Havi Archívum: 2014 október 27, hétfő

12►

Verpelét város központjában, egy nagy téren, régi kovácsműhely áll, amely a helyi hagyomány szerint még Mátyás király idejében épült. A műhelyben és környékén végzett ásatás során vaseszközök csak a legfelső rétegből kerültek elő, míg mélyebben középkori cserepeket találtak, A műhely XV. századi eredetére tehát nincs bizonyítékunk: az előkerült leletek arra vallanak, hogy ezen a területen volt az egykori középkori falu is és lehetséges, hogy ezen a tájon – ha nem is pontosan a mai helyén – kovácsműhely állott. Ennek nyomát őrizte meg a népi emlékezet. Formáját, építőanyagát tekintve a XVIII század végén, vagy a XIX, század elején épülhetett. A kovácsműhelyt a XIX. században építették, nemzedékeken keresztül a Jakab családból kerültek ki kovácsai. Az ő szerszámaikkal rendezték be a műhelyt 1964-ben a XX. század eleji állapotnak megfelelően.
A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A voltaképpeni műhely hossza 665 cm, ehhez csatlakozik két oldalfallal a fedett patkolószín 235 cm hosszúságban. Magassága 490 cm. A műhely jobb sarkához kapcsolódik a kőből felfalazott 300 x 240 cm méretű kohó. Ezen a részen a műhely külső falába kis nyílást vágtak a hosszabb vasak számára, A műhelyen kétfelé nyíló deszkaajtó van, magassága 185 cm. Az ajtódeszkákat hordó- és állatbélyegző vasakkal sütögették tele, az ajtógerendában több fúrt lyuk látható és rozsdás patkószegekkel verték tele. A műhely két oldalán, egymással szemben, két kis, 35 cm belméretű ablakot láthatunk, kívül behajtható fatáblákkal. A meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő épületet az Országos Műemléki Felügyelőség 1964-ben eredeti formájában állította helyre.

http://www.verpelet.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”9087228f” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Verpelét, Magyarország{}foundry-2.png{}Verpelét, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A 150 éves ház a matyók életéről mesél. A háromosztatú elrendezés – tisztaszoba, konyha, kamra – hűen követi a régi építészeti jelleget. A bútorok, berendezési tárgyak és textilek részben családi hagyaték részei, és a Matyó múzeum gyűjteményéből származik. Ebben a tájházban bemutatásra kerülő mesterség: a mézeskalácsosság. Ez ugyan nem jellegzetesen matyó, de a népi kultúra fontos része. A szimbólumokat bemutató süteménysütés közel 400 éves múltra tekint vissza, s ma is megmosolyogtató élményt jelent a látogatók számára. A ház adottságai lehetővé teszik kisebb-nagyobb létszámú csoportok számára a mézeskalács sütés, a díszítés fortélyainak kipróbálását. Ehhez előre történő bejelentkezés szükséges.

Működteti: Pető Anna mézeskalácsos, kézműves szakoktató

http://www.tanyamuzeum.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”9a8279ab” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Mezőkövesd, Magyarország{}home.png{}Mezőkövesd, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.

A völgy nevéhez legendák sora fűződik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem.
A pincéket az Eger határában több száz méter vastagságban megtalálható vulkanikus eredetű riolittufába vágták, mely kiválóan alakítható. További előnye, hogy benne a bor állandó, 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az esztendő minden szakában. Emellett a pincében élő mohák és a nemes penész sajátos atmoszférát teremtenek, kellemes illatuk elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását.

http://www.eger.hu

[google-map-v3 shortcodeid=”6bd58e69″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Eger, Szépasszonyvölgy{}vineyard-2.png{}Eger, Szépasszonyvölgy” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

Kisfaludy u.16.sz. Az 1277. május 12-i csereszerződés szerint a Nosztréba vezető út alatt kettő malom épület volt. Jelenleg a Nosztori-völgybe vezető út alatt három malomépületünk van, ebből minden bizonnyal kettő alapjaiban több mint 700-éves. 1588-ból ismeretes,hogy a csopaki Gellért Illés malomadót fizet a tihanyi várnak. Valószínű tehát, hogy a török időkben is legalább egy malom működött a csopaki malmok közül.

A veszprémi Káptalannak 1082-re datált és később hamisnak bizonyult oklevelében is három csopaki malmot említenek. A Séd vízfolyása évezredek óta változatlan. Még a rómaiak is a Séd mellé építették a téglaégető kemencéjüket. Így tehát évszázadok óta egy helyen vannak malmaink,még ha újjáépítették is,ahogy ezzel a malommal történt. Molnár Kálmán, kinek a mai Vígmolnár Csárda alatt is volt a malma,1910-be elbontatta az itt lévő öreg malmot és épített a helyére egy újat. Mivel lányát Plul Vilmos vízimolnár vette feleségül,így a malom a Plul Családé lett. A XVIII. században Csopakra települt családról még lesz szó a többi malomnál. Az 1950-években elveszik Plul Jenő és Kálmán malmát,államosítják és bérlőnek adják ki. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék,helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva.

(forrás: Steinhausz György)
[google-map-v3 shortcodeid=”0856d210″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Csopak, Magyarország{}flood.png{}Csopak, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A Kossuth Lajos utca 6. számú épület a tájház. Az utcavonalon áll, fésűs beépítésben, Sipos Ferenc tulajdonában. A Balaton-melléki népi építkezés jellegzetességeit viseli magán. Elrendezése: első szoba pitvaros, szabadkéményes konyha, hátsó szoba éléskamra, kamra, kocsiszín és istálló. Az első két helyiség előtt boltíves tornác húzódik, falazott mellvéddel. A házzal szemben az udvarban 1926-ban nyári konyha épült. Az épület falai terméskő lábazaton döngölt föld, vályog-és égetett tégla.

A konyha és a pitvar boltozott, a többi gerendás fafödém. A tetőszerkezet náddal borított. Ez a ház védett volt, így szerencsére nem esett áldozatul az 1960-ban kezdődött átépítéseknek. Ezekben az években a padlásokon pincékben őrzött régi háztartási eszközök és írásos emlékek megmentésére Vér Lászlóné tanítónő és Kecskés József tanár tanítványaikkal eredményes gyűjtőmunkát végeztek.

1983-ban vásárolta meg a Műemlék Felügyelőség Kósa Jánosnétól (Sipos Irma) a Kossuth u. 6. szám alatti védett portát, és Wirth Péter felújítási tervei alapján felújították. A helyreállítási munkák 1990-ben fejeződtek be és 1991. június 16-án nyitották meg a helytörténeti gyűjteményt.
A három osztatú épület első szobájában a település helytörténeti emlékei – tárgyak, dokumentumok – kaptak helyet. Megtekinthetők az 1894-ben alakult „’48-as Kossuth Bizottság” munkásságát bemutató dokumentumok, szobrok és képek Kossuth Lajosról. Közöttük a település múltját feldolgozó, ismeretterjesztő füzetek Kecskés József munkái is.

A Tájház 2011-ben az „Év Tájháza” cím büszke tulajdonosa.

http://www.balatonkenese.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”537602e5″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Balatonkenese, Magyarország{}cabin-2.png{}Balatonkenese, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

Az 1890-ben épült jellegzetes, tornácos, három osztatú, egyszoba soros lakóépületben megnyitott Jósvafői tájház 1994 óta várja látogatóit. Enteriőrjein kívül barlangkutatás-történeti, helyi ipar- és iskolatörténeti, valamint mező- és erdőgazdálkodási emlékeket bemutató állandó kiállításokat találunk. Kertjében a múlt század mezőgazdasági gépeit, valamint egy patakmalom által hajtott kendertörőt tanulmányozhatnak. A tájház a kisgyűjtemények kategóriájában 2008-ban elnyerte az „Év múzeuma” kitüntető címet.

http://www.falusiturizmus.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”4f76bb00″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Jósvafő, Magyarország{}cabin-2.png{}Jósvafő, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

“Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. Valami önkéntelen kiáltás jött ajakamra. Azután néztem, néztem, mereven néztem. Lelkemet bámulás, gyönyör, ihlet, kimondhatatlan érzés ragadta el. Sohase álmodtam ilyen szépséget. Sohase láttam, sohase hallottam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt. Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék, csárdák, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, magas bércek, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szent Györgynek és Badacsonynak komoly fensége, s az a Balaton mintha rám nevetne, s az a nádas mintha nekem súgna-búgna, s a látásnak messze határán égnek, földnek, Bakonynak, Tihanynak, tengervíznek édes ölelkezése, bizalmas összehajlása, s mindez egymást kerülve, váltogatva, kergetve, egymással összejátszva s a hátam mögött nyugvó nap arany sugarával ragyogón fölékesítve: íme, ez a kép rohanta meg lelkemet. A jelennek minden élettünete, sok százados múltnak minden árnya, természetnek ősalkotásai, emberkéznek apró szép dolgai együtt, egymás mellett. Van-e még ily ragyogó foltja több a kerek világnak?”

Eötvös Károly
magyar politikus, ügyvéd, író és publicista
1842. március 11. — 1916. április 13.
[google-map-v3 shortcodeid=”a6a6637e” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Badacsony, Magyarország{}vineyard-2.png{}Badacsony, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

Hódmezővásárhelyen a szélmalmok a 18-19. század fordulóján jelentek meg a város peremén és a tanyavilágban egyaránt. A város központjától 12 km-re a Békéssámson és Tótkomlós felé vezető Erzsébeti úton található az úgynevezett Papi-féle szélmalom, amelyet 1856-ban épített Csánki Bálint, majd 1891-ben került a Papi család birtokába. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben nyilvánította népi műemlékké.
A négyvitorlás szélmalom csonkakúp alakú, alsó átmérője 9,7 m, fölső átmérője 5,6 m, falmagassága 8,8 m, tetőzete forgatható, 3 m sugarú, 2 m magasságú kúp alakú. A falazat aljától 3 m távolságra találhatók a tetőfordító szerkezet fordítókocsijának rögzítésére szolgáló cövekek. A közlekedést a malomba két kétszárnyú ajtó szolgálja, egyik délkeleti, másik északkeleti oldalon, amely biztosítja, hogy bármelyik szélirány is az uralkodó, a vitorlák ne akadályozzák a malomba való bejutást. A malom belső szerkezetének vázát a négy emelet adja, amelyeknek elnevezései föntről lefelé a következők: nagykerékpad, sebeskerékpad, kőpad, lisztespad.

A nagykerékpad legfontosabb funkciója, hogy itt valósul meg a vitorlák által átvett és a vitorlatengely (nagybálvány) révén közvetített függőleges irányú forgómozgás vízszintes irányúvá változtatása. A nagykerékpad alatti szint a sebeskerékpad, ahol a sebeskerék található, amelynek fő funkciója az energiaközvetítés a kőpad felé. A kőpadon kapott helyet az a három pár őrlőkő, amelyek között a szél energiájával áttételeken keresztül a gabona őrlése történik. A köveket kéreg veszi körül, amelynek fölső részén van a gabona felöntésére szolgáló garat. Ezen a szinten található az úgynevezett kőemelő daru is, amelyet a malomkövek kiemelésére használtak. A kiemelt követ egy bakra helyezték és kővágó kalapáccsal valamint csákánnyal végezték el a kő megvágását. Ez azért volt fontos, hogy a kövek megfelelően őröljék, és ne égessék a gabonát.
A legalsó szintje a malomnak, ahová kintről elsőként lépünk be, a lisztespad. Ide érkezik a megőrölt gabona a sípokon keresztül. Az őrleményt közvetlenül a lisztesládákba vagy zsákokba vezetik, illetve a cilinderszita belsejébe, hogy itt külön-külön szétválogatva fogják föl a finomlisztet (tésztához és kalácshoz), a dercét (kenyér és pogácsa sütéséhez), valamint a korpát (állatok etetésére). A lisztespadon található a röpsúly is, amelynek segítségével a molnár az őrlőkövek távolságát tudta szabályozni.
A 19-20. század fordulóján a műmalmok előretörésével a tanyavilágban működő szélmalmok jelentősége fokozatosan csökkent. Ennek ellenére Papi Imre az Erzsébeti úti szélmalom utolsó molnára egészen az 1950-es évekig meg tudott élni ebből a tevékenységből.

http://www.tornyaimuzeum.hu

[google-map-v3 shortcodeid=”b4aa5c7f” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Hódmezővásárhely, Erzsébeti út{}windmill-2.png{}Hódmezővásárhely, Erzsébeti út” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]