Havi Archívum: 2014 december 31, szerda

Szentendre – Skanzen húsvétkor

Határon belül - 93.000 km2

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Ha rövid időn belül szeretnénk bebarangolni hazánk tájait, vagy ismerkedni szeretnénk a néprajzunkkal, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum szinte egész évben tárt kapukkal vár minket.

Az 1967-ben alapított, hazánk legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma, ismertebb néven a Skanzen, a magyarföld tájegységeire legjellemzőbb építészetet, falusi környezetet és a ,hajdan volt életmódokat, kultúrákat tárja elénk.

A Skanzen Szentendre nyugati felében, egy erdők által határolt területen a Lajos-forrás közelében, mintegy 46 hektáron mutatja be hazánk tájegységeinek tájházait.
A Skanzeni kirándulás egy csodás repülés a múltba. Kortól, nemtől függetlenül itt minden magával ragadja a képzeletet, a gyönyörű védett természettől kezdve a legapróbb emléktárgyaik.

A Skanzen kiállításai:

A néprajzi múzeum legelső elkészült tájegysége az 1974-ben bemutatott Felső-Tiszavidék, amely a vidék jellegzetes udvarait, portáját, szárazmalmát, református templomát és harangtornyát prezentálja. Majd 1987-ben a Kisalföld portái, kovácsműhelye, tiprómalma, szőlőprésszíne, külső kemencéi, fogadalmi kápolnája és kálváriája is felépült. 1993-ban a Nyugat-Dunántúli tájegység udvarai, pincéi és szőlőskertjei is helyet kaptak. A 90-es évek végére igen jelentős mennyiségű néprajzi tárgy gyűlt össze és sorjában nőttek ki a földből a kis tájházak.

Ma már 8 néprajzi tájegységben mintegy 400 tájház segítségével ismerkedhetünk meg hazánk népi építészetével. A 18. század végétől egészen a 20. század közepéig visszamenőleg kukkanthatunk bele a falusi és mezővárosi népek különféle rétegeinek lakáskultúrájába és életmódjába.

Szerző: Era – http://szentendre.varosom.hu

Szolnok – Tisza Szálló és Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Szolnokon a Tisza partján elterülő Verseghy park mellett áll a Tisza Szálló*** és Gyógyfürdő neobarokk épülete. A szállodát 1928-ban építették Hegedűs Ármin tervei alapján.

A gyógyfürdő:

Az építkezés alatt 55,6 °C alkáli hidrogénkarbonátos és jódos hévizet találtak, melyet a szakemberek kiváló minőségű gyógyvíznek minősítettek. Ez a víz nem csak a gyógyfürdő, de a szálloda és az étterem vízellátását is biztosítja. A törökfürdő jellegű Tisza Gyógyfürdő vize reumatikus, ízületi, nőgyógyászati emésztőszervi és fogínybetegségek hatásos kezelésére alkalmas.

A fürdő három, 34°C, 37°C és 20°C fokos medencével áll vendégei rendelkezésére, valamint szaunák, reumatológiai szakrendelés, fizikoterápiás gyógykezelés és fogorvosi magánrendelő is működik a gyógyfürdőben.
A szépülni vágyók a fodrász- és kozmetikai szalonban és a szoláriumban kényeztethetik magukat.

A gyógyfürdő előtt áll Borbereki Kovács Zoltán alkotása, a Lány halakkal elnevezésű szobor. A halak szájából víz csorog alá a talapzatként is funkcionáló medencébe.

http://szolnok.varosom.hu

 

Doboz – Gróf Wenckheim épületek

Határon belül - 93.000 km2

A felvételeken látható épületek: az Ybl magtár,  kastély, családi  kripta és a kápolna.
A dobozi magtár 1863-ban épült műemlékjellegű épület. Dobozon a Vésztői út 12. alatt található. Ybl Miklós tervei alapján állították fel az egykori Wenckheim birtok számára. A magtár Ybl egyik legérdekesebb munkája.

A Doboz, Kossuth tér 15. szám alatt található épület -ma általános iskola- egykor a Wenckheim család vadászkastélya volt. 1805 és 1810 között épült, 1850-ben és az 1900-as évek elején átépítették historizáló stílusban. Később megint átépítették. L-alaprajzú egyemeletes épület belső udvarral. A mára már teljesen átalakított épületben általános iskola működik. Mellette 1854-ben Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban istálló és kocsiszín épült. Ezek az épületek már olyan mértékben átlettek alakítva az évek során, hogy műemléki jellegük megszűnt. 1803 és 1807 után az 1816-os nagy vízár borította el a község egész határát s a későbbi grófi park helyén álló falurészt. A gróf ezután itt angolparkot alakított ki, s a korábban ezen a részen lakókat áttelepítette a Hatháznak nevezett új falurészbe. 1823-ban is volt árvíz. Az 1830-as pedig még annál is nagyobb méreteket öltött.

A park legmagasabb pontján építtette fel gróf Wenckheim Dénes a környék “ékszerdobozának” nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolnát és a Wenckheim-kriptát. Az építőmester a bécsi Nicolaus Schiedek volt.

A kápolna és a Wenckheim-kripta 1902-ben készült el. Alapkövét 1897 nyarán rakták le. A faragványok készen érkeztek, de a kripta külső díszeit és a templom külső köveit helyben faragták ki. A téglákat a halastónál égették. A templomot először a főútra, a kastély mellé tervezték, de a falu belterületén nem lehetett volna az előírások miatt kriptát építeni.

Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom eredetileg a grófi család kápolnájának épült. Főhomlokzatának jobb oldali részén a homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát. A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája, egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el! A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják. Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek tesznek még díszesebbé. A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült.
A templom és a kripta kupolája egyaránt velencei aranymozaikból készült, és szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak. A kripta kör alaprajzú épület, középen található az oltár, és a kupola alatt két-két oldalon kápolnaszerűen kapcsolódnak a temetkezési helyek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kőszeg – Hősök kapuja és a Jurisics téri házak

Határon belül - 93.000 km2

A Városház utca a Hősök kapujánál végződik. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján. A Hősök kapujának helyén a XIV. században emelt, ún. Alsó-kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le. A régi torony a mostaninál lényegesen zömökebb volt, s tömegével kitűnően illeszkedett a tér léptékéhez. A mai Hősök tornyában 1977 óta ismét múzeum működik, a Jurisics Miklós Múzeum állandó kiállításokra, valamint időszaki kiállításokra alkalmas termei találhatók itt. Legfelsőbb terméből ki lehet lépni a torony külső panorámafolyosójára. Nagyobb ünnepeken ma is megszólal az alkalmi toronyzene erről az erkélyfolyosóról.

A város egykori központja és vásártere volt, ma közigazgatási központ. Egykor itt volt a város plébániatemploma, pellengére, fontosabb üzletei, sőt a kezdetekben még a temető is, de ma is itt van a város kútja. A téren áll a Levéltár, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a plébánia, a városháza, a Szent Imre-templom és a Szent Jakab-templom. Nyugati oldalának házai már a 14. században álltak. A keleti házsor mai alakját a 17. században, a földszintes házak átépítésével felépült díszes épületekkel nyerte el. A helyreállítások során rekonstruálták az ún. „dalmát kapukat”, azaz az egykori elárusítóhelyek bejáratát és kínálóját. A tér mai arculatát a Hősök kapuja uralja. 1880-ig itt álló városkaput rossz állapota és keskeny átjárója miatt lebontották, helyette 1932-ben felépült a ma látható épület. Alatta található az 1532-es ostrom emlékműve is. Mellette áll a Tábornokház, ma Városi Múzeum. A tér egykor egyenes volt, a sorozatos feltöltések és a Mária szobor körül kialakított virágágyások, azután az elmúlt évtizedekben végrehajtott burkolások azonban mára lépcsőssé tették. A tér a 2011-ben megkezdett és 2012. január 12-én befejezett felújítását követően visszanyerte eredeti jellegét, eltüntetve a középen ékeskedő szigetszerű dombot.

http://www.utazzitthon.hu és A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Betlér – Andrássy kastély

Felvidék

Idézet a Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon című könyvéből ( Mikes Kiadó )
fotó: Bagyinszki János

A XVIII. század elején épült kastély stílusa historizáló: reneszánsz és barokk elemeket tartalmaz.
Az épületet a XIX. század végén átalakították.
Téglány alaprajzú , kétemeletes , manzárdtetős- manzárd emelettel.
Öttornyú, nagy méretű lépcsőházas épület pazar eredeti berendezéssel, változatos bőséges látnivalókkal.
( Könyvtár, képtár, vadásztrófeák.)

Az angolparkban hegyi patak és különleges fafajták találhatóak. A H. Nebbien által tervezett park pompáját
szökőkutak, szobrok emelik.
A kastély századokon át híres vadászatok fényes fogadások helyszíne volt.
Falai között, ma ismert látogatott múzeum működik.”

Pár kiegészítő gondolat 2014 év végén:
A 2. kastélykönyvem létrejötte Csalai Kégl Miklós barátságának és támogatásának köszönhető, a könyvhöz több mint 10 évvel ezelőtt
az előszót Gróf Károlyi György írta, aki azóta alapítványi és privát támogatásokkal – továbbá állami segítséggel gyönyörűen rekonstruálta
az Ybl tervei szerint készült Fehérvárcsurgói családi rezidenciájukat,a Károlyi kastélyt. Köszönöm mindkettőjük segítségét.

A közben eltelt 10 év rendszeres felejthetetlen fotós kirándulásokat hozott számomra, sok szép könyv és remek kiállítások a magyar építészet témakörében.
Az idén tiszteleg az ország Ybl Miklós munkássága ( kastélyépítő tevékenysége) előtt amit én is egy szép békéscsabai kiállításal egészítettem ki.

A betléri kastély kitüntett úri lak, az egyik leg-legfontosabb kastélyépület a közel 1000 fotózott vár és kastély közül ahová eddig eljutottam.
A mai Magyarország területén sajnos nincs is párja, bár a közelmúltban sok épületet ébresztenek föl “csipkerózsika álmából”.
A nagyszerű és köztiszteletben álló Andrássy család kiválóan karbantartott, ma is épségben lévő kastélyát gyönyörű park övezi, sokan látogatják- ez mindenki számára kötelező úticél
A történelmi levegő még a mai Szlovákiában is érezteti hatását, szinte minden eredeti, és erdeti helyén található, a program lélekemelő valódi időutazás a magyarok számára.
Maximális elismerés a szlovákok és a helyi magyarok közös pozitív hozzáállásáért, értékmegóvó munkájukért. A teljesség igényéért!!!!!!

Ma már a fényképezés is lehetséges , anno erre nem volt mód – megtiltották számunkra. Én természetesen a készülő könyv kapcsán próbálkoztam.
A csoporttól lemaradva – titkon- exponáltam néhányat, nem számoltam azonban a könyvtár biztonsági rendszerável. Csendben odalopóztam, na gondoltam még egy kicsit előrébb és akkor megszólalt a RIASZTÓ CSENGŐ! Megijedtem, nagyon kellemetlen érzés volt – senkinek nem kívánom. Rögtön kaptam egy letolást- magyar kastélyban szlovákul……

Bagyinszki Zoltán

Alsósztregova – Madách kastély I.

Felvidék

A rekonstrukció előtti 2000. év fotói.

Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől keletre található a terjedelmes angolparkkal övezett, 18. századi rokokó-klassziciszta stílusban épült kastélyáról híres község, Alsósztregova.
Az eredeti Madách-kastély 1717-ben leégett, a felújított épület azonban 1758-ben ismét a lángok martalékává vált. A 18. század végén Madách Sándor – Madách Imre nagyapja – új családi székhely építésébe fogott.

Az egykori kastély helyén ma egy rokokó-klasszicista épület áll. Itt élt és alkotott Madách Imre, magyar író és drámaíró, Az ember tragédiája szerzője. Madách dolgozószobája, ahol a híres mű született, ma rekonstrukció alatt áll. A kastély többi részében a látogatók az alábbi kiállításokat tekinthetik meg:

– Madách Imre élete és munkássága – táblás kiállítás
– Grafikasorozat hasonmás kiállítás: Az ember tragédiája Kass János grafikáiban
– Grafikasorozat hasonmás kiállítás: Az ember tragédiája a neves festőművész, Zichy Mihály grafikáiban
– Nagy Zoltán: Hommage a Madách (grafikasorozat Nagy Zoltán műveiből)

A kastély eredeti bútorokkal és az itt született, alkotott és elhunyt író életét és munkásságát dokumentáló személyes tárgyaival van berendezve. A kastélyban megtekinthető az Itt élt Madách Imre c. megújított, korabeli bútorokkal berendezett kiállítás.

A kastélyparkban található Madách Imre síremléke. Az író földi maradványait 1936-ban exhumálták és a kastélyparkban helyezték el, ahol örök nyugalma felett Ádám szobra, Rigele Alajos szobrászművész alkotása őrködik.

http://slovakia.travel/

Szatmárcseke – régi lakóház

Határon belül - 93.000 km2

A település nevének keletkezésével kapcsolatban többféle hagyomány van, a legismertebb szerint: a honfoglaló magyarok átcsetlének a Tiszán, a csetlésből lett Cseke. Mai nevét 1908-tól használják. Első írásos emlékek még II. Béla király idejéből valók. A király által kiadott oklevél, mely a Cégényi monostorral kapcsolatos birtokviszonyokat rendezte, említi először Csekét. Már a honfoglaló magyarok megtelepedtek itt, a Tisza szegletében, és az itt épített palánkvár évszázadokon át biztos menedéket nyújtott az itt élőknek. E palánkvár IV. Béla király idejéig fennállott, hiszen IV. Béla a tatárjárás után elrendelte e vár megerősítését. A későbbiek folyamán a vár hadászati jelentősége fokozatosan csökkent, hiszen a Tisza jobb partján mindenütt kővárak emelkedtek. A Kölcsey-család neve már 1361-ben ismert volt, mivel ekkor adta birtokukba végleg ezt a vidéket Nagy Lajos király. Kölcsey Ferenc 1823. január 23-án itt írta meg a Himnuszt. Költészetének nyelvezete itt fejlődött ki, és ebben a kis szatmári faluban lett igazán költő.

http://szatmarcseke.hu/

Gyula – Új Kohán Képtár

Gyula városa

Az új épületbe költözött gyulai Kohán György képtár a városban született festőművész képeit mutatja be.  Kohán 1910.-ben született Gyulán (Gyulaváriban), 1966-ban halt meg viszonylag fiatalon. A Kossut díjas festőművész rendkívül gazdag hagyatéka tekinthető meg a képtárban, mely több teremből áll. Monumentális olajfestményei mellett a kiállításon kisebb grafikái is láthatóak.

http://www.gyulavaros.hu

Fertőd – 300 éve született I. Esterházy ” Fényes Miklós a fertődi kastély építtetője.

Határon belül - 93.000 km2

A kastély építését Esterházy József kezdte meg 1720-ban. Anton Erhard Martinelli tervei alapján, aki szerződésben vállalta, hogy három hónap alatt egy 22 szobás vadászkastélyt épít. Ez volt a mai kastély őse.

Esterházy Fényes Miklós 1762-ben került a majorátus élére és megkezdte a jelenlegi kastély építését osztrák mesterek Jakoby, Hefele és Mödlhammer közreműködésével. Amikor Miklós herceg helyet keresett az új palota számára, olyan területet választott, amely az első pillanatban építkezésre teljesen alkalmatlannak tűnt, és a terv megvalósításának útjában jelentős akadályok tornyosultak. Apja vadászkastélya elhanyagolt állapotban volt. A víz ellepte a környéket, ingovány keletkezett, lápos terület volt, tele rovarokkal, olyan hely, ahol állandó vendég lehet a láz. Parancsára megkezdődött a munka: csatornákat ástak, gátakat építettek és 11 millió aranyforint felhasználásával 1766-ban, teljes pompájában készen állt a hercegi álom új megvalósulása, Eszterháza új kastélya.
A kastély szívügye volt a hercegnek és nagyon erősen vonzódott Eszterházához. Az építés kezdetekor nyári laknak tervezte, de később az év legnagyobb részét itt töltötte. Itt mindig jól érezte magát, mindig volt olyan terve, amit még meg akart valósítani. Alárendeltjeivel nyájas úr, vendégei iránt szeretetre méltó házigazda volt. A herceg nemcsak a pompát kedvelte, hanem kemény katonaként is helyt állt, a császári hadsereg ezredese, tábornoka, majd a 33. gyalogezred tulajdonosa. 1764-1787-ig a Magyar Nemesi Testőrség kapitánya, s így szinte állandó kapcsolatban volt Mária Terézia királynővel. Az 1773-as év kiemelkedő jelentőségű a kastély történetében. Esterházy (Fényes) Miklós vendégül láthatta Mária Teréziát, Magyarország királynőjét.
1790-ban Eszterházán elhallgatott a zene. Meghalt a kastélyegyüttes megálmodója, megteremtője. Az örökös, Esterházy Antal nem szerette Eszterházát. A fényűző mesevilág magára maradt. Az örökösök visszavonultak kismartoni, bécsi és más otthonaikba. A park útjait felverte a gyom, a tetőkön becsurgott az eső, a falakról mállott le a vakolat. A parkot díszítő szobrok, vázák, a mindenki által megcsodált szökőkutak gyorsan tönkrementek. A mozdítható köveket széthordták, az operaház összedőlt és a művészi ízléssel berendezett Sala Terranában birkát tartottak.

A századfordulón a család parancsára még elvégezték az állagmegóvási munkálatokat. Cziráky Margit grófnő, férjével IV. Miklós herceggel és gyermekeikkel költöztek a felújított kastélyba. Az épület romlását a második világháború teljesítette be. A kastély berendezését széthordták, a tönkrement tetőn át évekig folyt az eső, a hatalmas födémszerkezet gerendái gombásodtak, hámlott a vakolat és az épületegyüttes haladt a megsemmisülés felé. A kastély felújítása 1959-ben kezdődött el. Ezzel megteremtődött az idegenforgalmi hasznosítás lehetősége és a kastély kedvelt turisztikai célpont lett.

http://www.esterhazy-kastely.com
[google-map-v3 shortcodeid=”f30aa9fa” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Fertőd, Magyarország{}castle-2.png{}Fertőd, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyula – VII. Gyulai Mézes Fesztivál

Gyula városa

VII. Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztiválon készült felvételek.
Gyula, 2014. december 12-13-14.