Havi Archívum: 2014 július 28, hétfő

Torockó 1. – Székelykő és környéke

Erdély - Partium

Torockó egyike azon ritka településeknek melyek megtartották évezredes szokásaikat és kulturájukat, mint ahogy Orbán Balázs is ezt írja róla:

“Toroczkó népe, mint nagyon conservativ természetü, egész körömszakadtáig ragaszkodik ösi szokásaihoz, hagyományaihoz s egyáltalában ujítás az életmód és egyebekben is bajosan tudja köztük magát megfészkelni. E ragaszkodás, ha némely dolgokban (…) hátrányos is, de másrészröl üdvös hatását sem lehet elvitatni, mert régi szokásai, jó sajátságai s nemzeti öltözékéhez való e szívós ragaszkodásnak, a külbefolyások elöli e zárkózottságnak tulajdoníthatjuk, hogy ezen alig 3000 lelket számláló népség más elemek közepette fentartá nemzetiségét, öseinek szebb tulajdonait, jó erkölcseit s festöileg szép nemzeti öltözetét. Ez utóbbi századunk mindent egy kaptára vonó törekvései daczára is oly annyira tartja magát, hogy azt letenni egyértelmü lenne a polgártársaival való meghasonlással, miért akárhány fiatal van, ki tanulási vagy másutt mulatása ideje alatt ujdivatú mezbe búvik, de hazatelepültével azt azonnal a toroczkóiak kegyelt öltözékével cseréli fel.”

Torockón a Nap kétszer kel fel. Korán reggel megjelenik az égbolton, a Székelykötol balra, majd elbújik a Székelyko mögé, és csak késobb emelkedik oly magasra, hogy bevilágíthassa az egész falut. Ezt különös jelenséget az 1130 méteres észak-dél vonulatú Székelyko sajátos alakja okozza. Reggel a Nap a Székelyko Kiskonek nevezett oldala mögül kél, de hamarosan el is bújik, a falut a hegy árnyéka takarja. A második, „igazi” napkelte akkor van, amikor a nap látszólagos útján már a Nagyárok felett jár. A jelenség az Alsó Piacsor és a Kovár utca házainak udvarán figyelheto meg a legjobban.

(forrás: http://www.torocko.eu )
[google-map-v3 shortcodeid=”10c61dbc” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Torockó, Fehér megye, Románia{}cloudysunny.png{}Torockó, Fehér megye, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Torockó 2. – a legszebb erdélyi falu

Erdély - Partium

1999-ben Torockó Europa Nostra Díjat nyert:

“138 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttes kiváló helyreállításáért, mely szakmai körök kezdeményezésére, a legmagasabb műemlékvédelmi követelmények betartásával, határokon átnyúló támogatással és helyi elkötelezettség eredményeként valósult meg.”
Az európai kontinens kulturális örökségének megőrzése – az integráció felgyorsulásával párhuzamosan, a politikai és gazdasági kérdések mellett – egyre nagyobb hangsúlyt kap az európai fórumokon. Az Europa Nostra 1963-as megalakulásával olyan páneurópai, non-profit szervezet jött létre, amelynek célja, hogy a térségben működő műemlékvédelemmel, vidék- és várostervezéssel foglalkozó civil szervezetek és szakmai egyesületek ernyőszervezeteként elősegítse az európai identitás megerősítését és az épített és természetes környezet megóvását.
A szervezet 1980 óta ítéli oda az Europa Nostra-díjat azoknak az építészeknek, tervezőknek, üzemeltetőknek és megrendelőknek, akik tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak az európai kulturális és természeti örökség megóvásához.

Torockó lakósai különösen büszkék ezen díj elnyerésért, mely jelképezi a folytonos odaadásukat hogy megőrizzek Torockó számos irodalmi és történelmi értékét.

(forrás: http://www.torocko.eu )
[google-map-v3 shortcodeid=”6a53135b” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Torockó, Fehér megye, Románia{}hostel_0star.png{}Torockó, Fehér megye, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Zára régmúltja

Horvátország, Szlovénia

Zára, a kereskedelmi központ és közlekedési csomópont Észak-Dalmácia legjelentősebb városa. A történelmi óvárost egy körülbelül 1 kilométer hosszú és 400 méter széles földnyelvre építették, és Horvátország egyik legfontosabb temploma mellett még számos látványos épületet foglal magában. A 16. században épült hatalmas erődítmények falai a mai napig körülölelik az óvárost, a magas falak megvédik a kikötőt a nyílt tenger romboló hatásától. A történelem során az óvárost többször átépítették, amelynek köszönhetően ódon házak és modern épületek, valamint egyszerű kialakítású bevásárlóközpontok sajátos ötvözetét találhatjuk itt.

Zára óvárosát óriási városfal veszi körül, amelyet bástyákkal, tornyokkal és kapukkal erősítettek meg. A felvonható híddal védett városkaput egy veronai építőmester építette, és művészi kialakítású velencei oroszlánokkal, valamint Zára címerével díszítette. A kapu a város legjelentősebb reneszánsz építészeti emléke. Innen a régi római fórumhoz juthatunk, amelynek hatalmas méretei az épület egykori jelentőségét bizonyítják. Közvetlenül a fórum mellett emelkedik a város jelképe, a kör alakú, sajátos kialakítású Szent Donát-templom. A 9. században Zadar püspökének házikápolna céljából épített temploma Dalmácia legfurcsább szakrális épülete. A templommal összeépítették a 12-13. században román stílusban készült Szent Anasztázia-székesegyházat, amellyel csak a 14. század elejére készültek el teljesen. Szemben a régészeti múzeumot találjuk, amely csaknem 80 000 kiállított tárgyával csalogatja az érdeklődőket. A leletek a kőkortól kezdve a középkorig mutatják be a település történelmét. A városközponttól valamivel távolabb található a 13. században épített ferences kolostor, amelynek gótikus épülete a díszes templomokkal ellentétben kellemesen szerénynek és egyszerűnek hat. Érdemes megtekintenünk a rend kincstárát is, benne számos egyházi ékszerrel, amelyeket kérésre megmutatnak nekünk.

(forrás: http://www.adrialin.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”f79de399″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Zadar, Horvátország{}cruiseship.png{}Zadar, Horvátország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Királykői túra 1.

Erdély - Partium
A Királykő pionírjai
„régi csibészek…”

A Királykő igen korán felkeltette a brassói szász turisták érdeklődését. A XIX. század derekán már nem ment ritkaságszámba a legmagasabb csúcsának (Pásztor-csúcs, 2238 m) megmászása sem. Állítólag Kurz Antal 1842-ben fedezte fel itt a nevezetes visszhangot, melyet Méhely Lajos 1859-es (!) turistakalauza szerint teljes tisztaságában a főoromtól mintegy 43 lépésnyit leereszkedve a nyugati lejtőn, északnyugat felé kiáltva tapasztalhatunk meg.

A nyaktörő leszakadású nyugati oldalon először Filtsch Józsefnek sikerült leereszkednie 1872-ben (a Pásztor-oromtól északra eső negyedik hasadék irányába). A Grind-nyeregből nyugat felé elsőként Friedrich Deubel ereszkedett le 1886 augusztusában két társával (szintén a Pásztor-csúcsról jövet). A rákövetkező évben piros festékkel meg is jelölte a bejárt utat, melyet legnehezebb részein az Erdélyi Szász Kárpát Egyesület (Siebenbürgische Karpaten Verein) 1904-ben láncos biztosítással látott el. Deubel útja azóta is jelzett turistaútként funkcionál, manapság összesen 9 helyen biztosított szakasszal (innen ered egy másik használatos elnevezése is: „La Lanţuri” – azaz „a láncoknál”).

A szász SKV brassói osztálya a Királykő keleti oldalában lévő Vladuska-nyeregben már 1881-ben menedékházat létesített (napjainkban nem áll: 1921-ben lavina semmisítette meg, s nem építették újjá). A magyar Erdélyi Kárpát Egyesület sem volt rest: a jelenlegi Curmătura menedékháztól valamivel lejjebb, egy korábbi vadászkunyhó helyén 1897-ben felépítette a Bethlen menedékházat. Mára sajnos ennek is csak az alapjai maradtak meg. A román turistaszövetség 1908-1916 között építette első királykői menedékházát a keleti oldalon fekvő Grind-rét felett, nem messze az SKV egykori Vladuska-nyergi létesítményétől. A ház 1953-ban jutott szomszédja sorsára, szerepét manapság a Grind-réti menedék tölti be.

(forrás: http://www.kiralyko.ro )

[google-map-v3 shortcodeid=”eeecd634″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Királykő-hegység, Románia{}mountains.png{}Királykő-hegység, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Királykői túra 2.

Erdély - Partium

A Királykő vonulata fordított L betűhöz hasonlít. A kisebbik rész a kelet felé elnyúló 1816 méter magas Kis-Királykő. A nagyobbik vonulat a Nagy-Királykő, amelynek a legmagasabb pontja a 2238 méteres Pásztor-orom. További magasabb hegyek a Nagy-Királykőn: Grind-csúcs (2229 m), Hosszú-orom (2210 m). A Kis-Királykőt és a Nagy-Királykőt a Hasadék-nyereg (1660 méter) választja el egymástól. A Királykő területén 161 barlangot ismerünk, közülük a 367 méter hosszú Medve-barlang és a 629 méter hosszú Dâmbovicoara-barlang a legnagyobb.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”1346b1cf” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Királykő-hegység, Románia{}climbing.png{}Királykő-hegység, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Királykői túra 3.

Erdély - Partium

A Királykő-hegység Erdély keleti részén helyezkedik el. A Bucsecs-hegységgel és a Leaota-hegységgel együtt a Déli-Kárpátok legkeletibb részét alkotja. Nyugaton a Fogarasi-havasok és a Jézer-hegység, északon a Fogarasi-havasokhoz tartozó Szág-hegység, keleten a Bucsecs és a Leoata-hegység határolja. A hegység északkeleti lábánál helyezkedik el Zernest település. A hegység egész területe a Királykő Nemzeti Park részét képezi.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”88efca24″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Királykő-hegység, Románia{}glacier-2.png{}Királykő-hegység, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Déva vára

Erdély - Partium

A vár a település fölé emelkedő meredek hegy tetején található.
A Maros-völgyében elhaladó fontos útvonal védelmét szolgáló királyi vár feltehetően a XIII. század elején épült.
A XVI. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba.
Számos birtokosa közül a legjelentősebbek: Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor voltak.
A várat 1580 körül Geszti Ferenc (1545-1595) építette újjá. Az őt követő birtokosok alatt az igen leromlott állapotú erőd köveit széthordták, de az 1817-ben idelátogató I. Ferenc császár utasítást és pénzt adott a vár teljes újjáépítésére.
Az 1848-49-es szabadságharc alatt, valószínűleg hanyagság következtében, a várerődben található lőporraktár felrobbant, és mintegy 150 honvédet maga alá temetett.
Falaiból ma már csak annyi látszik, amennyi megmaradhatott az idő viszontagságaival való szüntelen küzdelem során.
A dévai vár kerek bástyájában fejezte be életét Dávid Ferenc (1510-1579), az egyetlen, kimondottan magyar vallás, az unitárius egyház alapítója. A vár közepén, emléktáblával jelölve, még látható az a cella, amelyben raboskodott.

Élt vala e tájon tizenkét kőműves
Az tizenharmadik Kelemen kőműves
Magos Déva várát, hogy felépítenék
Fél véka ezüstért, fél véka aranyért

Amit reggel raktak, az délre leomlott
Amit délben raktak, estére leomlott
Összetanakodott tizenkét kőműves
Falat megállítni, hogy lesz lehetséges

Kinek felesége hamarább jön ide
Annak gyönge hamvát keverjük a mészbe
A szép fehér hamvát a mészbe keverjük
Magos Déva várát azzal felépítjük

Jó napot, jó napot tizenkét kőműves
Az tizenharmadik Kelemen kőműves
Istenem, istenem, mi lehet az oka
Kétszer is köszöntem senki sem fogadta

Nyakát kettévágták, tűzzel megégették
Az ő gyenge hamvát mész közé keverték
A szép fehér hamvát mész közé keverték
Magos Déva várát azzal építették

Átkozott legyen hát Magos Déva vára
Még a nap se süssön fényesen reája
Átkozott legyen hát!

Kőműves Kelemen balladája – részlet

(forrás: http://www.erdelyiturizmus.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”f87499b6″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Déva, Vajdahunyad, Románia{}castle-2.png{}Déva, Vajdahunyad, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Budapest – Fasori Református templom

Budapest

A templom alaprajza görög kereszt alakú, melynek száraiban kétszintes karzatsor kapott helyet. A homlokzatot a magyar népművészet ihlette majolika lapok díszítik, amelyek a pécsi Zsolnay-gyárból érkeztek. A belső tér a homlokzatnál és a keresztszáraknál elhelyezett három hatalmas, kapu formájú festett üvegablakon keresztül kapja a fényt. A főablak a századforduló legjelentősebb üvegművészének, Róth Miksának a műhelyéből került ki. Ám a többi üvegablak is legalább ilyen szép mestermunka, ezek, csakúgy, mint a kinti majolikák, a faragott padsorok vagy a hímzésszerű tömörséggel növényi motívumokból megkomponált falfestmények Árkay munkái. A hatalmas, áttört díszű bronz csillár szintén Árkay tervei szerint Miákits Károly műiparos cizellőr alkotása. A méretek impozánsak, a belső teret, amely mintegy ezer hívő befogadására képes, a tiszteletet ébresztő óriás boltívek fölött húsz méter magas és 13,7 méter átmérőjű kupola zárja le. A bejárattal szemben az építész a fő falon – “a középen” – fogta össze a református egyházi szertartás lényeges elemeit, a két oldalról félköríves lépcsővel megközelíthető szószéket és előtte az Úr asztalát. “Az egész templom a protestáns beszélő templom egy új típusát akarja bemutatni, hol a hívek a lelkészt minden helyről egyformán láthatják s közelről hallgathatják.” – írták a Harangszó 1938. májusi számában. A szószék fölötti, modern vonalú orgona mintegy megkoronázza az egész együttest. Minden nemes anyagból készült: márványból, bronzból, kerámiából, fából és üvegből. Forma és anyag harmóniája áhítatot sugároz.

(forrás: http://www.budapest100.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”be8795a3″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Fasori református templom, Budapest{}photo.png{}Fasori református templom, Budapest” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Tusnádfürdő

Erdély - Partium

Az Olt szorosában, a sötét fenyvesekkel borított meredek hegyoldalon alakult ki Csíkország büszkesége, az alig 154 éves Tusnádfürdő, Hargita megye legdélibb fekvésű, az ország egyik legkisebb, világszerte ismert városa, a székelyföld keleti részének nemzetközi hírű fürdő és üdülőtelepe. A Komlós- és Szurdok-tetők nyugati lejtőin létesült.
Tusnádfürdő alapítása 1842-ben történt. állítólag egy pásztorfiú csodálatos gyógyulásának esete terelte rá a figyelmet. Eltévedt marháit keresve a szinte járhatatlan rengetegben a Tisztás patak beszédmezőnek nevezett mocsaras ingoványán kellett több alkalommal átgázolnia. Közben meglepve tapasztalta, hogy az ásványvizes iszapba mélyen bemerülő lábairól addig gyógyíthatatlannak hitt kiütései rövid idő alatt eltűntek. A csodás gyógyulás hírére egyre többen keresték fel a beszédmező forráslápját. Az Európa-hírű gyógyfürdő és üdülőtelep 1968-ban emelkedett városi rangra.
Tusnádfürdő és környékének természeti adottságai – változatos vegyi összetételű borvizek, mofetták, tiszta levegője, a lebilincselő táj – kitűnő gyógyhatásúak a neurózis, a szív és érrendszeri, a gyomor-, bél-, mozgásszervi bántalmak és a belső elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedők gyógyításában. A városból öt jól jelzett turistaösvény indul a környék nevezetességeihez: a Ludmilla kilátóhoz, a Vártetőhöz, a Sólyomkő-re, a Szent Anna-tóhoz, a Nagy Piliskére.
Tusnád és környékének változatos felszíni formái, a fiatal kúp alakú vulkanikus hegyek, a tusnádi Olt szoros, a Szent Anna-tó, a Mohos tőzegláp a ritka fajokban gazdag állatvilága, a több száz változatos vegyi összetételű ásványvízforrása (borvíz), mofetta (büdös-gödör) Románia, Erdély, a székelyföld tájegységei között szinte egyedülállóak. Látogatottságát földrajzi fekvésének és tájképi adottságainak köszönheti. Hargita megye legszebb magaslati fürdőhelyeinek egyike.
Tengerszint feletti magassága 650 m, éghajlata kellemesen mérsékelt, levegője ionizált. 1934 novemberében Tusnádfürdőt leválasztották Nagytusádtól, így közigazgatásilag önállóságot nyert. Ma az Alcsíki-medence egyetlen valamint Románia legkisebb városa. Városi státuszát ásványvizeinek és gyógyfürdőjének köszönheti. Könnyű megközelíthetősége révén (itt halad át a 400-as vasútvonal és a 12-es országút) rövid időn belül keresett és közkedvelt kirándulóhellyé, klimatikus üdülőteleppé és gyógyfürdővé alakul.

(forrás: http://www.tusnadfurdo.ro)
[google-map-v3 shortcodeid=”224b4cf3″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Tusnádfürdő, Hargita, Románia{}lake.png{}Tusnádfürdő, Hargita, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Kálvin János szobra Sepsiszentgyörgyön

Erdély - Partium

2014. július 10. 17:08 www.kormany.hu

A Sepsiszentgyörgyön zajló 7. magyar református világtalálkozó keretében felavatták Kálvin János svájci reformátor egészalakos szobrát, Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A sepsiszentgyörgyi vártemplom előtti szoboravató ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyarság és a svájci francia reformátor sajátos kapcsolatáról beszélt. Emlékeztetett, hogy Magyarországon Kálvin János az a nem magyar történelmi személyiség, akiről a legtöbb utcát neveztek el. Egy korábbi szoboravatás emlékeit felidézve említette meg: a hit, a bizakodás, a kitartó kérés meghozza az eredményét. „Hinni kell, és meglesznek a szobrok, meglesz a kultúra, meglesz az ország, meglesz a nemzet, és meglesz az ember is. (…) Aki szeretettel tekint a szoborra, aki a hit, a kultúra, a közösség és a nemzet bástyáját látja benne, annak visszaköszön, azt erősíteni fogja” – állapította meg a tárcavezető.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt, noha a reformátor csak egyetlen magyar emberrel találkozott, a magyarság mégis befogadta, magáénak érzi őt. „Kálvin beköltözött vártemplomainkba, odaült őrtüzeink mellé, megerősített önvédelmi harcunkban” – jelentette ki a püspök, aki szerint a szobornak is a székelység őrállói feladatára kell emlékeztetnie.

A sepsiszentgyörgyi Kálvin téren az egész Kárpát-medencéből érkezett mintegy háromezer református hallgatta meg a beszédeket, majd vett részt az ünnepi istentiszteleten és az azt követő szabadtéri úrvacsoraosztáson. A világtalálkozó keretében csütörtökön egész nap egyházi, kulturális és gyermekprogramokat szerveztek a székelyföldi városban.

(MTI-EMMI)
[google-map-v3 shortcodeid=”08ea1d3a” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Románia{}modernmonument.png{}Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]