltott, kékből váltott hófehérre.
Fehér pipacs megborzongott, mint amikor hűs szél támad, s virágszívén végigsuhant igaz részvét, fájó bánat. Ámde akkor odarontott az a kövér, az a hájas. Átkozódott, szitkozódott, bőrkorbácsát suhogtatta, s fene dühvel így kiáltott: “Hé! Rabszolga! Fel! Munkára! Ha nem mégy, nagy lesz az ára!”
S azon nyomba’, hogy kimondta, bőrkorbácsa suhogott, megsuhogva lecsapott. Meg se jajdult, akit vertek, korbács nyomán vére serkent, s egyetlen csepp piros vére földre hullott…Azaz dehogyis a földre! Egyenest a szál pipacsra, szirmára, a hófehérre. S hát abban a pillanatban, ahogy az a csepp vér érte, fehér pipacs ím színt váltott, fehérből vált vérpirosra.
Piros pipacs megborzongott, mint amikor vihar támad. S virágszívébe költözött égő harag vörös lángja. Jöttek esők,hogy lemossák, záporok, hogy eláztassák azt a vérszínt, de hiába, mindhiába, a pipacs az piros maradt, mint a lánggal égő harag.
Régen esett ez az eset, piros pipacs már azóta sok magvát a szélbe szórta, s árkok, partok oldalán itt is, ott is pipacs nyílik, és vérpiros valahány.

A présház 1953 óta irodalmi emlékmúzeum. Bemutatja Kisfaludy Sándor életútját, munkásságát.
A népi barokk stílusú prés- és lakóházban élt Kisfaludy Sándor, és felesége, Szegedy Róza. A fiatalok a szüreten ismerkedtek meg, s ugyanitt házasodtak össze öt évvel később. A ház emeletén, a félköríves árkádok mögötti lakószobákban pihent meg a gazdálkodó költő s hitvese, és itt fogadták vendégeiket. Az utolsó szobában ma a Kisfaludy életútját és munkásságát bemutató kiállítás látható.
A borház melletti ürmösfőzőben Szegedy Róza irányításával készült a híres fűszeres bor, az ürmös. A látogatók megkóstolhatják a régi recept alapján főzött italt és a falakon elhelyezett tablókon szemezgethetnek a magyar irodalom klasszikus borverseiből.
Az egykori vincellérházban egy különleges irodalmi tárlat kapott helyet. Kortárs magyar költők balatoni témájú verseinek kéziratai láthatók 1967-ből és 1999-ből. Az impozáns névsor Kassák Lajostól Faludy Györgyön, Pilinszky Jánoson, Nagy Lászlón át Határ Győzőig és Gömöri Györgyig ível.

http://www.iranymagyarorszag.hu

123►

A középkori lovagvárként is emlegetett erődítményről elsőként Anonymus emlékezett meg. A fénykor Nagy Lajos király uralkodásának idejére, a 14. századra esik. Ekkor kezdődött a 1526-ig tartó időszak, amikor hat királyné jegyajándéka, vidéki rezidenciája volt a vár – erről kapta ma is használatos elnevezését: a királynék vára.
A „Diósgyőr–Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése” (diosgyor-lillafured.hu) című projekt keretében a Diósgyőri vár rekonstrukciója vált lehetővé. A vár, a délnyugati szárny kivételével két szint magasságig épült vissza, amelynek megújuló tereiben a korabeli élet interaktív formában válik „hétköznapivá”, és a hétköznapi események, rendezvények patinás miliőben válnak utánozhatatlanná. A délnyugati szárny megmaradt az 1800-as évekbeli, villámcsapás okozta romállapotában, így őrizve meg a vár romantikus képét.
A vár berendezéseinek sajátossága a kötetlen megismerésben rejlik; a látogató szabadon mozogva, minden dolgot kipróbálva élheti át a középkori vár hangulatát. Ehhez a hangulathoz az interaktív tartalmak mellett korhű ruhába öltözött animátorok, valamint a földszinti térben helyet foglaló középkori, mindennapi életet bemutató terek is hozzájárulnak.
A projekt emellett tartalmazta a vár melletti területen a Lovagi tornák tere, a Vásártér kialakítását, valamint a lillafüredi függőkert felújítását, új funkciókkal való feltöltését.
A vár visszaépítésével leszűkült az udvar, így annak szomszédságában helyet kap a Lovagi tornák tere, mely közösségi térként, a napjainkban felélénkülő lovas hagyományok ápolásának, rendezvények, koncertek megrendezésének helyszínéül szolgálja a közönséget.

http://miskolc.hu