Havi Archívum: 2014 augusztus 30, szombat

Révkomárom Vára

Felvidék

A Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekvő Komárom a Kárpát-medence egyik legrégibb települése.

A XVIII. században a város a gabonakereskedelem és a céhes ipar országos jelentőségű központjává vált. 1745-ben Mária Terézia királynő szabad királyi várossá emelte. 1763-ban és 1783-ban nagyerejű földrengés sújtotta. A napóleoni háborúk hatására a bécsi udvar felújíttatta a komáromi erődöt s elhatározta, hogy 200 ezer katona befogadására is alkalmas erődrendszerré építi ki. Az erődök építése az 1848/49-es magyar szabadságharc miatt félbeszakadt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a komáromi vár különleges szerepet játszott. 1848 tavaszán az esztergomi nemzetőrök merész akciója következtében vér nélkül került magyar kézre. 1848. szeptember 17-én tűzvész pusztította.

1848 decemberétől az osztrákok folyamatosan ostromolták Komáromot. A várost 1849. április 22-én mentette fel a Damjanich János és Klapka György vezetésével érkező magyar sereg. 4 nappal később, 1849. április 26-án határában zajlott a komárom-szőnyi csata (első komáromi csata), amelynek során sikerült áttörni az ostromgyűrűt.

A második komáromi csata Komárom várának védői, Görgey Artúr és Klapka György parancsnoksága alatt), valamint a várat ostromló osztrák-orosz sereg között zajlott 1849. július 2-án. A fiatal magyar sereg bátor helytállásával és fegyelmezettségével sikeresen verte vissza a számbeli fölényben levő ellenség támadását. A csatát július 11-én sikertelen áttörési kísérlet követte (harmadik komáromi csata). A Duna jobb partján vívott ütközetben Görgey vereséget szenvedett az osztrák seregtől. A vár a továbbiakban Klapka György parancsnoksága alatt jelentős osztrák erőket kötött le, és csak jóval a fegyverletétel után október 2-án kapitulált. Az 1850-es években tovább erődítették és hatalmas 60 000 katonát befogadó erődítménnyé vált.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

forrás: http://www.travelguide.sk
[google-map-v3 shortcodeid=”4ce160d2″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Komárom, Szlovákia{}photo.png{}Komárom, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Parád – Palóc ház

Határon belül - 93.000 km2

Parád település legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve.A XVIII. sz. utolsó harmadában épített ház a falu északnyugati szélén, a Tarna mellett áll.
Szalagtelken fekvő, soros beépítésű, melynek udvarán gazdasági épületek is helyet kaptak. A parádi Palóc Ház a mátravidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke: mindhárom épületet zsilipelt technikával, fából készítették. A lakóházban szoba, konyha, pitvar és kamra van a 150 évvel ezelőtti állapotnak megfelelően berendezve. A parádi Palóc Ház a népi kultúra és építészet fontos emlékhelye, múzeumként látogatható.

forrás: http://www.utazzitthon.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”3340e182″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Parád, Magyarország{}cabin-2.png{}Parád, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Mátraderecske – Mofetta

Határon belül - 93.000 km2

Vulkáni ütőműködésként gyakran jelentkezik gázkiömlés, aminek összetevői a bőrön át a véráramába bejutva gyógyító hatást fejtenek ki. A geológusok az említett jelenséget mofettának nevezik, mely geológiai adottságoknak megfelelően különböző összetételű lehet. A széndioxid gáz balneoterápiás alkalmazása több évezredes múltra tekint vissza, az I. században Celsus és Plinius amfiteátrumszerűen kiképzett medencékben, mofettákban kezelték betegeiket. A XVI. században Paracelsus égési sérülések, fekélyek, női betegségek esetén használta a gyógygázt. Erdélyben a népi gyógyászatban 600 éve alkalmazzák. A széndioxid gáz értágító hatását 1858-ban Lister írta le.  A múlt században a kezelések továbbfejlesztése az 1929-1932. években R. Cobet, H. Hediger és G. Parade nevéhez fűződik. A hatásmechanizmus ismertté válása és az utóbbi időkben ún. civilizációs betegségek leküzdésében elért gyógyeredmények ráirányították a figyelmet a CO2 gázfürdő kezelések jelentőségére. A gyógyászatban ma már méltó helyet tölt be a száraz CO2 gáz is, mint fizioterápiás tényező. A természetes széndioxid szárazfürdőt Európában (Románia, Lengyelország, Olaszország, Ausztria) évszázadok óta alkalmazzák. A gáz összetételétől függően az indikációs kör változik, a magas kéntartalmú erdélyi mofettákat elsősorban reumatológiai, mozgásszervi betegségekben alkalmazzák, a döntően széndioxidot tartalmazó szárazfürdő az angiológiai betegségekre is kiváló hatású.

Hazánkban a legjelentősebb gázfeláramlás Mátraderecskén található.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Székesfehérvár Romkert és az Aranybulla emlékmű

Határon belül - 93.000 km2

A középkori Magyarország koronázótemploma Székesfehérvár Királyi bazilikája Az idő elfedi a múltat, napjaink településein modern vagy akár száz-kétszáz éves épületek között járva sokszor észre sem vesszük, vagy furcsa, oda nem illő foltnak érezzük és nem értjük a múlt egy-egy, hajdani nagyszerűségét nyomokban is alig őrző emlékét. A székesfehérváriak tudják és büszkék is rá, de a városba látogató idegen számára szinte hihetetlennek tűnhet, hogy a főtér keleti szélén, a püspökség telke mellett húzódó romterület a középkori Magyarország legfontosabb templomának, a Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrzi.

A hagyomány szerint ezen a helyen hirdette ki II. András király nevezetes törvénygyűjteményt 1222-ben. Az Aranybulla a nemesi kiváltságokat rögzítette. Az 1972-ben felavatott emlékmű Rétfalvi Sándor alkotása. Az emlékmű a város keleti határában található. A városba vezető 7-es útról jobbra induló Nagyszombati úton, majd a táblával jelzett helyen jobbra letérve jutunk el az emlékműhöz.
Az aranybulla eredeti jelentése: az az arany függőpecsét, mely a magyar királyok fontosabb okmányain volt III. Béla óta. Aranybulla néven azt az aranypecsétes szabadságlevelet értjük, amellyel II. András magyar király 1222-ben helyreállította és újabb intézkedésekkel bővíttette Szent István király alkotmányát. A hagyomány szerint ezen a helyen hirdette ki II. András király 1222-ben a nevezetes törvénygyűjteményt, a királyi birtokon lakó népesség jogait és a nemesi kiváltságokat évszázadokra rögzítő Aranybullát.
Ezt az eseményt idézi Rétfalvi Sándor alkotása, amit 1972-ben avattak fel, jelenlegi helyére azonban csak 1990-ben került, mivel a Csúcsos-hegy tetejét egy szovjet tank állt, amely az 1945-ben Székesfehérvárért folytatott harcokra figyelmeztetett. Mind az emlékműnek, mind a törvénygyűjtemény pecsétjének szimbolikus jelentősége van. A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának tagjai talárjuk felett viselt láncukon az Aranybulla pecsétjének egy másolatát hordják ezzel szimbolizálva a jog hatalmát az állami akarat felett.

forrás: http://szekesfehervar.utisugo.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”19792b01″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Székesfehérvár, Magyarország{}modernmonument.png{}Székesfehérvár, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Kehidai Deák-kúria

Határon belül - 93.000 km2

A dombon már a középkorban is nemesi udvarház állt, melyet a török időkben erődítménnyé alakítottak, s amely aztán 1588-ban elpusztult. Helyén Hertelendy Gábor, a földesúr az 1740-es években “residentionalis házot” emeltetett magának. A kúria Hertelendy Anna és Deák Gábor házassága révén került a Deák család tulajdonába. A földszintes, L alakú épület udvari folyosója eredetileg nyitott tornácú volt, amelyet az 1790-es évek körül befalaztak és ablakokkal láttak el. Ekkor alakíttatta ki Hertelendy Anna a keleti szárny déli szobájából nyíló házikápolnát, ahol – a legenda szerint – botrányoktól sem mentes, nagyvilági élete végén gyakran órákon át imádkozott. A széles, zárt folyosó lakószobák előtti részén Deák Ferenc faragóműhelyt rendezett be magának, gyakran időzött itt, számtalan apróbb-nagyobb faragványt készített saját örömére, barátai, ismerősei megajándékozására. Deák Antal és Ferenc idejében a ház átépítésére nem került sor, csak a 19. század végének akkori tulajdonosai, a Baronyi testvérek végeztek rajta kisebb átalakítást. Az 1920-as években az északi szárny nyugati végéhez épített toldással nyerte el az épület mai külső képét. 2003-ban, Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították. Keleti szárnyában, mely a földesúr lakrésze volt, A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt.

(forrás: http://www.iranymagyarorszag.hu)
[google-map-v3 shortcodeid=”1892afc6″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”8784 Kehidakustány, Kúria u. 8{}home.png{}8784 Kehidakustány, Kúria u. 8″ bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyula – Gyulai vár és Erkel- a Koronázási jelképekkel Gyulán- Debreceni Virágkarnevál 2014.

Gyula városa

ÉRTÉKEK TALÁLKOZÁSA
GYULA VÁROSÁNAK VIRÁGKOCSIJA

gyula

Gyula az Alföld egyik kiemelt turisztikai központja, a Kultúra Magyar Városa, többször elnyerte a hazai és európai virágosítási versenyek jelentősebb díjait. A Hild-díjas város kiemelkedő értékei: a téglavár, a Várfürdő és a híres gyulai kolbász. A vár a Fehér-Körös szigetén emelt síkvidéki gótikus téglavár. Műemlékegyüttes környezetével együtt Történelmi Emlékhely. Már 51 éve a hazai színjátszás egyik fellegvára – a Gyulai Várszínház otthona, az egyetlen hely, ahol Erkel valamennyi operáját bemutatták. A kolbász, melyet Gyulán készítenek, világszerte ismert. A gyulai páros első nemzetközi sikere 1910-re, a második 1935-re datálható, mindkét alkalommal aranyérmes lett a Brüsszeli Világkiállításon. 2010 óta uniós védettségű, 2013 óta hungarikum. Az új családi élményfürdővel, az AquaPalotával kibővített, három kategóriában is egyedülálló, ötcsillagos minősítésű Gyulai Várfürdő hazánk egyik legmodernebb, európai színvonalú strand-, gyógy- és élményfürdője. Minden évszakban, minden korosztály számára tökéletes szórakozást nyújt.

Tervező és szobrász: Nádasdi Róbert
Virágdizájn: Sápi Beáta
Statikus: Domokos Zoltán
Kivitelező: Gulyás Tamás

(forrás: http://www.debreceniviragkarneval.hu/a-viragkocsik-cikk)
[google-map-v3 shortcodeid=”8d660dd2″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Gyula, Magyarország{}flowers.png{}Gyula, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Határon belül - 93.000 km2

Göndöcs Benedek címzetes pusztaszeri apát, gyulai plébános és országgyűlési képviselő, valamint Rómer Flóris, korának neves régésze kezdte el a szeri monostor romjainak feltárását. Göndöcs már 1882-ben javaslatot terjesztett a kormány elé: állítsák helyre a romokat, létesüljön egy emlékpark és egy emlékkápolna e helyen. “S méltó és hazafias kötelességünk is, hogy minden jó magyar hazafi előtt szent és áldott legyen őseink első nemzetgyűlésének, alkotmányunk bölcsőjének helye: Pusztaszer.”

Az 1896. évi VIII. tc. rendelkezik arról, hogy “Pusztaszeren emlékmű állíttassék a honalapítás ezredik évfordulójára”. A hét millenniumi Árpád-emlékmű közül az ópusztaszeri – melyet a monostor romjaihoz közel emeltek – Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász alkotása. Egy esztendő elteltével már szentmisével egybekötött ünnepséggel emlékeztek e helyen a honalapító vezérről. 1902-ben Szegeden létrejött a Pusztaszeri Árpád Egyesület, egy olyan intézmény, mely a pusztaszeri megemlékezésekkel volt hivatott törődni. Céljuk volt, hogy felépítsenek itt egy monumentális Árpád-templomot. Ez a rendszeres anyagi források hiányában nem valósulhatott meg. 1907-ben volt a honfoglaló vezér halálának ezredik évfordulója, de ebből az alkalomból csak egy kezdetleges kis ásatásra futotta a költségvetésből. Az első világháború vetett véget az ünnepségeknek, majd a tanácsköztársaság gátolta az évenkénti búcsújárást (a környék lakossága “szobori búcsú” néven emlegette ezeket az összejöveteleket). 1920-ban a trianoni békediktátum igazságtalanságai élesztették fel újra az Árpád-kultuszt, s 1921-től kezdve Országos Árpád Ünnepnek nevezték a megemlékezéseket.

(forrás: http://www.opusztaszer.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”03ba7c56″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Ópusztaszer, Magyarország{}chapel-2.png{}Ópusztaszer, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Keszthelyi Festetics-kastély I. (külső képek)

Határon belül - 93.000 km2

A Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi családja. A horvátországi származású család a 17. századtól él Magyarországon, 1739-től Keszthelyen. Ekkor szerzi meg Festetics Kristóf (1696–1768) a keszthelyi birtokot és tartozékait, és az uradalmat választja birtokai központjának. Jelentős érdeme a kastély felépítése, ugyanakkor emellett sebészorvost és mestereket hozat a városba, valamint gyógyszertárat és uradalmi kórházat létesít.

Kristóf fia, III. Pál (1722–1782) Mária Terézia királynő udvari, majd kancelláriai tanácsosa. Ezt követően az udvari kamarához kerül, és a királynő bizalmasaként kidolgozza az Urbárium alapjait. Mária Terézia 1772-ben grófi rangra emeli, titkos tanácsosi címet kap és a magyar kamara alelnöke lesz. Politikai tevékenysége mellett létrehozza Keszthelyen az első elemi és középiskolát.

I. György (1755–1819), Pál fia a család legjelentősebb tagja. 1797-ben megalapítja a Georgikont, Európa első mezőgazdasági főiskoláját. Megépítteti a Phoenix gályát, az első nagyméretű balatoni vitorlást. A kultúra elhivatott támogatója: könyvtári szárnnyal bővíti ki a kastélyt és folyamatosan gyűjti a megjelenő könyveket; 1817-ben megrendezi az első Helikoni ünnepséget, melyen a kor legnagyobb költői és írói vesznek részt; Csurgón gimnáziumot alapít.

A család legmagasabb rangú tagja I. György dédunokája, II. Tasziló (1850–1933), akit kora „legnagyobb magyar arisztokratája”-ként tisztelnek: kamarás, titkos tanácsos, főudvarmester. Mary Hamilton angol hercegnővel kötött házassága révén nyugati uralkodóházakkal kerül rokonságba. 1911-ben Ferenc József hercegi rangra emeli.

A keszthelyi Festetics-kastély utolsó lakói II. Tasziló fia, III. György (1882–1941) és családja volt. Felesége, Haugwitz Mária lengyel grófnő és fia, IV. György (1940– ) 1944-ben hagyta el a kastélyt.

(forrás: http://helikonkastely.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”fc310220″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Keszthely, Magyarország{}castle-2.png{}Keszthely, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Keszthelyi Festetics-kastély II. (belső képek és a Helikon könyvtár)

Határon belül - 93.000 km2

Főúri életforma, Helikon könyvtár

A 18 termet magába foglaló enteriőr-kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára.

Az 1745-ben Festetics Kristóf által építtetett barokk kastély jelentős bővítések után, 1883 és 1887 között nyerte el mai formáját. A család által a kezdetektől fogva gyűjtött könyvek számára Festetics (I.) György külön könyvtári szárnyat építtetett 1799 és 1801 között. A jelenleg több mint 80 000 könyvtári egységet tartalmazó gyűjtemény számos ritkasággal büszkélkedhet. A legrégebbi kötet Thuróczy János műve, a Chronica Hungarorum 1488-ból. A könyvek mellett jelentős értéket képvisel a könyvtár eredeti klasszicista berendezése is.

A gyűjtemény megmenekülése annak köszönhető, hogy a második világháború alatt a Keszthelyt megszálló orosz csapatok parancsnoka, felmérve a kincsek értékét, befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget. Az így lezárt termekbe összegyűjtötték a legértékesebb berendezési tárgyakat, festményeket, szobrokat, porcelánokat, amelyek a többi magyar kastély berendezésétől eltérően, egyedülálló módon eredeti helyükön vészelték át a háborús időket, és ma is láthatók a kiállításon. A számos, különböző stílusú értékes bútor mellett találkozhatunk Benczúr Gyula festményével, Stróbl Alajos szobrával, meisseni labdarózsás vázákkal és egyéb különlegességekkel.

Az épen maradt termek belsőépítészeti kialakítása az 1880-as évekből származik. Szlavóniai tölgyfából készült kazettás mennyezetek, falburkolatok és kandallókeretek adnak méltó hátteret a műtárgyaknak. Kiemelkedik a helyiségek közül a Tölgyfalépcsőház a Magyarországon egyedülálló, eredeti családi portrégalériával. Az arcképek között láthatók a Festetics család legjelentősebb tagjai, például a keszthelyi gimnázium alapítója, III. Pál (1722–1782), akit 1772-ben Mária Terézia grófi rangra emelt.

Fia, Festetics (I.) György (1755–1819) a család legkiemelkedőbb tagja. A kiállítás termeinek egyike emlékezik meg tevékenységéről: a Georgikonnak, Európa első mezőgazdasági főiskolájának megalapításáról (1797) és az 1817-ben induló Helikoni ünnepségek megrendezéséről. Ő építtette az első nagyméretű balatoni vitorlást, a Phoenix gályát, melynek tervrajza és makettje az általa kialakított könyvtárban látható.

A későbbi generációk legjelesebb személyisége Festetics (II.) Tasziló (1850-1933), aki 1911-ben hercegi címet kapott. Ő volt az, aki a családból a legtöbbet tette a magyar lótenyésztés és lóversenyzés felvirágoztatásáért. A Festetics lovak számos magyar és európai díjat nyertek. A kiállításon a lóversenydíjak mellett a híres lovak portréi és a ménesek képei tanúskodnak a család ilyen irányú tevékenységéről.

II. Tasziló Mary Hamiltonnal kötött házassága révén számos európai arisztokrata családdal került rokonságba. A hercegnő hozományából származó értékes festmények, szobrok, berendezési tárgyak, könyvek és kották is gazdagítják a kiállítást.

(forrás: http://helikonkastely.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”de591187″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Keszthely, Magyarország{}castle-2.png{}Keszthely, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Kiskunfélegyháza Városháza

Határon belül - 93.000 km2

A kiskunfélegyházi városháza városi közigazgatási épület, amelyet 1909 és 1911 között építettek szecessziós stílusban Vas József és Morbitzer Nándor tervei alapján, a régi városháza helyére.

Az építés kérdése először 1902-ben vetődött fel, mivel a városi közigazgatás nem fért el az épületben, a 200 fős képviselő-testület például nem tudott leülni a díszteremben. Az építésre 1903 decemberében tervpályázatot írtak ki, amelyen tizenkét építész vett részt. A pályaműveket Lechner Ödön és Pecz Samu bírálták el, de egyiket sem ítélték kivitelezhetőnek. A város ezért másodszorra is tervpályázatot írt ki, amely ismét sikertelen volt, de a város kiválasztotta Vas József tervét, s megkérték az építészt a részletes tervek kidolgozására. Vas a terveket többször átdolgozta, mire a város végleges döntése az építkezés elrendeléséről 1908 novemberében megtörtént. 1909-ben nyilvános pályázat útján Merbl Arnold temesvári vállalkozó kapta a megbízást a kivitelre. Merbl helyi alvállalkozókkal szerződve 1911-re fejezte be az építkezést.

1910 januárjában Vas József hirtelen elhunyt. Az építkezést rokona és vállalkozótársa, Morbitzer Nándor vette át, aki módosított a terveken. Új tornyot tervezett, s az épület ornamentikáján, a közgyűlési terem díszein is változtatott. Az avatóünnepséget 1911. október 16-án tartották meg.
A délkeleti sarkán toronnyal ellátott, kétemeletes, reprezentatív épület attikáját és oromzatait Zsolnay kerámia díszíti. A Szent János térre néző oromzaton látható a város címere is. Az épület dísztermét és a díszterembe felvezető lépcsőt stukkóból készült, gazdag növényi ornamentika díszíti. Az épületben a mai napig Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata működik.
A földszinten, a bejárati csarnokban két fekete márvány emléktábla látható, amelyek a város nevezetes dátumait tartalmazzák, illetve a végrendeletével a városra jelentős összeget hagyományozó özv. Kalmár Józsefnének állít emléket. Ez utóbbit a kommunista diktatúra alatt a falba befordították, az 1990-es évek elején állították ünnepélyesen helyre.
A díszteremben látható Kossuth Lajos és Holló Lajos nagyméretű állóalakos portréja.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”6af55b74″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kiskunfélegyháza, Magyarország{}palace-2.png{}Kiskunfélegyháza, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]