Havi Archívum: 2015 április 27, hétfő

12►

Europa Nostra-díjat nyert a kulturális örökség megőrzésének kategóriájában a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Az európai kitüntetést négy kategóriában összesen 28 projekt kapta meg, a nyerteseket kedden hirdették ki.
A zsűri a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületének felújítását a legjobb helyreállítási gyakorlatok kiemelkedő példájaként értékelte – olvasható a díj honlapján (www.europanostra.com).
Az összegzés szerint a Zeneakadémia felújítása egyáltalán nem volt egyszerű feladat. Az épület különleges példája a szecessziónak, amely a pompát innovatív funkcionális megoldásokkal párosítja. A zenei előadások tekintetében a ma érvényes nemzetközi elvárások ugyanakkor összehasonlíthatatlanul magasabbak, mint 1904-ben voltak, és a szükséges új technológiákat az értékes korabeli környezetbe kellett behelyezni. A zsűri indoklása szerint az eredmény kimagasló lett.

A Zeneakadémia felújítása 2011. augusztus 29-én kezdődött meg többek között Magyari Éva, Pazár Béla és Potzner Ferenc tervei szerint, a rekonstrukció célja nemcsak a műemlék épület értékeinek helyreállítása volt az eredeti tervek, leírások, archív fotók alapján, hanem a magas színvonalú oktatás mellett a hangversenyélet, a zenei központ funkció korszerű kiszolgálásának lehetővé tétele is.
Az épület a pincétől a padlásig megújult, teljesen akadálymentessé tették, és háromezer négyzetméter új terület is létesült a pinceszint és a tetőtér átalakításával, az udvar lefedésével.

Megszűnt az első emeleti ruhatár, új mosdókat, illetve a nagyobb létszámú zenekarok és kórusok számára új öltözőt, hangolót alakítottak ki. Külön gondot fordítottak az infrastruktúra fejlesztésére, így modern színpadgépezetet, klimatizált hangszerraktárat építettek. A „szecessziós csodának” nevezett kisterem visszakapta zsinórpadlását és a zenekari árkot, így itt kamaraoperákat is elő lehet adni. A felújított épület 2013. október 22-én nyílt meg.

Az Europa Nostra-díjat a kulturális örökség megőrzése és helyreállítása; a kulturális örökséggel kapcsolatos kutatás és digitalizáció; a kulturális örökség iránti példamutató, elkötelezett szolgálat, valamint az oktatás, képzés, tudatosság növelése kategóriákban ítélték oda.

Az elismeréseket június 11-én Oslóban adják át az Europa Nostra gáláján, amelynek házigazdája Fabian Stang polgármester; Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, valamint Plácido Domingo operaénekes, az Europa Nostra elnöke lesz. Az ünnepségen hirdetik ki, hogy a nyertesek közül melyik hét projekt részesül a 100 ezer euróval járó fődíjban, és hogy ki kapja az Europa Nostra online szavazásának közönségdíját.

A közlemény idézi Navracsics Tibort, aki szerint a nyertesek tökéletes példái annak, amit hozzáértő és elkötelezett európaiak tehetnek az örökségért, egyben a közös európai identitásért, hozzájárulva ezzel az összetartozás érzéséhez. „Szükséges, hogy valamennyien továbbra is együtt munkálkodva segítsük hozzá a közösségeket és a polgárokat ahhoz, hogy magukénak érezzék az örökségünket; a mindennapi élet részévé téve és megőrizve azt a jövendő generációk számára” – fogalmazott a biztos.

2015. április 14., kedd 16:56, frissítve: kedd 17:20 , forrás: MTI, szerző: Grund

12►

Sonnenberg Imre kereskedő 1904-ben bízta meg Kőrössy Albert Kálmánt kétemeletes bérpalotájának megtervezésével. Egy fennmaradt újságcikk tudósít az épület kivitelezőiről. Innen tudhatjuk, hogy Kressalek Béla végezte az asztalosmunkákat, Wellisch Mór az ácsmunkát, az ablaküvegeket a kivételes tehetségű Róth Miksa tervezte, a lakatosmunkát pedig Hochmann József végezte, aki több Kőrössy által tervezett bérház kapuját készítette. Az oszlopok által közrefogott bejárati kapu felett kosárívbe rendezett kőkeretben rózsalugas rajzolódik ki, melynek két oldalán egy-egy homokkőből készült, lenge ruhás női alak látható, akik a kor szimbolista festményeire emlékeztetnek. Az izgalmas homlokzati alakítás és a hatalmas, változatos ablakformák teszik egyedülállóvá ezt az épületet, melyek a szecesszió által megfogalmazott művészi szabadságot tükrözik könnyed megfogalmazásukkal. A bérházba belépve a lépcsőházban is folytatódik ez a szecessziós formakincs a hullámzó, faragott lépcsők kovácsoltvas betétes dekorációiban. Később Sonnenberg Imre halála után, a húszas években özvegye és fiai végeztettek átalakításokat. A világháborúk utáni időszakban az épületet megfosztották hullámzó pártázatától és homlokzati díszeinek zömét is eltávolították, csupán a két leány álldogál még a kapu felett rózsakosárral.

http://gyujtemeny.imm.hu

12►

(Budapest, Izabella utca 94.)

A historizmus épületeinél (a bérházakra utalunk itt leginkább) az épület főbb részeit a vízszintes párkányok és a függőleges pillérek, ritkábban oszlopok határozták meg (pl. erkélyek tartóoszlopaiként). Ezzel kapcsolatban jegyzi meg Spiegel helyesen, hogy ezek már kevésbé tektonikus épülettartó elemek, többé nem kőből vannak, hanem kőutánzó olcsóbb anyagokból, szerepük inkább a dekoráció. De ha viszont dekoráció, akkor válasszunk a gipszhez, a kerámiához jobban találó díszítőelemeket az iparművészet területéről, éspedig mindjárt a modern stílusból merítve, a századvégi modern emberhez közelállót.

Ebben látjuk Spiegel eredetiségét, ahogy a magyar viszonyoknak megfelelő, egyben olcsóbb anyagot, a modern formákkal egyesíti, a vakolatban és gipszben először valóra váltva amit írásban már kezdtek mások is megfogalmazni, éspedig a régi, sokat ismételt dekoráció típusok felváltása az új kor szellemében, az anyagok saját szépségének hangsúlyozásával. “Ne ámítsuk önmagunkat és a világot, a mikor téglából és gipszből követ vagy fát, puhafából keményet, olajfestékből márványt csinálunk, hanem maradjunk meg, ha nem telik nemesebbre, az egyszerűbb anyagnál és igyekezzünk az annak megfelelő művészi formákat megtalálni.” (Spiegel Frigyes: Modern díszítő művészet az építészetben, Magyar Iparművészet 1897, 2.szám)

Ez az utóbbi mondat már a XX századi, sőt mind a mai napi érvényben lévő, modern építészeti filozófiát tükrözi, hogy az anyagokhoz, az új anyagokhoz pedig feltétlen keressük meg a megfelelő formákat. Ha a mi jelen építészetünk is új formákat teremt pl. a belsőépítészetben, azt többnyire az újonnan előállított anyagokkal és eljárásokkal teszi. De minden elméleti megállapításon túl, Spiegel érdeme, hogy ezt a vakolat és gipsz terén (talán elsőként, de biztos elsők közt a világon) a modern stílusban megvalósította. A homlokzat dekorációja ezzel elszakadt az évszázados szokásoktól, utat nyitott a szélesebb egyéni szabadság, az ötletes fantázia irányába. Egy-két éven belül már hasonlóan gondolkodnak és alkotnak Európa-szerte.

Baráti üdvözlettel, a Lindenbaum – ház közeléből, a füstös Nyugati Pályaudvar mellől:
Bálint Imre